A Dorogi FC kerek egy évtizede újra a felemelkedés útján
Pontosan tíz éve annak, hogy a dorogi labdarúgás hosszabb vajúdás és vegetálás után újra elindul felfelé. 2011 nyarán a megyei osztály küszöbéről indulva az elmúlt évtized megint a sikerekről szólt, amely során az NB II-ig küzdötte magát a csapat, ahol pedig biztosan meg is kapaszkodott és immár hat éve egyértelműen jelentős helyet foglal el az ország labdarúgásának térképén, egyben megyénk legjobb, legsikeresebb egyesülete. Mindezek mellett az utánpótlás és a női labdarúgás terén is egyaránt a sikerek jellemezték – Szabó Gyula cikke.
Kisebb-nagyobb hullámvölgyek a korábbiakban is előfordultak a dorogi labdarúgás történetében, de összességében mindig is az ország egyik meghatározó klubjának számított. 2002 nyarától viszont egy nagyon hosszú és szinte kilátástalan helyben járás jellemezte a helyi labdarúgó életet. A versenysportra nehezedő egyre keményebb anyagi megpróbáltatások számos honi klubot küldtek padlóra. Köztük több egykori neves egyesület meg is szűnt, vagy éppen beleszürkült az alacsonyabb osztályok mezőnyében. Dorogot sem kerülte el a válságos időszak, amelyben huzamosabb ideig maga is beleragadt.
2002-ben már nem tudták vállalni a másodosztályú szereplést az akkori NB I/B osztályban. A nevezéshez hibádzott még további 40 millió forint, ezért az NB II-nek nevezett harmadosztályban indultak. Azonban újabb évad elteltével már ezt a szintet sem voltak képesek tartani és a klub maga kérte a negyedosztályba való besorolását, az akkori NB III-as csoportba annak ellenére, hogy a mezőny élbolyában végeztek az NB II-ben. A dorogi labdarúgás addigi történetében soha nem volt a harmadosztálynál alacsonyabb szinten, azonban 2003 és 2005 között két évadot voltak kénytelenek tölteni a negyedik vonalban. Az MLSZ által a bajnoki rendszer átszervezésével újból a harmadosztályban szerepeltek, miután a 2005-2006-os évadtól a csoportot eggyel feljebb sorolták. Dorogon nem volt különösebb perspektíva és a klub vezetőségének elsődleges célja ezekben az időkben csakis az egyesület életben tartása lehetett és lehetőség szerint legalább az NB III-as szint megőrzése. Egy esetleges megyei osztályba történő kieséssel a legkisebb reménysugarak is elúszhattak volna egy későbbi felemelkedéshez.
A harmadik vonalban szerepelt csapatunk, amelyet a következő évben a negyedosztályban indítottak
Nyolc nagyon keserves év után, a 2010-2011-es évad befejeztével papíron bekövetkezett az, amit mindenképpen szerettek volna elkerülni, mégpedig a kiesés az NB III-ból. Újabb átszervezés, illetve visszalépéseknek köszönhetően viszont megtarthatta harmadosztályú tagságát, viszont ez a mentőöv csak akkor ért volna bármit is, ha sikeresen kiaknázzák a lehetőséget, szemben azzal, hogy egy évvel csak elodázzák a süllyesztőt. Ekkor vette kezébe a klub sorsát Mayer László, aki egykor maga is a Dorog utánpótlás csapataiban rúgta a labdát és 2006 óta a dorogi sport adminisztratív vonalába került. Előbb, mint a Dorogi-szénmedence Sportjáért Közalapítvány ellenőrző bizottságának tagja, később pedig a Dorogi FC elnökségi tagja, végül pedig a klub elnökhelyettesi pozícióját töltötte be. 2011 nyarán egy konzultációt kezdeményezett, amelynek részeként a helyi labdarúgást új, s főleg biztosabb alapokra helyezve vázolta fel az egyesület lehetőségét a sikeresebb jövő reményében. A tervszerűség mellett saját üzleti vállalkozásával anyagilag is a klub mellé állt. Ha nem is mindjárt egy nagyszabású tőke megteremtését sikerült a támogatásával megvalósítani, viszont egyértelműen a klub működéséhez szükséges biztos anyagi hátteret garantálni tudott.
A 2011-12-es évad csapata, amellyel kezdetét vette a felemelkedés
Az új szezonra való készülődés közepette az előző év csapatának játékosállományának jórészét megtartva a klubhoz hívta a Dorog egykori játékosát, az akkoriban Tökölön edzőként sikeresen munkálkodó Miskei Attilát, aki néhány játékosát is magával hozta Dorogra. Továbbá visszatért az egykori reményteljes csatárunk, Vigh Ádám is, aki hosszú éveket Ausztriában légióskodott. A hatékonyság mindenkit meglepett és a korábbiakban bukdácsoló és az elmúlt években rendre kiesőjelölt dorogi csapat mintegy varázsütésre megtáltosodott. Talán még a vezetőség legszebb számításait is felülmúlta az őszi szererplés. A csapat a szezon során egyetlen egyszer szenvedett vereséget, azt is a 13. fordulóban, a bajnok Érd elleni minimális 1-0-ás meccsen. A tavaszi folytatásban megismételték a nagyszerű őszi szezont, s szintén egyetlen vereség mellett – ugyancsak az éllovas Érd ellen veszítettek 1-0-ra – a dobogó második fokára állhattak a bajnokság végén. Egyetlen év elteltével ez óriási előrelépésnek számított, s nem csak az ezüstérem elnyerése jelentette az örömöt, de a csapatnak fazonja lett, amely helyenként látványos, igazi támadó felfogású focit produkált.
A Dorog minden bizonnyal fel is jutott volna az NB II-be, hiszen magabiztosan szerepelve őszi bajnokként zárt. Azonban egy sajnálatos eset miatt a teljes addigi eredmények kárba mentek. Történt, hogy három játékosunk nem tudott munkahelyi elfoglaltságai miatt a központi sportorvosi vizsgálaton megjelenni, helyette egyénileg intézték az igazolást. Noha még az MLSZ részéről sem vetődött fel szabálysértés, idővel mégis érvénytelennek tartották ezen igazolásokat. Rejtélyes körülmények között, az akkori egyik legnagyobb ellenlábas, az Újbuda értesülést szerzett arról, hogy Dorogon nincs minden játékos esetében rendben az igazolás. Viszont csak az ellenünk elszenvedett súlyos, 4:1 arányú vereségüket követően óvtak a Szövetségnél, amelyet helybenhagytak és 3-0-ás gólkülönbséggel a fővárosi csapat javára adták meg mindhárom bajnoki pontot. Az óvás egy hatalmas lavinát indított, amely végén összesen 25 pontot vontak le a dorogiaktól. Tavasszal így is remekül szerepelt a csapat, amely a 8. helyre futott be végül.
Az új évadban egyértelműen a feljutás volt a cél, amelyet biztosan teljesített a gárda, amely 14 év eltelte után újra másodosztályú lett, egyben a Szövetség előírásainak megfelelően a több, mint másfél évtizednyi időn keresztül amatör alapokra helyezett dorogi klub immár profi egyesületté vált. 2016 nyarától napjainkig tart az NB II-es tagság és remélhetően az elkövetkező évtizedben is további sikerek fogják kísérni a klub működését és a csapat szereplését. Tekintve, hogy az NB II-es feljutásnak mini jubileuma van, így egy külön cikket szentelünk ennek is a további részletekkel.
Legutóbbi cikkek
