1981 különleges esztendő volt Dorog történetében. A település fennállásának 800., a dorogi szénbányászat megindulásának pedig 200. évfordulóját ünnepelte, ám a kettős jubileum jóval többről szólt egyszerű évfordulónál. Egész éven át egymást érték a kulturális, sport- és közösségi események, miközben a város egy új korszak küszöbén állt. A teljes év ünnepi évvé lett nyilvánítva, a központi ünnepséget pedig a Bányásznapra időzítették (Az öt évvel ezelőtti cikkem frissített, bővített változata).
Sok dorogi számára mindez ma már történelem, mások azonban még személyes emlékként őrzik 1981 különleges hangulatát. Én magam is közéjük tartozom: kisgyermekként éltem át azt az esztendőt, amelynek képei, eseményei és különös ünnepi atmoszférája – még ha akkor természetesen nem is értettem annak teljes jelentőségét – kitörölhetetlenül megmaradtak bennem. Most, 45 év távlatából újra felidézzük Dorog kettős jubileumának történetét, egy olyan évét, amely valóban méltán nevezhető a város egyik emlékezetes esztendejének.
Négy évtizede Dorog különleges esztendőt élt meg: 1981-ben két jelentős évforduló kapcsolódott össze egyetlen nagyszabású, kettős jubileumi ünnepségben. A megemlékezés egyik apropóját a település múltja, a másikat pedig a helyi bányászat több évszázados története adta.
A kettős évfordulóra készült jubileumi embléma, amely számos emléktárgyra is rákerült (forrás: Vatera katalógus – vatera.hu online)
A település fennállásának időpontja ugyanakkor némi pontosításra szorul. Az 1981-ben széles körben elfogadott „800 éves Dorog” megjelölés ugyanis nem jelentette azt, hogy a település története mindössze 1181-ig vezethető vissza. A jubileum alapjául az első, Doroggal kapcsolatba hozott első írásos emlék szolgált: III. Béla király 1181-ben kelt birtokadományozó oklevele. A mai város területe azonban ennél jóval régebben is lakott volt. A római korban a Kényérmezei-patak környéke is jelentős településhelynek számított: a mai dorogi lőtér közelében egy római villa maradványai kerültek elő, amelyhez több kiegészítő épület, fürdő, udvar és kert is tartozott.
A rendelkezésre álló régészeti ásatások során készült méretarányos tervrajzok alapján a képszerkesztő által modellezett rekonstrukció a Dorogon emelt ókori római villáról.
Vagyis amikor négy és fél évtizeddel ezelőtt Dorog nyolcszáz éves múltját ünnepelte, valójában egy jóval mélyebbre nyúló történelmi örökségre tekinthetett vissza. A római hódítást megelőző időszakból is kerültek elő olyan régészeti leletek, amelyek arra utalnak, hogy a mai Dorog térsége már az ókor előtt is lakott, ember által használt terület volt. A későbbi évszázadokból származó leletek pedig azt tanúsítják, hogy a vidék a római kort követően sem néptelenedett el.
Attila nagykirály portréja, aki a mondai hagyomány alapján Dorog névadója (forrás: Attila a hun – gyerekemnekmagyarul.hu online)
A település nevéhez ugyanakkor egy régi, különösen érdekes mondai hagyomány is kapcsolódik. A magyar krónikás hagyomány Attila – vagy ahogyan a magyar mondavilágban gyakran szerepel, Etele – alakjához kapcsolja a területet, s egy Dorog nevű hun vezérről is megemlékezik. A történet szerint a vezér a mai település területén hunyt el, és itt temették el, majd Attila az ő emlékére nevezte el a vidéket. Történelmi bizonyítékként mindez nem feltétlen kezelhető, a helyi hagyomány szempontjából azonban különösen érdekes, hiszen így a mondai emlékezet Dorog nevének eredetét is a hun király korához kapcsolja.
A település nevének eredetéről fennmaradt mondai hagyományból az 1960-as években megjelent cikk a megyei Dolgozók Lapjában
A későbbi korszakokból már kézzelfoghatóbb bizonyítékok is rendelkezésünkre állnak. Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy a római kort követő avar időszakban, majd Árpádék bevonulása és az államalapítást követően is lakott volt a mai Dorog térsége. Szent István király korára tehető annak a templomnak a létezése is, amelynek maradványait a Kálvária mögötti területen tárták fel. Az egykori templom alapjait később a kőbánya meddőhányói temették maguk alá. A korai település jelentőségét mutatja az is, hogy a hagyomány szerint királynéi szakácsok, egyben a királynéi testőrséghez tartozó személyek is éltek itt.
Töredékrészlet a III. Béla király által kibocsájtott Dorogot érintő birtokadományozási oklevélből (forrás: Dorog – városismertető prospektus, 1993)
Dorog kialakulásának pontos időpontját azonban ma sem lehet egyetlen évszámhoz kötni. Az 1181-es esztendő kétségkívül fontos mérföldkő a település történetében, hiszen ekkor született III. Béla király birtokadományozó oklevele, amelyben Dorog neve már szerepel. Ez azonban nem Dorog alapításának vagy első létezésének dátuma, hanem az első ismert írásos emlékek egyik legfontosabbika, amely kétségbevonhatatlanul bizonyítja a település középkori jelenlétét.
III. Béla portréja (forrás: Wikimedia Commons)
A kettős jubileum másik fontos évfordulója a dorogi bányászat történetéhez kapcsolódott. A Dorogi-medencében a rendszeres szénbányászat kezdete 1781-re tehető, jóllehet a környék szénlelőhelyeit már jóval korábban ismerték, és a római korból is vannak arra utaló adatok, hogy a szenet bizonyos mértékben felhasználták. 1981 tehát valóban két jeles történelmi évfordulót kínált Dorog számára: a település első ismert írásos emlékének 800., valamint a szervezett helyi szénbányászat megindulásának 200. évfordulóját.
Nagyméretű kerámiadísz a bányászati évfordulóra
A város vezetése – élén dr. Csuha József tanácselnökkel – méltó módon kívánta megünnepelni a kettős jubileumot. Az egész esztendőt ünnepi évvé nyilvánították, amelynek során egymást követték a rendezvények, megemlékezések és fejlesztések. Az ünnepségsorozat méltó csúcspontját a központi jubileumi rendezvény jelentette, amelyre stílszerűen Dorog egyik legfontosabb hagyományos ünnepén, a Bányásznapon került sor. Ekkor avatták fel az egész jubileumi program legnagyobb beruházását, a Jubileum teret is.
A Jubileum tér az 1980-as évek elején
Négy és fél évtizeddel később éppen ezért adja magát a lehetőség, hogy az 1981-es eseményeket ismét a Bányásznaphoz kapcsolódva idézzük fel – nem csupán egy régi ünnepség történeteként, hanem annak bemutatásával is, hogyan formálta át az akkori jubileum Dorog arculatát és közösségi életét.
Legutóbbi cikkek
