Folytatódott a 76. bányásznap ünnepségsorozata Dorogon: szeptember 5-én, szombaton reggel a Hantken Miksa parkban tartottak megemlékezést, ahol első alkalommal koszorúzták meg az Otthon térről áthelyezett, felújított bányászati emlékművet. Az ünnepségen a bányászörökség megőrzése mellett Dorog és Petrozsény történelmi kapcsolata, valamint a térség karsztvízkincsének lehetséges hasznosítása is szóba került.
A Dorog Város Önkormányzata és a Dorogi Bányász Szakszervezet nevében köszöntött résztvevők a Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Bányász Zenekarának közreműködésével énekelték el a Himnuszt. A felvezetőben elhangzott: az emlékmű azok előtt a bányászok előtt tiszteleg, akik munkájukkal, kitartásukkal és áldozatvállalásukkal formálták Dorog történetét és közösségét. Új helyszíne lehetőséget teremt arra, hogy méltó környezetben őrizzék és adják tovább ezt az örökséget.
Történelmi pillanat az új emlékhelyen
Elsőként Bánhidi József, a Dorogi Bányász Szakszervezet elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte: egy évvel korábban, az Otthon téren tartott utolsó bányásznapi koszorúzáson még a leendő park és az emlékmű áthelyezésének terveiről beszéltek. Most pedig már a megújult márványemlékműnél helyezhették el a kegyelet és a hála koszorúit.
Bánhidi József köszönetet mondott dr. Tittmann János polgármesternek és a város képviselő-testületének azért, hogy a dorogi szénmedence 223 éves bányászatának emléket állító alkotás központi, könnyen megközelíthető, hosszú távon fenntartható helyre került. Reményét fejezte ki, hogy a park évtizedeken át szolgálja majd a helyiek, a környékbeliek és az idelátogatók emlékezését.
Beszédében hangsúlyozta: bár a bányák bezártak, a bányászat tovább él a családok történeteiben, a régi fényképeken és az egykori munkatársak emlékeiben. A föld mélyén a bajtársiasság mindennapi valóság volt, hiszen a dolgozók feltétel nélkül egymásra voltak utalva. „Egy bánya bezárásával egy üzem valóban megszűnhet, de a közösség megmarad” – fogalmazott.
Külön tisztelettel emlékezett azokra, akik egy műszak végén már nem térhettek haza családjukhoz. Mint mondta, a bányásznap egyúttal arról is szól, mit viszünk tovább az elődöktől kapott értékekből: a munka becsületéből, az adott szó súlyából és az összetartozásból.
Petrozsényi vendégekkel ünnepeltek
Dr. Tittmann János polgármester köszöntötte az ünnepségen megjelent Radnai Márk országgyűlési képviselőt, Borsó Tibort, a Komárom-Esztergom vármegyei közgyűlés alelnökét, valamint a Petrozsényból érkezett delegációt. Megköszönte a bányászati szervezetek támogatását az emlékmű áthelyezéséhez, és örömét fejezte ki, hogy a park határidőre elkészült.
A polgármester részletesen beszélt Dorog és Petrozsény kapcsolatáról. Felidézte a bányászok és szakemberek vándorlását, valamint azokat a személyiségeket, akik mindkét térség bányászattörténetében fontos szerepet játszottak. Kiemelte az 1905-ben Petrozsényból Dorogra érkezett Schmidt Sándort, továbbá Mende Valér építész munkásságát.
A közelebbi múltból az 1990-ben megindult bányász-toborzást említette, amelynek nyomán elmondása szerint közel négyszáz petrozsényi bányász dolgozott a dorogi szénmedencében. Közülük sokan a lencsehegyi bánya bezárását követően is Dorogon vagy a környező településeken maradtak, és itt találtak új otthonra.
A mostani látogatás ezért a közös múlt felidézése mellett a kapcsolatok megerősítésére is alkalmat adott. A polgármester külön megköszönte a delegáció útjának megszervezésében közreműködők munkáját.
A karsztvíz hasznosításának lehetőségét vizsgálnák
Dr. Tittmann János egy jövőbe mutató kezdeményezésről is beszámolt. Elmondta: a hét elején levélben fordult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez, hogy segítséget kérjen a térség alatt található karsztvízkészlet hasznosítási lehetőségeinek tudományos vizsgálatához.
A tervezett tanulmány azt tárná fel, hogy a felszín alatti vízvagyon milyen módon járulhatna hozzá a térség lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátásához. A polgármester a miskolci egyetem szakembereivel is együttműködést kezdeményezne a felmérésben.
Hangsúlyozta: előbb azt kell megállapítani, hogy az elképzelésnek van-e gyakorlati realitása és megvalósítási lehetősége. Arra is emlékeztetett, hogy a vízbetörés egykor a helyi szénbányászat egyik legnagyobb veszélyforrása volt, a föld alatt található vízkincs azonban a jövőben fontos erőforrássá válhat.
Koszorúzás és bányászattörténeti előadás
A beszédeket követően elhelyezték az emlékezés virágait a megújult emlékműnél. Koszorúzott Radnai Márk országgyűlési képviselő, a vármegyei önkormányzat nevében Borsó Tibor, Dorog képviseletében pedig dr. Tittmann János polgármester, valamint Jászberényi Károly és Nagy Attila alpolgármesterek.
Tisztelegtek a petrozsényi szakszervezeti delegáció tagjai, továbbá Kesztölc önkormányzatának képviseletében Klinger Csaba és Kara József. A Dorogi Bányász Szakszervezet, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány és az OMBKE dorogi helyi szervezete közös koszorúját Fülöp Zita, Bánhidi József és Mráz László helyezte el. A Baumit Kft. nevében Wáryné Világi Hajnalka és Mocsnik Imre, a Richter Gedeon Nyrt. dorogi fióktelepének képviseletében Kabai Mihály és Kárpáti Zoltán koszorúzott.
A szabadtéri megemlékezés a bányászhimnusz közös eléneklésével zárult, a bányászzenekar közreműködésével. A program ezt követően a szomszédos Reimann Bányászattörténeti Miniverzumban folytatódott, ahol Szabó-Berghauer Zoltán, a Dorogi József Attila Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője tartott előadást „Bányászattörténeti évfordulók” címmel. A délelőtti programban „A mélység öröksége” pályázathoz kapcsolódó kiállítás megnyitója is szerepelt.
Legutóbbi cikkek
