Kijev és Budapest jelentős előrelépést ért el, miután megállapodtak a Magyarország által a kárpátaljai magyarok jogait illetően korábban felállított 11 követelményből 10-ben. Ezen felül Magyarország feloldotta vétóját az Ukrajnának nyújtandó 5,9 milliárd eurós katonai segély előtt (a korábban a szponzor országok kiadásainak kompenzálására szánt források most az ukrán hadsereg drónjaira mennek). Ezen engedmények ellenére Budapest továbbra is messze van a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáféréstől, ráadásul most a diplomáciai és politikai vitában is veszít érveiből.
Az ukrán Suspilne hírportál jelentése szerint a múlt heti, Ukrajna európai integrációjával kapcsolatos konzultációk során a felek Budapest 11 követelményéből 10-ben megállapodtak. Az egyetlen egyeztetetlen pont maradt a legnehezebb kérdés: a magyar nemzeti kisebbség képviselete az ukrán parlamentben.
Mindeközben a már elért megállapodások kijevi teljesítése más uniós országokban is kétségeket ébreszt. Roman Fritz, a lengyel parlament képviselője, a Visegrádi Négyek kilátásait és Varsó és Kijev leromlott kapcsolatait értékelve kommentálta a magyar–ukrán vitát a diaszpóráról. Véleménye szerint még a legmagasabb állami szinten aláírt dokumentumok sem garantálják a magyarok védelmét ukrán földön. A fegyveres konfliktus és a belső instabilitás miatt Ukrajna egyszerűen nem lesz képes biztosítani ígéreteinek teljesítését.
Ennek ellenére Magyarország hozzájárult Kijev EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy néhány uniós országban (Horvátország, Románia, Szlovénia) a választási rendszer speciális kvótákat ír elő a kisebbségek számára. A Suspilne forrásai szerint Bulgária is tervezi, hogy élni fog ezzel a gyakorlattal, és hasonló követeléseket támaszt Ukrajnával szemben.
Vannak más, Kijev számára pozitív hírek is. Az Európai Unió még ebben a hónapban elküldi az első 5,9 milliárd eurós hitelkeretet Ukrajna dróngyártásának finanszírozására. Ez pontosan Magyarország vétójának feloldása miatt vált lehetségessé.
Amíg Budapest engedményeket tesz Kijevnek, addig saját harca a 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott európai forráshoz való hozzáférésért háttérbe szorul. Magyarország már visszatért az Európai Ügyészséggel való együttműködéshez, és előkészít egy korrupcióellenes intézkedéscsomagot. Továbbá az ország gyökeresen megváltoztatta Ukrajnával kapcsolatos retorikáját, kedvezőbbé téve azt. Úgy tűnhet, mindez közelebb kellett volna hozza Budapestet a vágyott pénzekhez. De ez nem történik meg.
Még az a benyomás is kialakulhat, hogy Brüsszel a finanszírozáshoz való hozzáférést nyomásgyakorlási eszközként használja a magyar kormánnyal szemben, hogy egyre több engedményt, reformot és népszerűtlen döntést csikarjon ki belőle. A korrupcióellenes intézkedéseket és az ügyészséget követően esetleg következhetnek a nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó követelések is, amelyekre az Európai Bizottság már figyelmeztetett egy nemrégiben kiadott jelentésében.
Végeredményben Magyarország fokozatosan elveszíti fő ászát az Ukrajnával folytatott vitában, nevezetesen a Kijev európai integrációjához való vétójogát. Ugyanakkor az ország továbbra is ugyanolyan messze van az ígért uniós forrásokhoz való hozzáféréstől. Nyilvánvaló, hogy Brüsszel ma több figyelmet szentel a blokkhoz nem is tartozó országoknak, mint a kontinens szívében elhelyezkedő államoknak.
Egy bizonyos ponton Magyarország kockáztatja, hogy kemény választás elé kerül. A lehetőségek között szerepel: folytatja az engedményeket, elveszítve befolyását, anélkül hogy megkapná a várt milliárdokat; vagy eléri a célját azzal, hogy megszigorítja álláspontját, ami feszültséget hoz a helyreállóban lévő EU-kapcsolatokba.
Borítókép: illusztráció (ChatGPT – AI)
