Pontosan 15 éve annak, hogy a több, mint egy évszázados fennállása során a rengeteg csatát, kismillió rendezvényt megélt patinás dorogi stadion névadása megtörtént. A dorogi sportélet, egyben Dorog város egyik legkiemelkedőbb alakja, Buzánszky Jenő lett a névadó (az 5 évvel ezelőtti cikkem frissített, bővített változata).
2010. május 4-én hivatalos és ünnepélyes keretek között került sor a dorogi stadion névadására. A város sportéletének története elképesztően gazdag klasszis sportolókban, versenyzőkben. Éppen ezért, pontosabban ennek ellenére, kellemes gondot jelentett a döntés, hogy a legméltóbb személyről kapja a nevét az aréna. Egy teljes csapatra való labdarúgó jöhetett volna szóba potenciális névadóként és bárkire esett is volna a választás, méltó lenne a dorogi stadionhoz. Természetesen nem csak labdarúgók, hanem más sportágak jeles képviselői is akadnak szépszámban. Minden szempontot egybevéve, a választás valóban a legméltóbb személyre esett.
A stadion névadási ünnepségén 2010. május 4-én. Szauter Tamás elnök, Mayer László alelnök és Faragó Szabolcs csapatkapitány köszönti az ünnepeltet.
Buzánszky Jenő nem csak egy kiemelkedő, világklasszis labdarúgó, aki egykor a világ legjobb nemzeti válogatottjának, a magyar Aranycsapat oszlopos tagja volt, továbbá olimpiai bajnok, Európa-kupagyőztes, világbajnoki ezüstérmes sportoló, de mint örökös klubjának, a Dorogi Bányász szakvezetőjekéntként, vezetőedzőjeként, sportszervezőjeként is a legnagyobb sikerekre vezette a dorogi egyesületet. Ugyanakkor az egyetemes magyar labdarúgás kiemelkedő sportszervezője, szakvezetőjeként is magas szinten szolgálta az ország sportját. Évtizedeken át az MLSZ vezetőségi tagja, majd alelnöke is volt. Ezen felül sportdiplomata, aki világszerte képviselte nemzetét és szűkebb lakóhelyét, Dorogot egyaránt. Dorog város közéletében is jeles tisztségeket látott el. Mindvégig elnökségi tagja és elnöke volt a Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítványnak. Nevét világszerte ismerik, becsülik és tisztelik. A róla elnevezni kívánt sportobjektumhoz ezer szállal kötődött 1947 óta folymatosan. Megszállott dorogi lokálpatrióta, aki első sorban doroginak vallotta magát és 21 éves kora óta Dorogon is élt.
Dorogi futball legendák Mayer László elnökkel 2014-ben. Balról Bartalos József, Szűcs Lajos, Buzánszky Jenő, Horváth Péter és Karába János.
A névadással kapcsolatban érdemes felidézni az előzményeket is, amelyek 2001-ig nyúlnak vissza. Mint a világon az mindenhol szokás, hogy utcákat, köztereket, közintézményeket neves elődökről neveznek el, azonban a sportlétesítmények esetében nagyon sokáig szinte példa nélküli volt a névadás. Hazánkban is csak az ország legnagyobb stadionja lett nevesítve, mint Népstadion, azonban valamennyi jeles stadionunk, sporttelepünk általában a helyrajzi viszonyok alapján lett a beszélt, vagy írott formában megnevezve. Igaz, abból mindenki pontosan tudta, hogy mely klubhoz köthető mondjuk a Megyeri út, az Üllői út, a Fáy utca, a Czabán Samu tér, a Hévízi út, az Újmecsekalja, a Rohonci út, a Sóstói stadion, vagy a Nagyerdei stadion. Továbbá gyűjtőnév alakban volt használatos az adott ágazatoknak megfelelő egyesületek pályái, mint a kohász stadionok, a bányász stadionok, a vegyész stadionok, vasas stadionok, vasutas stadionok, vagy éppen az egyetemi pályák. Ugyanez volt jellemző nemzetközi téren is. Csak az igazán jelentős létesítmények kaptak valódi nevet, de abban az esetben sem konkrét személy volt a névadó. Példának okáért, a legelső világbajnokság színhelye, a Centanario stadion Uruguayban, vagy az abszolút világhírű, szintén volt vb-színhely, a Maracanã stadion Rioban, továbbá a Monumental, az El Cilindro, a La Bombonera Buenos Airesben, az Azték stadion Mexikóvárosban, a Wembley stadion Londonban, az Olimpai stadion Rómában és sorolhatnám.
Bernd Storck szövetségi kapitány (szürke kabátban) is megfordult a stadionunkban, 2017-ben
2001-ben a központi stadion-rekonstrukciós program keretében, a magyar első- és másodosztályú csapatok stadionjainak felújítására nyílt lehetőség az érintett egyesületeknek, amelyhez pályázni kellett. A dorogiak is elkészítették a pályázatukat, amelyben nevesíteni kellett az adott stadiont. Ekkor merült fel először, hogy nevet kapjon a dorogi létesítmény, ugyanis a korábbiakban nem viselt tényleges nevet. A helyiek nemes egyszerűséggel csak „Pályának”, esetleg „DAC”-nak hívták. A megbeszélést követően első körben egyetértés született arról, hogy a legnevesebb dorogi sportoló nevét viselje és már akkor minden érintett Buzánszky Jenőre voksolt. Ezzel viszont akadt némi jogi és etikai probléma, ugyanis Magyarországon külön szabályzat és törvény volt arról, hogy élő személyről nem lehetett elnevezni semmit, sőt szobrot sem kaphat. A dorogi önkormányzat és a Dorogi FC, valamint a Sportalapítvány is azon az állásponton volt, hogy bár Buzánszky Jenő valóban a legméltóbb választás lenne, azonban nem csak az említett jogszabályok miatt, de belátható okokból kifolyólag is úgy döntöttek, hogy elnapolják, illetve zárolják a stadion névadását. Ezért a beküldött pályázati dokumentumokban Dorogi városi stadiont írtak be a létesítmény neveként. Mint egykori bányászcsapat, olykor a dorogi aréna esetében is használták különböző fórumokon a Bányász stadion elnevezést, de ez soha nem volt a hivatalos, elismert neve.
Az Ezüstcipős és olimpiai bajnok, Dunai Antal is megfordult a stadionban a névadó ceremónia óta
Azonban ahogy teltek az évek, világviszonylatban elindult egy jelentős mérvű stadion elnevezési hullám, amelyben központi tényezőként éppen az igazi nevesítés állt. Ennek megfelelően sorra neveztek el stadionokat híres személyekről világszerte és még az sem lett többé szempont, hogy akár élő személy nevét is felvehesse az adott sportlétesítmény. Hazánkban is csakhamar követendő példát látva ebben, megszaporodtak a névadások. Ennek talaján kézenfekvőnek mutatkozott, hogy Dorogon is visszatérjenek a korábban jegelt szándékhoz, hiszen immár semmi akadály és kivetni való nem találtatott a helyi névadásban. Már csak egy megfelelő alkalmat kellett találni, hogy mindez megtörténjen. Ehhez pedig kiváló apropónak Buzánszky Jenő 85. születésnapja kínálkozott.
A dorogi stadionban mindeki jól érezte magát
2010. május 4-én, Jenő bácsi 85. születésnapján ünnepélyes keretek között megtörtént a stadion névadó ünnepsége. Az esemény híre gyorsan bejárta az egész világot, amely világszerte lelkes fogadtatásban részesült. A ceremónián számos neves személy is részt vett, azonban kétségtelenül a legfontosabb, hogy maga az ünnepelt, egyben névadó, még életében megkaphatott egy életműdíjjal felérő elismerést. Noha Jenő bácsi szinte minden adható kitüntetést átvehetett már élete során – többek között a Nemzet Sportolója címet és számos magasrangú állami elismerést – a stadion névadójaként alighanem az egyik legméltóbb és legmagasztosabb lehet, amit egy sportember csak elérhet.
Régi hírességek a stadionban Dankó József tanár és helytörténet-kutató és író társaságában 2018-ban. Balról Füle Antal, Peszeki Jenő, Szabó József, Mucha József és Bartalos József.
A névadástól eltel 15 év igen sikeresnek mondható. Nem csak rengeteg szépemlékű sportesemény zajlott a stadionban, de nagyszerű dorogi sikereket is hozott ez az időszak. Labdarúgó csapatunk újra a magyar labdarúgás tágabb értelemben vett élcsoportjához tartozott, női foci csapatunk pedig bámulatos, 100%-os teljesítménnyel bajnok lett, majd a sikeres osztályozót követően oda-vissza győzve, az NB I-be jutott. A folytatásban pedig újoncként bronzérmet nyert a legjobbak között. Bár anyagi okok miatt sajnos egy ideig szünetelni kényszerült a felnőtt női csapat működése, azonban újult erővel, elszánt utánpótlás nevelés folyik a hölgyeknél több korosztályban is és a felnőtt csapat is újraszerveződött és már érdemleges sikereket is jegyez.
A dorogi szurkolók gondoskodnak a kiváló, igazi meccshangulatról
Többször adhatott otthont a stadion utánpótlás válogatott mérkőzéseknek, ahol a magyar ifjak Izrael, Törökország, Olaszország, Horvátország, Szerbia, Írország és Csehország válogatottjait fogadták és a mérkőzések döntő hányadát megnyerték. Neves ellenfélként itt játszott a dorogi csapat ellen az Inter Bratislava, amelyet sikerült legyőznünk. A Magyar Kupában háromszor is nyolcaddöntő mérkőzés folyt Dorogon a Vasas, a Debrecen, majd az Újpest ellen, egy ízben pedig negyeddöntő az MTK-val szemben. Továbbá a Ferencvárossal is megmérkőzött csapatunk a 16-közé jutásért és két egymást követő évben pedig a Kispest Honvéd ellen ugyancsak a kupa jegyében, a legjobb 32-közé jutásért. Számos nagyszerű és felüdítő programmal várta a nagyérdeműt a stadion, mint a megannyi futóversenyek alkalmán, vagy éppen a Futball éjszakáján rendezvényen és a Nyári táborok során. Ezen felül kulturális rendezvény színhelyeként a március 15-i események egyik jeles állomáshelye volt, valamint az Adventi- és karácsonyi vásárnak színhelye. Számtalan sporthíresség is tiszteletét tette a stadionban, köztük kiemelten Bernd Storck, a válogatott szövetségi kapitánya.
Minden korosztály számára ideális helyszín
Az elmúlt tízenöt esztendő számos fejlesztést is hozott. A stadion két elektromos eredményjelzővel gazdagodott, a tribünt ülőkékkel szerelték fel és ugyancsak ülőkék kerültek az álló lelátó több sorában is, mintegy ezer ülőhelyet biztosítva. Eredeti szépségébe újították fel a világviszonylatban is egyedülálló Déli kaput, amely emléktáblát is kapott a centenárium alkalmából és ugyancsak emléktáblával díszítették az Északi kaput. A két főbejárat mellett megnyílt a harmadik, a Nyugati kapu is, valamint két büfé is létesült a létesítményen belül. Ezen felül kisebb esztétikai újítások is végbementek. Két alkalommal televíziós műsor témájaként szerepelt, így két különböző tv-társaság is forgatott benne, valamint a labdarúgó mérkőzések alkalmán az MLSZ-TV készített felvételek az összefoglalókhoz. A Szövetség által előirányzott szigorított pályaengedélyeztetési követelménynek megfelelve, a stadion másodosztályú engedélyt kapott 2016-ban, amelyet aztán minden évben sikeresen meg is hosszabbítottak.
Lelátókép a közelmúlt éveiben
Eddig az volt a szempont, hogy a dorogi létesítmény rangjához méltó nevet kapjon, innentől kezdve viszont kissé átfogalmazódott, pontosabban kibővült a jövő nemzedékének a feladata. Nevezetesen, a dorogi stadiont úgy kelljen felújítani és megőrizni, hogy az méltó legyen a stadion névadó személyéhez is, valamint az MLSZ előírásoknak továbbra is megfeleljen. A kihívás teljesítése pedig hamarosan küszöbön is állt, hiszen a stadionban a tervezett felújítási munkálatok anyagi háttere 2019-ben rendelkezésre állt, 2021 márciusában pedig megkezdődtek a gyakorlati munkák is. Dorogon eddig szinte kivétel nélkül sikerült minden közintézménynek, középületnek megújulnia úgy, hogy eredeti szépségét, méltóságát maximálisan megtudta őrizni. Nagyon bíztunk benne, hogy a stadion sem lesz erre ellenpélda. Ugyanis sok kósza hír miatt joggal merültek fel aggodalmak, amelyek nem voltak alaptalanok. A város önrésze mellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által biztosított összesen 685 millió forint állt rendelkezésre. Tekintve, hogy a létesítmény tulajdonosa jó ideje a Sportalapítvány helyett immár az Önkormányzat, így a város vezetése saját elképzeléseit óhajtotta megvalósítani.
A megújult stadion 2021 októberében
Ugyan történtek egyeztető tárgyalások a klub veztőségével is, végül a város akarata érvényesült. Ez pedig óhatalan súrlódáshoz vezetett a polgármester és a klubelnök között. A terveket a PLANBAU Kft., míg a kivitelezést a Varga Fuvarozási és Építőipari Kft. végezte. A felújítási munkálatok során a teljes játékteret feltúrták a jelentős földmunkálatok és az alapozás közepette. Első körben a pálya szintje alá süllyesztett öntöző- és fűtőrendszer csöveit, vezetékeit fektették le, majd kialakult a megújult pálya, s megkezdték a füvesítést. A megújuló játéktér munkálatai során felszámolták a pályát övező salakos atlétikai futópályát és az eredeti íves vonalvezetést szöglegesítették. A megszűnt futópálya két hosszanti vonalában, a lelátókkal párhuzamosan húzódó széles, járólapokkal fedett sétányt alakítottak ki és a játékteret elválasztó új kerítést is emeltek. A korábbi elektromos eredményjelzőket leszerelték, helyettük egy hatalmas digitális LED eredményjelző kapott helyett az egykori északi kanyar felöli oldalon. A vezérlőpult és a stúdió részére az álló lelátóba építettek egy korszerű központot. Az egyik leglátványosabb elemként felállították a villanyvilágítás hatalmas kandellábereit.
A létesítmény madártávlatból a Köztársaság út felől
A munkálatok kivitelezése viszonylag rövid idő alatt ment végbe és az év október közepére már készen álltak az átadásra, amelyre 2021. október 24-én került sor a Csákvár elleni bajnoki mérkőzés alkalmával. Azonban sajnálatos módon legalább annyi csalódással járt, mint örömmel. A kellemetlenségek sorát nyitotta, hogy csak megelehetősen szűk körben, a nyilvánosság teljes kizárásával rögtönzött ünnepség keretein belül zajlott az átadás, ahol a Kormány nevében Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt a díszvendég. A ceremóniára a stadion melletti uszoda aulájában került sor. Mint ismeretes, Völner képviselő hamarosan egy nagy horderejű bűncselekmény egyik fő gyanúsítottja lett. A vádirat alapján vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját keltette.
Villanyfényben a Buzánszky stadion
Több, mint szomorú, hogy egy ilyen hátterű személynek bármilyen formában is köze legyen a stadionhoz. Ez azonban csak az erkölcsi oldala a dolgoknak, viszont legalább akkora probléma a felújítást követően tapasztalt számos balul elsült tényező. Hamar fényderült arra, hogy a kivitelező cég nem állt a szakmai tapasztalat csúcsán, az általa végzett munka pedig finoman szólva is hagyott kívánni valót maga után. Egyrészt, az egykor mindig kiváló játéktér minősége messze elmaradt a felújítás előtti viszonyokhoz képest. Komolyabb esőzés sem kell ahhoz, hogy szabályos tócsák álljanak a pálya felületén, amikor egykor éppen az egyik fő jellemzője a hihetetlen vízelnyelő képessége volt. Bár a Szövetség előírásában kötelezően szereplő pályafűtés rendszere megvalósult, ám talán egyetlen egyszer sem lett használva. Sokáig a villanyvilágítás is csak díszként szolgált, s megléte csupán a kritériumok igazolására volt elegendő. Nem kis késéssel és várakozással végül tavaly Bányásznapon történt az első hivatalos villanyfényes mérkőzés, mégpedig a Komárom elleni bajnoki során. Legalább jó emlékű marad, mivel a dorogi csapat győzelmet aratott, majd néhány hétre rá az Érd elleni Magyar Kupamérkőzés alkalmán is esti találkozó keretében gyúltak fel fényei és ezúttal is a mieink sikerét hozta, akik győzelmük mellett egyben tovább is jutottak a kupa küzdelmeiben. Maga a világítás egyébként kifogástalanul működik és valóban alkalmas esti meccsek rendezésére.
A gyönyörűen felújított eredeti Déli kapu, amelyet még a centenárium tiszteletére hoztak rendbe 2014-ben
Összességében azonban messze csalódással járt a felújítás, amely csak részben járult hozzá az infrastruktúra javulásához. Nem elhanyagolható szempontként az elhibázott kivitelezésnek köszönhető, hogy a csapat az addig biztos másodosztályú tagsága megingott, mert számos szakmai gond generálódott a pályaviszonyok miatt. Ennek szinte egyenes következménye a két éve történt kiesés a NB II-ből. Azóta a harmadosztályban méltatlanul evickél a gárda és jelenleg még annak is örülni kellene, ha nem zuhan mélyebbre. Az NB III-as meccsek során a lelátók konganak az ürességtől, s már csak a legfanatikusabbak járnak az egyes találkozókra. Idén viszont üde színfoltot jelentett, hogy további villanyfényes mérkőzés valósult meg, miután a dorogiak a nyolcaddöntőig jutva, az Újpetet kapták ellenfelül a kupában. A találkozót a televízió élőben közvetítette. A február utolsó szerdáján játszott találkozó az esti időpont és a télies idő, valamint a folyamatos esőzés ellenére több, mint 2 ezren látogattak ki a stadionba. A mieink kitettek magukért és alaposan megizzasztották nagynevű vetélytársukat.
A 20 négyzetméter felületű LED eredményjelző, amely az eddigi alig 4 éves szolgálata során kétszámjegyű eredményt is kijelezhetett már
A közelmúltban újra filmforgatás helyszíne is volt a stadion. A Gólkirályság című filmsorozat két részét is itt készítették. A 2023-ban vetített vígjáték 7. és 8. részében láthatók azon képsorok és események, amelyek a dorogi stadionban kerültek felvételre. Ne feledjük, stadionunk nem csak idehaza, hanem világviszonylatban is egyedülállónak számít. Még nagyítóval sem igen találni egy évszázados múlttal fennmaradt sportlétesítményt a nagyvilágban, ráadásul a Dorogon lévő stadion adottsága, fekvése és a 110 esztendőt felölelő múltja sokkal több, mint egy helyi nevezetesség és érték. A józan ész és a legjobb szándék vezesse mindazok cselekedetét, akik a jövőben illetékesek a fenntartásában és üzemeltetésében. Dorog sportmúltja feltétlenül érdemes arra, hogy eredményeiben és létesítményeiben egyaránt magasabb szintre léphessen és az itt élők büszkék lehessenek a jövőjükre is.
Rálátás a stadion egy részére napjainkban a Zsigmondy lakótelepről
Buzánszky Jenő kivételes személye és neve másfél évtizede végleg összefonódott a dorogi stadionnal, s amíg magát, a stadion névadási évfordulójára emlékezünk, úgy egyben emlékezzünk a ma 100 éve született Buzánszky Jenőre is.
Jenő bácsi a stadionban még 85 évesen is labdabiztosnak bizonyult
Szabó Gyula
