A „Vármegyei értékek” sorozatunkban a Komárom-Esztergom Vármegyei Értéktárban szereplő térségi értékeinket mutatjuk be. A Piliscsévi Pincefalu 2021. szeptember 10-én nyert felvételt az értéktárba.
A Piliscsévi Pincefalu 18. századi eredetű, közel háromszáz pince-présházból álló, hangulatos utcácskákba rendezett építészeti együttese helyi védettség alatt áll, a település épített környezetének és kulturális örökségének különleges, egyedi értéke. A pince-présházak nagy része hűen megőrizte hagyományos arculatát, és az igényesen megújított külsejű építmények is a régi jegyeket idézik. Népi építészeti jelentősége kiemelkedő, egyik páratlan értéke megyénknek is. A pince-présházak kulturális értéket is képviselnek, és mindmáig jelentős szerepet töltenek be a közösség életében, helyet és lehetőséget biztosítanak a helyi szlovák nemzetiségi hagyományok ápolására, azok továbbadására is.
A pincék gazdasági szerepe mára kevésbé jelentős. A borok nagy részét a gazdák nem helyben termesztett szőlőből készítik, viszont őrzik a borkészítés tradícióit, és borversenyek megmérettetésein komoly eredményeket érnek el. A Piliscsévi Pincefalu nem csak gyönyörű természeti környezetével, megkapó, hangulatos építményeivel, finom boraival is vonzza a helyieket és az ide látogatókat. A mai kornak megfelelő formában őrzi meg és élteti tovább a helyi hagyományt, közvetíti a helyi kultúrát és szokásokat.
A Pilis lábánál fekvő Piliscsévi Pincefalu a településtől – a pincésgazdák lakóhelyétől – elkülönülten épült fel, a hegy lábánál, a falutól több mint egy kilométer távolságra, kiterjedt területen. Területe három nagyobb egységre tagolódik, a terep adta lehetőségekhez igazodva.
A faluhoz közelebb eső, „alsó” részen sűrűn, szinte egymásra épültek a terep-adottságokhoz igazodóan kanyargó, girbe-gurba utcákba rendeződött pincék. Ezek fölött a löszös talajba vájt, egymáshoz nagyon közel álló pincék fölött csak egy-egy présház áll, középen nagy pinceajtóval, két szellőzőnyílással, vagy apró ablakkal. Nincs kertjük, udvaruk, nem tartozik hozzájuk szőlő.
A pincefalu „középső” része egy vízmosásba épült bele, a vízmosta „árok” két oldalán, diófák árnyékában egymás mellett sorakoznak a partoldalba vágott borospincék. Ezen a részen egy kicsit tágasabb terük van, de előfordulnak itt is zártsorúan egybeépült présházak, és itt sem tartozik hozzájuk külön gazdasági terület, sem szőlő, épp csak elfér a házak előtti közterületen egy-egy asztal paddal, ahová kiülnek borozgatni, beszélgetni.
A harmadik, „felső” rész egy nagyon hosszú pincesor a domb lábánál. Itt már nagyobb közökkel épültek a pincék, présházak, de azért előfordul „iker-pince” is. Mögöttük a telkek hosszan felnyúlnak a dombra. Valamikor az egész domb szőlővel volt beültetve. Ma már csak néhány pincetulajdonos művel itt szőlőt, csak a saját használatukra való mennyiséget termesztenek.
2002-ben megalakult a Piliscsévi Pincefalu Egyesület, a térség egyik legaktívabb és legnagyobb közönséget megmozgató civil szervezete. Fő céljai között szerepel a pincefalu környezetének, természeti értékeinek védelme, a történelmi, kulturális és nemzetiségi örökség megóvása, a szőlő- és borkészítési hagyományok megőrzése.
A Piliscsévi Pincefalu évek óta kedvelt turista célpont. Több túraútvonal is (kék, piros) áthalad rajta. 2017-ben beválasztották hazánk 10 legszebb pincefaluja közé.
Borítókép, forrás: kemertektar.hu
Legutóbbi cikkek
