Dorog

Örök Mérlegen: Dorogi FC – Budapest Honvéd FC

A dorogi csapat NB II-ből történő kiesését követően ugyan e sorozat befejezettnek lett nyilvánítva, azonban kiemelkedő alkalom esetén kivételt képezendő, rendhagyó számmal jelentkezni fog. Ilyen esmény most a Honvéd elleni Magyar Kupa párosítása, ugyanis a sorsolás úgy hozta, hogy szinte napra pontosan, egy év elteltével megint sor kerül a Dorog–Honvéd találkozóra, mégpedig ugyanabban a körben, azaz  a legjobb 32-közé jutásért rendezett összecsapáson. A találkozó szeptember 16-án, szombaton 15 órakor a Buzánszky Jenő stadionban kezdődik. A beharangozó zömében az előző évinek az ismételt, de kibővített változata.

A hétvégén teljes kört rendeznek a Magyar Kupában, ahol már az országos főtábláról folytatódnak a küzdelmek. A mezőny felét a most csatlakozó két felső osztály 30 csapata teszi ki, a másik felét pedig az alsóbb osztályokból, a területi, illetve megyei selejtezőket sikeresen vett gárdák adják. A mieink eddig biztosan véve a korábbi fordulókat, kapott gól nélkül, 9 : 0-ás összesítéssel készülhetnek a következő megmérettetésre. Immár a legjobb 32-közé jutásért igen komoly ellenfelet kaptak a dorogiak a sorsolást követően. Az elmúlt hat évben sorra kerültek össze neves élvonalbeli csapatokkal – Vasas, Debrecen, MTK, Ferencváros, Honvéd  -, amely most tovább bővül, pontosabban a kispesti együttes ellen duplázódik.

A Honvéd korábbi címerváltozatai közül néhány (forrás: magyarfutball.hu)

Ellenfelük az ország egyik legeredményesebb egyesülete, amely 14-szeres magyar bajnok, 8-szoros Magyar Kupagyőztes – közte 11 alkalommal játszott kupadöntőt -, továbbá Közép-európai kupagyőztes és ugyanebben a sorozatban további egy alkalommal játszott döntőt. Játékosállományában a honi labdarúgás legnagyobb legendái közül többen is megfordultak, csak néhányat említve, mint Puskás Ferenc, Bozsik József, Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, Budai II. László, Grosics Gyula, vagy Tichy Lajos. A klubot Kispesti AC néven és piros-fekete színekkel 1909-ben alapították. A későbbiek során néhány névváltozáson ment keresztül, s szerepelt Bp. Honvéd SE, majd Kispest-Honvéd FC néven. 2003 óta Budapest Honvéd FC a hivatalos neve. A névváltozás közepette színe piros-fehérre változott, majd újra visszatértek az eredeti piros-fekete klubszínekhez. A kezdeti időkben szerepelt harmad- és negyedosztályban is, viszont 1916-tól két évad kivételével folyamatosan a legfelsőbb osztály tagja volt. Mindössze kétszer, 2003-ban, valamint idén esett ki az NB I-ből, azonban az elsőnél egyből vissza is került és a múlt évad végéig folyamatosan az NB I tagja volt. Az 1950-es évek első felében igazi világklasszis gárdának számított. A második vonalban eddig nem mutattak túl fényes formát, s csak közepes a teljesítményük.

A két csapat 1946 és 1977 között 22 évad során az NB I-ben küzdött meg egymással, összesen 39 bajnoki mérkőzésen. Ezen felül hat alkalommal a Magyar Kupában is összekerültek, továbbá a Felszabadulás kupában és a Reiner Sándor kupában egy-egy alkalommal. A lejátszott meccsek mérlege nyomasztó Honvéd fölényt mutat.

Ez lesz a két csapat 48. egymás elleni tétmérkőzése.

Sajnos a Felszabadulás kupa és Reiner kupa jegyében lejátszott találkozókról nincs részletes forrás, így a az alábbi statisztika e két kupa-találkozót nem tartalmazza.

Az eddigi 45 találkozó során 6 dorogi győzelem, 6 döntetlen, 33 vereség; 49 : 129-es gólaránnyal született.

Ebből 6 Magyar Kupamérkőzés, amely egyetlen döntetlent leszámítva rendre a kispestiek győzelmével zárult; 4 : 16-os gólaránnyal.

Hazai mérlegünk: 24 meccsből 6 győzelem, 4 döntetlen, 14 vereség;  31 : 51-es gólarány.

Csak a bajnokit figyelembe véve: 19 meccs, 6 győzelem, 3 döntetlen, 10 vereség, 27 : 40-es gólarány.

A két gárda először 1946. december elsején, Kispesten találkozott, ahol magabiztosan 5 : 0 arányban nyertek a hazaiak, viszont a tavaszi visszavágón, 1947. június 8-án, majdnem ugyanilyen arányban adták vissza a dorogiak a vereséget Puskáséknak. Ez a 4–0-ás dorogi győzelem volt egyben a legnagyobb arányú sikerünk a Honvéd ellen. Éppen ellenük szenvedtük el a legnagyobb bajnoki vereségünk egyikét, amikor napra pontosan 73 éve, 1950. szeptember 17-én Kispesten 10 : 1 arányban ütötték ki csapatunkat úgy, hogy az első negyedóra végén Varga lévén még a Dorog szerzett vezetést. Puskás egymaga ötször volt eredményes, míg Kocsis négyszer. Ezen felül még egy nagyarányú vereséget mértek ránk, mégpedig 1954. április 3-án, amikor 8–0-ra gázolta le a mieinket a fővárosi csapat. A mérkőzést a Fradi régi Üllői úti stadionjában játszották. Ezen felül voltunk a Honvéd vendégei a Népstadionban is. A kevés sikerélmény során egyértelműen az 1963-ban aratott 2–0-ás győzelmünk volt az egyik legkedvesebb, amikor a Honvéd előtt végeztünk a tabellán.

Kocsis és Buzánszky külön párharca a Honvéd–Dorog mérkőzésen a fővárosban (forrás: Dankó József: Dorogi válogatottak, válogatottak Dorogon)

Az eddigi egymás elleni öt kupameccs közül a legelsőre 1968-ban került sor. Akkor két osztálynyi különbség volt a két fél között. Ennek megfelelően a nyolcaddöntőben tisztes helytállás mellett 3–1-re a Honvéd nyert. 1977-ben a negyeddöntőben csoportkörben találkoztunk oda-vissza alapon. Kispesten 5–1-re kaptunk ki, a visszavágón pedig 2–0-ra, noha a hazai meccs képe alapján akár fordított eredmény is születhetett volna. A dorogi támadók azonban nagyon gyámoltalanok és határozatlanok voltak a kispesti kapu előtt. 1997-ben egy osztállyal voltunk lentebb ellenfelünknél és ez a mérkőzés hozta a legjobb eredményt az öt közül. Akkor a főtábla csoportkörének második találkozóján helyenként az ellenfél fölé is kerekedett a csapat és a 2–2-es végeredmény a vendégekre nézve volt hízelgő. A mérkőzéshez tartozik egy további érdemleges emlék is. Kiváló játékosunk, Harmat József húsz éves dorogi pályafutását követően vonult vissza és a mérkőzés előtt került sor a hivatalos és ünnepélyes búcsúztatójára. Nem elhanyagolható szempont, hogy a csoportból sikerült továbbjutnunk. Ezt követően 1999. július 31-én, ugyancsak az országos főtábla csoportkörében, a 2. fordulóban csaptak össze Dorogon. A két osztálynyi különbség ellenére a dorogiak mindvégig jól tartották magukat és vezettek is, majd egy szerencsétlen öngóllal egyenlített a vendég együttes. A második félidőben 1–1-es állásnál egy teljesen egyértelmű 11-est nem kapott meg a hazai fél, továbbá Plókait elfelejtette kiállítani Arany játékvezető egy brutális belemenését követően, s megúszta egy sárgával. Végül a szerencsésebb vendég csapat az utolsó 10 percben szerzett góljával nyögvelősen nyert 2–1-re. A mérkőzést szurkolói rendbontás követte. A meccs közben két labda is a kispestiek szektorában landolt a lelátón, amelyet nem adtak vissza. A lefújást követően a biztonságiak visszakérték az elkobzott játékszereket, erre viszont jópár magából kivetkőzött Honvéd-drukker döhödten rátámadt a biztonságiakra, köztük egy hölgyre is. Ezen felül a meccset közvetítő TV2 sportstábjának egyik munkatársát is bántalmazták a kispesti ultrák.

A ritka sikerek egyikén: Honvéd-verés hazai pályán. Boldog dorogiak, csalódott világsztárok – 5-ös számmal Bozsik, 3-as számmal Lóránt (forrás: Dankó József: Dorogi válogatottak, válogatottak Dorogon).

Tavaly, szeptember 17-én ütköztek meg utoljára, ugyancsak a kupában és szintén a 32-közé jutásért. A dorogiak tisztes helytállása mellett a vendégek rutinja eldöntötte a továbbjutást. A gyorsan szerzett két gól megnyugtatta a fővárosi gárdát – előbb Lustyik Levente öngólja a 3., majd a spanyol légiós Samperio találata a 15 percben -, amellyel biztosan ment tovább. A mérkőzést az M4 Sport élőben közvetítette és a meghívott szakkommentátor, az egykori kispesti legenda, Bozsik József fia, az ugyancsak egykori tehetséges labdarúgó, majd szakedző, Bozsik Péter volt.

A televízió által közvetített 2022-es kupameccs stúdiója Bozsik Péterrel

Reményeink szerint ezúttal is békés keretek között fog zajlani a mérkőzés, amire minden esély meg van, ugyanis a két szurkolótábor között nincs semmilyen ellenszenv, sőt kölcsönösen megbecsülik, tisztelik egymást. A tavalyi kupameccs is sportszerűnek bizonyult mind a játéktéren, mind a lelátón. Az esélyeket latolgatva, ezúttal sem számítani túl nagy izgalmakra, lévén csapatunk jelen időben mutatott játéka és eredményessége alapján nem igen lehet kétséges a továbbjutás kérdése. Arról nem is beszélve, hogy a statisztikák is minden téren messze a Honvédnak kedveznek. Óriási meglepetés lenne, ha nem a papírforma érvényesülne. Ez persze egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a hazaiak ne tegyenek meg mindent azért, hogy megnehezítsék a kispestiek dolgát. Most is osztálykölönbség van a két gárda között, csak egy szinttel lejebb, hiszen mindkét fél az elmúlt évad végén kieső volt. A fővárosiak az első, a dorogiak pedig a másodosztálytól búcsúztak.

Teltházas Dorog–Honvéd meccs (1:1) Dorogon 1955-ben. Jobbról fehérben a hazaiak – Buzánszky, Ilku I., Kónya, Varga, Bakonyi, Kinczel, Pálmai, Monostori, Prohászka, Pozsonyi, Ilku P. -, valamint a Honvéd soraiban is egy dorogi, Grosics (Puskás mellett balról). 

Számos közös pont is van a két egyesület történetében, amelyet érdemes megemlíteni. Több játékos mindkét gárdában is szerepelt. A Honvéd szívesen igazolt soraiba jó képességű labdarúgókat Dorogról és tőlük is jópáran érkeztek hozzánk az idők folyamán. Az elsők között, egyben a legnagyobb név, Grosics Gyula, aki történetesen nem közvetlenül Dorogról, hanem egy MATEOSZ-nál való kitérőt követően került a Honvédhoz. Később Szűcs Lajos, Peszeki Jenő, Andrusch József, Sikesdi Gábor, Füle Antal, Orosz Ferenc, Arany László, Bánföldi Zoltán, Bábik Tibor, Ivo Georgiev, Budovinszky Krisztián és Gabala Krisztián előbb innen oda, míg ellenkező irányból Kotul László, Magos Gyula, Kutasi Róbert, Mózner János, Csorba János, Tóth Ferenc, Árki Gábor, Sandro Tomić, Herczku Szabolcs, Szeibert György, Duró József, Pandúr Péter, Schultz Levente, Tóth Zoltán, Szemerédi Norbert, Göblyös Dániel, Vajda Dániel, Horváth Gábor és Délczeg Gergely érkezett.

Kapu előtti tömörülés a Honvéd elleni kupameccsen 1997-ben (forrás: 24 Óra Komárom-Esztergom megyei napilap)

Ezen felül egykori játékosaink közül Bajor Tibor és Csillag Dárius nevelő egyesülete a Honvéd volt. Az edzők sorából Kalmár Jenő és Reszeli Soós István mindkét csapatnál edzősködött, továbbá három olyan edzője is volt a Dorognak, akik aktív játékos éveikben a Honvéd labdarúgói voltak, mint Palicskó Tibor, Bozai Gyula és Schindler Szabolcs. Az ezredforduló táján Détári Lajos lehetett volna a Dorog játékosa. Döme maga ajálnkozott a dorogi klubnál, azonban a szerződésének aláírása meghaladta volna a klub éves költségvetését, így a dorogiak visszautasították a lehetőséget. Három játékos, Peszeki, Sikesdi és Füle a Honvédból újra Dorogra igazolt, utóbbi pedig másodszor is Kispesten folytatta. Bora György pedig a Honvéd II. tagja volt korábban, onnan igazolt Dorogra.

Nagy csata volt 1997 augusztusában (forrás: 24 Óra Komárom-Esztergom megyei napilap)

A két egyesület közötti kapcsolatot mindig is jó viszony jellemezte. Nem ritkán hívták egymást edzőpartnernek. Az előkészületi mérkőzéseken már kiegyenlítettebb a mérleg. Úgy látszik, hogy teher nélkül jobban ment a dorogiaknak, akik nem egyszer akkor is legyőzték a Honvédot még a kispestiek otthonában is, amikor osztálykülönség volt közöttük. A nézőcsúcs 38 ezer volt a Fradi pályán játszott meccsükön és 35 ezer néző a Népstadionban. Dorogon többször volt 10 ezer felett a nézőszám. A Dorog utoljára 1965. június 2-án győzte le tétmeccsen a Honvédot, így immár 57 éve nyeretlenek vagyunk velük szemben, s nehezen képzelhető el, hogy ezt a sorozatot éppen most tudnánk megszakítani. Érdemes még megemlíteni, hogy a hetvenes évek végén a NB-Kupa elődöntőjének egyik ágán a Tatabánya játszott a Honvéd ellen. A mérkőzés helyszíneként semleges pályát jelölt az MLSZ, mégpedig Dorogot. Az 1979. augusztus elsején megrendezett találkozót szépszámú nézősereg előtt, megyeszékhelyünk gárdája nyerte 1 : 0 arányban.

Végül idézzük fel az eddigi 49 dorogi gól szerzőit időrendben: Molnár József (4), Kántor György (2), Kinczel László, Bankó Zsigmond, Varga János (5), Aspirány Gusztáv (2), Klausz József, Kocsis Kálmán, Prohászka János, Pozsonyi Ignác, Buzánszky Jenő, Ilku Péter, Révész István, Csóri László (2), Kertes László (3), Oláh Sándor, Láng Károly (2), Monostori Tivadar (6), Karába János, Szuromi Antal (2), Oborzil Sánor, Juhász Tibor, Horváth Péter, Bartalos József, Szabó József, Kiss László, Péntek Sándor, Bajkai Zoltán, Kiss Sándor és Fekete Zoltán.

Szabó Gyula