A 18. század második felében kétszer is olyan erős földrengés rázta meg Komáromot, hogy épületeinek egy része elpusztult, azonban a 19. század második felére az aktivitás lecsökkent. Egy hónappal ezelőtt térségünkben Esztergomban mozdult meg a föld. Tartanunk kellene egy nagyobb földrengéstől? Erről az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatójával, dr. Harangi Szabolccsal beszélgettünk.
– Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén. A Richter-skála szerint 6,3-as. Legutóbb 2023. január 23-án 1,3-as erősségű földrengést mértek Esztergomban. Elképzelhető, hogy a közeljövőben Komárom, illetve Esztergom térségében nagyobb erejű földrengés következzen be?
– Valóban az országban a történelmi időkben ismert legnagyobb földrengés Komáromban következett be 1763 június 28-án, ennek hatása Győrben is érezhető volt. Az eseményről kiváló geofizikus szakemberek, Varga Péter és Győri Erzsébet a Kövesligethy Radó szeizmológiai intézet munkatársai és Timár Gábor az ELTE TTK geofizikus professzora írtak egy közelmúltban megjelent tanulmányban. Komárom térségét korábban is megmozgatták földrengések, például 1599-ben volt olyan rengés e térségben, ami károkat is okozott, majd az 1700-as években több kisebb földrengést is feljegyeztek 1763-at megelőzően. Az 1763-as földrengés korahajnalban történt, közel 300 ház dőlt össze, de szinte mindegyik ház valamilyen szinten megrongálódott. 63-85 lakos halt meg és több mint 100-an sérültek meg, mások szerint az áldozatok száma akár 200-300 is lehetett. A felszínen törések nyíltak fel, talajfolyósodás lépett fel, ami tovább súlyosbította a helyzetet. A 6,3 magnitúdójú főrengést számos utórengés követte.
– Kisebb rengések azóta is történtek a területen és annak közelében, így jogos a kérdés, lehet-e a jövőben ismét itt egy nagyobb erejű földmozgás. Kizárni ezt nem lehet, hiszen látjuk, hogy az elmúlt néhány 100 évben voltak itt romboló földrengések és egy friss kutatás során készült földrengés veszélyeztetettségi és szeizmotektonikai térkép (amit a Geomega Kft és a Földfizikai Intézet együttműködésében valósult meg Koroknai Balázs és Wórum Géza vezetésével; http://www.geomega.hu/letoltes/) is azt jelzi, hogy azonosítható egy vető, ami mentén történt feltolódás okozhat földrengést. Ezt nyilvánvalóan figyelembe kell venni, de nem jelenti azt, hogy rettegni kell egy pusztító földrengéstől. Az eddigi ismeretek szerint térségünkben maximum 5.5–6.5 magnitúdójú földmozgások következhetnek be, ami ezerszer kisebb nagyságúak, mint a jelenlegi törökországi volt. Az ilyen földrengések átlagosan 50-60 évente történhetnek, azonban a megfigyelés az, hogy ez nem egy helyen ismétlődik, hanem az ország különböző pontján. Azt gondolom, hogy egy jövőbeli földrengés kapcsán Komárom és térsége érintett lehet, de erre fel lehet készülni: erre vannak építési szabványok, illetve fel lehet készíteni a lakosságot is. Nyilván békeidőben nem könnyű ilyet állítani egy szakembernek és hozzá kell tennem, hogy ez nem kell, hogy pánikot váltson ki, megfelelő felkészüléssel csökkenthető a kockázat. Ugyanakkor az sem kerülhető meg, hogy ilyen lehetséges jövőbeli eseményekről is beszéljünk.
– Az Esztergomi járás területén milyen törésvonalak húzódnak?
– A Koroknai Balázs és Wórum Géza által frissen elkészült szeizmotektonikai térkép (http://www.geomega.hu/letoltes/) szerint egy délnyugat-északkelet irányú vető (törésvonal) húzódik itt, ami mentén vélhetően reverz elmozdulás történhet. Oroszlány és Mór környékén szintén futnak aktív törésvonalak, amelyek mentén pattantak ki komolyabb földrengések.
– Szeizmikusan jelenleg melyik Magyarország legaktívabb, illetve legveszélyezettebb területe?
– Alapvetően ez a térség, azaz a Balaton keleti végétől felfelé Komáromig, azaz itt fordulhat elő legnagyobb valószínűséggel nagyobb földrengés. Ezt mutatja szinte minden e témában készült tanulmány és térkép (pl. http://www.seismology.hu/index.php/hu/szeizmicitas/szeizmicitas-es-foeldrengesveszely). Ezt a talajgyorsulás értékében fejezik ki (PGA), ami bár jóval kisebb, mint a török-szír határon húzódó Kelet-Anatóliai törészóna mentén, vagy a Kárpát-kanyarban lévő Vráncsa zónához viszonyítva, mégis látjuk, hogy megvan a valószínűsége, hogy komolyabb károkkal járó földmozgások történjenek.
– Egyes kutatások szerint 50-60 évente történhet egy nagyobb erősségű (5,5-6,5-ös) földrengés. Ez mikor várható és az ország melyik részét érintheti?
– Igen, statisztikailag ez mondható, amiben a szakma egyetért. Ha visszatekintünk a múlt nagyobb földrengéseire, akkor ezt látjuk: (1985 Berhida (4.9 M)), 1956 Dunaharaszti (5,6 M), 1925 Eger (5,0 M), 1911 Kecskemét (5,6 M). 1810 Mór (5,4 M), 1763 Komárom (6,3 M)… A „statisztikailag” az jelenti, hogy néhány évtizedes pontossággal ez a gyakorisági visszatérése az >5 M földrengéseknek, ami azonban mindig máshol következik be. Térségünk nyomás alatt van: délnyugatról tolódik felénk az Adriai kőzetlemez és nyomást gyakorol a földkéregre, a litoszférára, ami azonban nem tud elmozdulni, mert keleten megakasztja a vastag, merev Ukrán-pajzs litoszféra kőzetlemeze. Azaz ez olyan, mintha satuban lennénk. A földkéreg kőzetei kisebb-nagyobb nyomási feszültség alatt vannak és ez a feszültség oldódik fel, valamelyik aktív törés mentén és okoz elmozdulást, azaz földrengést. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország területén nincs olyan markáns kőzetlemez-határ, egy ilyen mentén húzódó törészóna, ahol nagy földrengések pattanhatnak ki, mint például a Kelet-Anatóliai vagy az Észak-Anatóliai törészóna. Magyarországon a földrengések különböző törésvonalakhoz kapcsolódnak a „satunyomás” miatt. Ez jelent némi kiszámíthatatlanságot és ezt mutathatják a területileg látszólag elszórtan jelentkező földrengések.
– Hogyan készüljön fel a lakosság, ha beüt a baj? Mit kell tenni?
– A tudás sokat jelent. A tudást a geofizikusok és geológusok „békeidőben” történő közös munkája alapozza meg, amit az előzőekben is idéztem. Ez rendkívül fontos, azaz nélkülözhetetlen a magas szintű, tudományos tevékenység e téren is. Kijelenthető ez alapján, hogy nem kizárt, hogy Magyarországon is legyen akár 5,5–6,5 magnitúdójú földrengés, ami okozhat komoly károkat. A tudás alapozza meg azt, hogy erre készüljenek tervek, hallják meg és használják ezt fel a döntéshozók, így szükséges az építési kódok betartása a leginkább veszélyeztetett területeken és fontos a lakosság felkészítése. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez nem kell, hogy pánikot váltson ki! Az autópályán 130 km/óra sebességgel haladni is veszélyes dolog, mégis sokan gyakran megteszik. A potenciális veszélyre fel lehet készülni és lehet csökkenteni a kockázatot. Tudni kell azt, hogy ha a földrengés van, akkor gyorsan egy asztal alá kell bújni, nehogy sérülést okozzanak a lehulló tárgyak, esetleg a lehulló álmennyezet vagy vakolatdarabok. Ahogy a rengés abbamarad, igyekezzünk elzárni a gázcsapokat és amilyen gyorsan lehet hagyjuk el az épületet és kerüljünk ki a szabadba. Tilos használni a liftet, mindig a lépcsőn menjünk le! Legyen nálunk lehetőleg a mobiltelefon, hogy adott esetben jelzést tudjunk leadni. Ezeknek a szabályoknak a betartása életeket menthet meg!
– Nem utolsó sorban, mi okozza a földrengést és mitől függ a pusztítás mértéke?
– A földrengés kőzettesten belüli elmozdulás okozza. Ez általában egy sík felszín mentén történik és különböző irányban történhet. Oka az, hogy a kőzettestre széthúzó vagy nyomó erő hat és ennek következtében a merev szilárd anyagban egyre nagyobb feszültség halmozódik fel. Amikor ez meghaladja a kőzet szakítószilárdságát, törés, hirtelen elmozdulás következik be. A törés általában ott történik, ahol korábban már volt elmozdulás, ezek tehát a gyengeségi zónák. Ezeket nevezzük aktív vetőknek. A pusztítás mértékét nemcsak a felszabadult energia, azaz a magnitúdó mértéke határozza meg, hanem az elmozdulás, azaz a földrengés kipattanásának mélysége (hipocentrum vagy fészekmélység). Ha sekély mélységben pattan ki földrengés, akkor az epicentrum (hipocentrum feletti felszíni pont) környezetében lehetnek komoly nyírórengések, ha viszont mély, akkor kisebb erősségű lesz a felszíni földmozgás, viszont nagyobb területet érinthet. Fontosak továbbá a sekélymélységű képződmények tulajdonságai és a talajszerkezet is. A másik fontos dolog a pusztítás tekintetében, hogy milyen térséget érint a földrengés: nagy kockázat ott van, azaz pusztítás ott következhet be, ahol sokan élnek és jelentős anyagi javak vannak. Ilyen volt a törökországi rengés: a legnagyobb kockázatú térségben következett be egy sekély mélységű, nagy energia felszabadulással járó földrengés.
Legutóbbi cikkek
