Január 9-én, vasárnap a 11 órai szentmise után a Don-kanyarban elhunyt katonákra emlékeztek meg Sárisápon, a Fő téri II. világháborús emlékműnél, ahol mécseseket is gyújtottak a hősök tiszteletére.
A Himnusz eléneklésével kezdődő sárisápi megemlékezésen ezúttal is felolvasták a Bercsényi Lajos, édesapjáról, Bercsényi Andrásról szóló Don-kanyari visszaemlékezését, melyet Csicsmann János jegyzett le.
„Apám, Bercsényi András 1919. november 23-án született. A háború alatt volt katona. Komáromba vonult be a tüzérekhez. Az erődben vagonírozták be őket, mindjárt az elsők között. Az ezredes legénye lett. Egészen a Donig jutott az ezredük… Ahogy mentek kifelé, a tüzérezred mindent szétlőtt. Éjszaka mindenre lőttek. Egyszer valami megmozdult éjjel a falu szélén, azonnal tűz alá vették. Aztán reggel látták, hogy egy tehenet lőttek szét… Amikor az orosz támadás elindult, bekerítették őket. Egy hadnagy vezetésével törtek ki a katlanból. A hadnagy azt mondta nekik: fiúk, kitörünk! Aki átmegy – átmegy, aki nem, az marad! Mint a patak, úgy folyt a vér! Legjobb barátjának ellőtték mindkét lábát. Könyörgött, hogy segítsenek rajta, de ott kellett hagyni. Végül kevesen átjutottak. Apám a hadifogságot így kerülte el. Visszavonulás közben éheztek. Száraz kukoricalevélből meg egy kevés krumplihéjból főztek maguknak levest a Szekeres Miska bácsival. Hazatérve Debrecenben gyűjtötték össze őket. A papa ott találkozott utoljára az ezredesével. Ezután fagyási sérülései miatt leszerelték.” – emlékezett vissza Bercsényi Lajos, édesapja szavaira.
A helyszínen felolvasták dr. Zempléni Miklós: A boldog szunnyadókhoz című versét, majd Rajk János plébános mondott imát a harcmezőn elhunyt magyar hősökért.
Az emlékezők a Szent István-kórus közreműködésével elénekelték a Boldogasszony Anyánk című éneket, majd Kollár Károly polgármester felszólításának eleget téve a jelenlévők fejet hajtottak és mécseseket gyújtottak az emlékműnél.
Forrás: Sárisáp.hu Facebook oldal / hidlap.hu
Fotók: Sárisáp.hu Facebook oldal
