40 éve történt: A Dorogi Rockfesztivál (1. rész)

Kereken négy évtizeddel ezelőtt, 1981. június 27-én rendezték meg, a maga nemében azóta is kuriózumnak számító eseményt, ahol néhány külföldi fellépő mellett a hazai rockzene akkori képviselőinek színe-java színpadra lépett a több tízezernyi rajongó előtt. Azon a bizonyos júniusi hétvégén a település lakosságának többszöröse gyűlt össze Dorogon. Az évfordulóra készült megemlékezésre szánt emlékcikk több részben fog megjelenni, amely a bevezető fejezettel ezennel kezdetét is veszi– Szabó Gyula cikke.

A nem mindennapi rendezvény ötletgazdái dorogi fiatalok voltak, akik a megálmodott nagyszabású koncertet Dorog kettős évfordulójának jegyében megrendezett ünnepi programok keretébe illesztve kaptak sikeres engedélyt. Mai szóhasználattal élve, igazi nagy durranás volt a megakoncert, amely joggal érdemelte ki a fesztivál jelzőt.

Az 1981-es év különlegesnek számított Dorog történetében, hiszen két jeles momentum is kerek évfordulót számlált, még ha az egyik kicsit sántít is, illetve pontosításra szorul. Nevezetesen, Dorog, mint település ekkor volt 800 éves, amelyet azon tényre alapoztak, hogy a településről a legrégebbi kézzel fogható írott dukumentum, a III. Béla királyunk által 1181-ben kiadott oklevél, amelyben egy birtokadományt magában foglaló határozattal kapcsolatban került megemlítésre Dorog neve. Természetesen ebből vonatkoztatni a település eredetét nem a legszerencsésebb, annál is inkább, hiszen Dorog már Szent István királyunk idejében is nem csak ismert településnek számított, de komoly feladatkört is betöltött az Árpád-kornak nevezett ezen történelmi időszakunk során. Arról nem is beszélve, hogy a római korból is maradtak jócskán emlékek és leletek, amelyek szintén bizonyítják, hogy Dorog létezése jóval 1181 előtti időkben gyökeredzik. A másik kerek dátum pedig a dorogi szénbányászat 1781-ben történő megindulásához kapcsolódott, amely pedig a 200. évfordulóját ünnepelte. Természetesen ettől függetlenül is a kettős évforduló jelentősége vitathatatlan.

A Schmidt-villa főhomlokzata a fesztivált megelőző években

A fesztivál helyszíne, Dorog egykori egyik legprominensebb közéleti személyiségének, dr. Schmidt Sándor bányafőtanácsos nyári rezidenciája, a tulajodonosról elnevezett Schmidt-villa parkja volt, amely az Esztergomi út, az Eperjesi út, a Bocskai-sor, valamint a Kenyérmezői-patak által határolt 400×200 méteres kiszögelésű területen foglal helyet. A Schmidt család 1940-ig  használta rendszeresen, majd az államosítást követően közvagyonként vették birtokba az állami szervek. Későbbi számos kihasználtsága mellett többek között itt működött a vájár-képző iskola, majd kisebb megszakítást követően szintén oktatási célt szolgált. Nevezetesen, 1975 szeptemberétől a helyi Dózsa György általános iskola kihelyezett alsó tagozatos osztályainak biztosított tantermeket, étkezdét, tornatermet és napközit.

A villa park felöli épületszárnya a medencével még eredeti szépségében. A színpadról balra tekintve az épület ezen része volt látható az addigra már üres medencével

Jómagam is itt végeztem az első négy osztályt, így jól ismertem a villa és környékének minden zugát, egyben nagyon szerettem is. Tekintve, hogy 1980-ra a Dózsa iskolában további tantermek lettek kialakítva egy teljesen önálló épületszárny felépítésével, így immár valamennyi osztály – minden évfolyamban 3 párhuzamos osztálya volt az iskolának, azaz összesen 24 osztály, összesen több, mint 700 diákjával és a 30 fős tantestülettel – az iskola központi telephelyén kaphatott elhelyezést, így a fesztivál idején éppen egy teljes éve már üresen állt a Schmidt-villa. Ugyancsak még  az 1970-es évek első felében a dorogi üzemi tömegsportban szerepelt csapatok részére az egykori parkban alakítottak ki sportpályát, közte egy szabvány nagyméretű futballpályával, amely a fesztivál idején is meg volt.

A szinte semmit sem változott egykori küzdőtér a színpad felől a Schmidt-villa parkjában napjainkban. Itt foglalt helyet a közönség java

A rendezvény főszervezői a helyi fiatalok az akkori KISZ égisze alatt, a Kőbányai Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregységével (a mai Richter Gedeon Gyárt rt.) összefogva, valamint az Ifjúsági Magazin voltak. Minden bizonnyal eredetileg is egy nagyszabású koncert megrendezése volt a fő motivációjuk, viszont a kettős jubileum kiváló alkalmat teremtett, hogy törekvésük támogatást kapjon az illetékes szervektől, hiszen a fesztivál végül az ünnepi program részeként lett elkönyvelve. Dorogon korábban is nagy népszerűségnek örvendtek a különböző koncertek, hangversenyek, kiváltképp a ’70-es évek második felében berobbant és egyfajta tömegkultusszá vált hard rock, vagy ahogyan csak magyarosan emlegették, kemény rock bandák után megnőtt az érdeklődés. A dorogi fiatalok döntő többsége maga is rock-fanatikus volt, bár az idősebb korosztály tagjai között sem volt idegen a műfaj. Szinte valamennyi jegyzett magyar zenekar rendszeresen koncertezett Dorogon, amelyre a helyi művelődési házban, illetve annak kerthelyiségében került sor. Ugyancsak szinte kivétel nélkül, valamennyi koncert teltházas volt.

A számos rock koncertet megélt művelődési központ a hetvenes évek végén. A fesztiválozók nagy része is megfordult itt

Azonban ekkora horderejű zenei demonstráció szinte példa nélkülinek számított hazánkban. Az első komoly könnyűzenei fesztivált Miskolcon rendezték 1973-ban, viszont jellegében és a fellépő zenekarok java része stílusban eltért a dorogitól. A diósgyőri stadionban lebonyolított fesztivál során a rajongók a lelátókról élvezhették a produkciókat, amelyek a játéktéren, a főtribünhöz közeli részen felállított színpadon zajlott.  Azonban mindentől függetlenül, a ’73-as miskolci fesztivál is úttörőnek és legendásnak számított. Hasonló méretű rendezvények esetén óhatatlanul az azóta kész történelemmé vált, 1969-es Woodstocki Fesztivált szokták emlegetni összehasonlításként és mérföldkőként. Több okból sem szerencsés összemérés ez, mégha olykor hízelgően is hangozhat akár a miskolci, akár a dorogi fesztivál esetén „kiswoodstocként” emlegetni.  Szintén nagy horderejű volt az 1980. augusztus 23-án, az Óbudai-szigeten rendezett Fekete Bárányok koncert, ahol a kor három nagy bandája, a P. Mobil, a Beatrice és a Hobo Blues Band lépett színpadra, komoly tömeg előtt.

A Piramis koncertjének beharangozója a megyei lap 1977. augusztus 5-i számában

Tény, hogy 1981-ben a dorogi rendezvény nagy dobásnak számított, s az akkori bürokrácia kanyarulatos útvesztői és megannyi nehézség ellenére engedélyezésre került, amely a maga nemében bizony nagy szó volt. Ehhez nagyban hozzájárult a fentebb már említett kettős helytörténeti évforduló ünnepségsorozata is, azonban szintén segített egy korábban már sikeresnek mondható próbálkozás. Ugyanis akár a fesztivál közvetlen előzményének is tekinthető az 1980. július 20-án megtartott nagyobb volumenű rock koncert, amely a ’81-es fesztiválhoz hasonlóan, a dorogi KISZ-es fiatalok és a Kőbányai Gyógyszergyár helyi telepének szervezésében, s szintén a Schmidt-villában történt. Túl azon, hogy Dorogon 1977 óta rendszeresen koncerteztek az akkori legnépszerűbbnek számító honi hard rock, progresszív rock és blues zenekarok, 1980-ban viszont több zenekar részvételével tartottak egésznapos programot, bár ez minden szempontból még nagyságrendekkel volt kisebb a következő évitől. Nemcsak a szervezők és a rajongók szerint volt sikeres, de az akkori illetékes hivatali szervek és a sajtó is nagyon pozitívan üdvözölte a rendezvényt.

A „Kisfesztiválról” szóló cikk (Dolgozók Lapja – 1980. július 23-i szám)

Mintegy két hónappal a koncert meghirdetett napja előtt kezdődött az érdemi előkészítő munka, s a fesztivál híre futótűzként terjedt. Jöttek is Dorogra kíváncsi riporterek, újságírók, akik a részletek után érdeklődtek. Az egyik ilyen stáb egyenesen Buzánszky Jenőt, az egykori dorogi futball-legendát kereste fel személyesen és faggatták arról, hogy mit tud minderről? Jenő bácsi a Dorogot érintő valamennyi dologban kompetensnek számított, így neki biztosan tudnia kellet arról, ha valami történik a városkában. Az Aranycsapat egykori hátvédje megerősítette a küldöttséget, hogy valóban nagy fesztivál van készülőben Dorogon, bár azt maga sem hitte, hogy tízezrek fognak idecsődülni. A szervezők is csak találgattak a várható résztvevők arányáról, de abban biztosak voltak, hogy tízezres nagyságrenddel nyugodtan számolhatnak. A koncert napjához közelítve szórványosan jelentek meg cikkek, beharangozók a fesztivállal kapcsolatban, ahol a szervezők 15 ezer ember részvételét vizuálták. Ez abból az aspektusból fontos, hogy lemérhető legyen, miszerint ennek tudatában mennyire volt komoly az előkészület, hiszen már ez szám is jelentős rendezői feladatokat támaszt. Azt nem lehet állítani, hogy nem történtek törekvések minden téren, azonban még néhány ezres tömeg esetén is hiányosak lettek volna a feltételek mind az étkezési-italozási, mind a mosdó- és wc-használatának lehetőségeinek terén egyaránt. Az akkori viszonyokat és igényeket figyelembe véve is messze alulszervezett volt e téren a rendezvény, mai léptékkel pedig egyenesen katasztrofálisnak is neveznék. Mégis, valahogy ott és akkor ez zavarta a legkevésbé a fesztiválozókat. A közösségi élmény, valamint a zeneszeretet szinte mindent felülírt.

Beharangozó egy korábbi koncertre (D.L. – 1978. március 29-i szám)

Belépve június havába, máris egy országot megmozgató esemény hozta tűzbe a lakosságot. A magyar labdarúgó-válogatott 1981 tavaszán kezdte meg vb-selejtezőit az 1982-es spanyolországi világbajnokságra való kijutás reményében és június 6-án, pontosan három héttel a fesztivál napját megelőzően, a Népstadionban csoportelsőként fogadtuk a rivális angol válogatottat. A magyar csapat előtte Svájcban 2-2-es döntetlent játszott, majd itthon legyőzte a románokat 1-0-ra, míg Oslóban is győzedelmeskedett 2:1 arányban Norvégia legjobbjai ellen. Az angolok elleni találkozó volt az első kör utolsó mérkőzése, amely előtt közvetlenül került sor egy igazi kuriózumra, nevezetesen, az egykori dicső múlt nagyjai csaptak össze egymással, Budapest – Vidék párosításban. A futballcsemegének külön kiemelt apropót Puskás Ferenc hazalátogatása adott, aki a Budapest  csapatában pályára is lépett. Szintén csapattársa volt azon a találkozón a dorogi Grosics Gyula, míg a velük farkasszemet néző Vidék csapatában három dorogi, Buzánszky Jenő, Monostori Tivadar és Szűcs Lajos szerepelt. Mindkét gárda csapatkapitányának dorogit választottak: a fővárosiaknál Grosicsot, míg a vidékieknél Buzánszkyt. A nagymeccsen, a magyar válogatottban szintén egy egykori dorogi, Mucha József játszott. A nagy sporteseményt egy fájdalmas hír viszont beárnyékolta, ugyanis hat nappal korábban hunyt el az Aranycsapat egykori kiválósága, Lóránt Gyula. A focigála 3-3-as döntetlent, míg a vb-selejtező pedig 3-1-es angol győzelmet hozott.

A fenti Genarál cikk folytatása, amelynek szerzője az 1981-es fesztivál főszervezője

Dorogon éppen a fesztivált megelőző hétvégén, június 21-én játszotta az évad utolsó bajnoki meccsét az akkor az NB II-ben szereplő dorogi labdarúgó csapat. Soraiban olyan kiválóságokkal, mint a későbbi válogatott Andrusch József, vagy az NB I-ben korábban már hírnevet szerzett Arany Mihály, az Engelbrecht testvérek – József és Zoltán – és Laczkó István. A dorogiak a Balassagyarmatot látták vendégül több, mint 2 ezer néző előtt, akik a bajnoki bronz reményében látogattak Dorogra, ahol végül gólzáporos találkozón 6:4 arányban alulmaradtak, így a 4. helyre szorultak a tabellán a végelszámolásnál, míg a dorogiak csak megerősítették a helyüket a középmezőnyben.

Ezen felül, ugyancsak ezen a hétvégén Dorog adott otthont a modellezők megyei bajnokságának, amelyet a Palán (Palatinusz-tó) rendeztek, ahol a dorogi Köles János két kategóriában is második helyezést ért el.  Szintén ekkor rendezték a XI. megyei Ifjú Gárda-szemlét, ahol a dorogi járás csapata végzett az élen, egyben kivívták a jogot a Nyíregyházán megrendezésre kerülő országos versenyen való szereplésre. A Gerecse túrán egyéniben a dorogi csapat tagja, Balogh Imre lett az első.

Az Otthon mozi nézőtere

S hogy teljes legyen a történeti áttekintés, röviden megemlíteném a dorogi Otthon mozi műsorát is. Egyrészt egyfajta iránytűként szolgál szintén az adott kor hű visszaidézéséhez, valamint a fesztiválra érkezők közül többen is beültek a péntek esti vetítésre. Egyébként Dorogon igen népszerűek voltak a filmvetítések, s az igazán szép, s komoly befogadóképességű filmszínház premier előtti filmvetítésre kapott kiemelt státuszt. A rockfesztivál hétvégéjén péntektől vasárnapig a Sheila meghalt és New Yorkban él című film volt műsorra tűzve. A közvetlen utána jövő napokon pedig többek között az Indiánkaland Ontarióban, a Bátorság, fussunk!, a Piedone Egyiptomban, A Pogány Madonna, a Száll a kakukk fészkére, a János vitéz (rajzfilm), Megtalálták a 7. századot és a Meghívás egy gyilkos vacsorára című alkotások követték.

Folytatás következik…….

Borítókép: Színpadon a Prognózis  – A Prognózis együttes archívumából

Külün köszönet a borítóképért Vörös István és a Prognózis együttes részére.

Szabó Gyula