Kategóriák: EsztergomHírek

Mudrák Attila fotóművész

Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár 2017. február 20-i Köztünk élnek sorozatának meghívott vendége Mudrák Attila műtárgyfotós volt. A műtárgyfotózás mellett a Kárpát-medence szakrális, vallási kulturális építészeti öröksége, az architektúra és a természeti táj kapcsolata jelenik meg színes fotográfiáin. Elsősorban albumokban, könyvekben, folyóiratokban publikált táj- és városképei, valamint a műtárgyfotói tették országszerte ismertté. Fotográfusi szemléletét alapvetően a konstruktivitás és a líraiság különös ötvözete jellemzi.

1958-ban született Esztergomban. Korán megismerkedett a művészettel, 6 hetes korában Bajor Ágost festőművész portrét készített Attiláról. Gyermekkorában a Bazilikában ministrált, volt jegyszedő illetve ötödmagával harangozó a harangtoronyban. (Akkoriban 5 ember kellett a harangozáshoz.)

14 éves korában Eitler mester megmutatta neki a fotóelőhívást. Az otthonáról és család többi tagjáról készített felvételeket, melyeket aztán a fürdőszobába zárkózva hívott elő. Az első fényképezőképe Smena volt, melyet később Praktika tükörreflexes fényképezőgép követett. Az érettségi vizsgát a Temesvári Pelbárt Gimnáziumban tette le, a gimnáziumi évek alatt épületeket, embereket, családtagokat és osztálytársakat fényképezett.

1975-ben Lékai László esztergomi érsekről készített fényképeket egy egyházi szertartás kapcsán, melyek eljutottak a bíboros úrhoz. Ez vezetett oda, hogy felkérték Attilát az egyházi események fotózására. Érettségi után nem vették fel Kecskeméti Főiskolára. Bartl Lenci, az akkori kanonok, már ismerve korábbi képeit, ajánlotta Attilának, hogy hivatásának a fényképezést válassza.

1976-tól fényképészgyakornok Szelényi Károly mellett a Corvina Könyvkiadónál. 1978-tól másodállásban, 1980-tól napjainkig főállásban fotográfus a Keresztény Múzeumban. A Keresztény Múzeum, Kincstár, a Levéltár és a Főszékesegyházi Könyvtár hivatásos műtárgyfotósa, ami azt jelenti, hogy csak ő fényképezheti le a gyűjteményükbe tartozó kiállítási tárgyakat. Esztergomban páratlanul gazdag és értékes egyházi gyűjtemények vannak, Attila megjegyezte, hogy kár, hogy ezek létezéséről nem sokan tudnak.

1979-től jár hosszabb időre Erdélybe, az utóbbi években a Teleki Alapítvány megbízásából. Az alapítvány a határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatását, dokumentálását és felújítását végzi el. 2015-ben indították el a Rómer Flóris tervet, amelynek keretében 2016-ban közel 100 kárpát-medencei műemléken kezdődtek állagmegóvási, felújítási munkálatok.

Mudrák Attilának 2016 év végén az Országos Széchenyi Könyvtárban nyílt fotókiállítása. A fotók Kárpát-medence eldugott kis falvaiba, földrajzi és szimbolikus értelemben is a végekre kalauzolnak, ahol ma többnyire a reménytelenség és a szegénység az úr. Csak a sok száz évvel ezelőtt művészi gonddal megépített templomok tanúskodnak a valamikori gazdagságról, azokról az időkről, amikor ezeket a vidékeket még Európa gazdasági és kulturális vérkeringése látta el éltető erővel. A művészi fotók mégsem az elmúlás és a reménytelenség tükörképei. Sokkal inkább a szépség, a harmónia és az újjászületés reménye árad belőlük.

A könyvtári beszélgetés alatt a résztvevők kivetítőn megtekinthettek többek között egy fotósorozatot, melyekről Attila szerénysége miatt csak utólag derült ki, hogy díjnyertes fotókat láttunk.

Mudrák Attila Esztergomért emlékérem, Babits díj tulajdonos. 2016-ban Megyei Príma díjra jelölték, különdíjat kapott, a Reformáció Emlékbizottság fotópályázatán, emberábrázolás kategóriában első helyezett lett. A személyére és munkásságra kíváncsi esztergomi emberek minden korábbi Köztünk élnek alkalmat felülmúlóan töltötték meg a könyvtár termét.

Szerző: Hámosné Szőke Anna
Fotók: Nyári Steindl Andrea

Megosztás