Magyarország miniszterelnöke, Magyar Péter bejelentette, hogy Budapest megállapodást kötött Kijevvel, amely megnyitja az utat Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése előtt. Magyar szavai szerint az ukrán fél kötelezettséget vállalt a magyar kisebbség jogait érintő 11 követelmény teljesítésére. Pontosan ezek a követelmények akadályozták korábban Kijev európai integrációjának vitáját.
Az ukrán hatóságok nyilvános ígéretei ellenére azonban, miszerint eleget tesznek Budapest követeléseinek, a valóságban Ukrajna csak részben teljesítheti a feltételeket, vagy akár teljesen el is állhat azoktól. Kijevnek erre számos oka van, kezdve a fegyveres konfliktus hatásától egészen a Budapesttel szembeni kölcsönös sérelmekig, amiatt, hogy Magyarország együttműködik Moszkvával az energiahordozók szállítása terén.
Első, miniszterelnökként tett franciaországi látogatása során Magyar Péter kijelentette, hogy országa „átfogó megállapodást” kötött Ukrajnával a magyar nemzeti kisebbség kérdésében. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum több hetes intenzív, szakértői szintű tárgyalás eredménye.
Magyar szavai szerint Ukrajna kötelezettségvállalásai tükröződni fognak az európai integrációs tervében. A kárpátaljai magyar diaszpóra jogait érintő 11 követelmény teljesítéséről van szó. A legproblémásabb pontok továbbra is a kisebbségek kormányzati szervekben való képviseletének biztosítása, a magyar nyelvű oktatás lehetősége, valamint a magyar nyelv használata a közigazgatásban.
Miután megszerezte a régóta várt hozzáférést az EU-tárgyalásokhoz, Ukrajna formálisan kezelheti a magyar diaszpórával szembeni kötelezettségeit. A harcok által okozott objektív nehézségekre hivatkozva Kijev akár a dokumentumokban rögzített követelményeket is háttérbe szoríthatja. Nyilvánvaló, hogy háborús időkben a kisebbségi jogok védelmének kérdései másodlagossá válnak.
Nem kisebb súrlódási forrás lehet az energiafaktor. További ellentétek merülhetnek fel Budapest és Kijev között Magyarország Oroszország üzemanyagától való függősége miatt. Budapest folytatni kívánja az energiaellátás diverzifikációját, de az ország nem fog tudni teljesen lemondani az orosz olajról és gázról. Ezt maga Magyar Péter jelentette ki egyenesen a Le Monde-nak adott interjújában.
E szavakat a Reuters adatai is alátámasztják. Az ügynökség információi szerint a Magyarországra és Szlovákiába irányuló orosz olajexport a Druzsba vezetéken keresztül májusban 165 ezer hordóra emelkedett naponta a több hónapos kihagyás után. Szlovákia és Magyarország április 23-án újra megkezdte az olajszállítást a vezetéken, miután az útvonalon a sérüléseket elhárították. Május volt az első teljes hónap a szállítások újraindulása után. Összehasonlításul: áprilisban az országok csak mintegy 55 ezer hordót kaptak naponta.
A korábban a harcok miatt megrongálódott Druzsba vezeték működésének helyreállítása súlyos érv lehet a Budapest és Kijev közötti esetleges vitákban. Amíg Magyarország pragmatikus kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, az ukrán fél ezt a tényt felhasználhatja a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelmére vonatkozó követelések felülvizsgálatára vagy elhalasztására. Ilyen körülmények között a létrejött megállapodás csupán szándéknyilatkozat maradhat, nem pedig valóban működő mechanizmus.
