Különleges földtani képződmények húzódnak a Duna medrében Lábatlan és Nyergesújfalu térségében: az úgynevezett eocén kőzetbordák csak rendkívül alacsony vízállásnál mutatják meg magukat. A mintegy 36 millió éves kőzetekre látványos fotósorozattal hívta fel a figyelmet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI).
Aki a két település Duna-partján sétál, többnyire nem is sejti, milyen földtani értékeket takar a víz. A folyómederbe bordákhoz, helyenként hatalmas karmokhoz hasonló kőzetvonulatok nyúlnak, amelyeknek még extrém alacsony vízállás esetén is csak egy kisebb része kerül a felszín fölé.
A DINPI Facebook-bejegyzésében egy gyakori félreértést is tisztázott: az interneten olvasható leírások hol Lábatlanhoz, hol Nyergesújfaluhoz kötik ezeket a képződményeket. Valójában mindkét helyszínmegjelölés helyes, ugyanis mindkét településnél találhatók eocén kőzetbordák.
A nemzeti park ismertetője szerint a kőzetek története mintegy 36 millió évre nyúlik vissza. Az eocén korban sekélytenger borította a területet, amelyben a későbbi márga- és mészkőrétegeket adó üledékek rakódtak le. A rétegek megbillenése és lepusztulása nyomán alakult ki a jellegzetes, bordaszerű megjelenés.
Lábatlannál jól megfigyelhető a különbség: ahol a rétegek nem billentek meg, ott sík kőzetfelszín látható, míg a megdőlt, lekopott rétegek párhuzamos sávokként rajzolódnak ki. A DINPI szemléletes hasonlata szerint olyanok, mintha egymás mellett futó, megdőlt római kori utak lennének. Szemből a rétegződésük, felülről pedig a mederbe nyúló formájuk válik igazán látványossá.
Nyergesújfalunál jóval hosszabb kőzetbordák húzódnak a Dunában. Méretüket a közzétett fotókon egy mellettük álló ember érzékelteti, a felülről készült felvételek pedig azt is megmutatják, milyen messzire folytatódnak a víz alatt. A látványos képződmények a hajózás számára akadályt jelentenek: alacsony vízállásnál megnehezíthetik, veszélyessé tehetik a közlekedést.
A bejegyzés az októberben megrendezett Geotóp Napokra is ráirányítja a figyelmet. Az ismeretterjesztő túrasorozat során szakemberek mutatják be Magyarország földtani értékeit. A dunai kőzetbordákhoz azonban nehéz előre meghirdetett programot igazítani, hiszen láthatóságukat a folyó vízállása határozza meg.
A DINPI arra is emlékeztetett, hogy a természetvédelmi őrök munkája az élettelen természeti értékek megóvására is kiterjed. A geológiai képződmények, az őslénytani és régészeti leletek védelme ugyanúgy hozzátartozik feladataikhoz, mint az élővilágé.
Fotók: Dr. Riezing Norbert
Legutóbbi cikkek
