Dorogon mindössze 66,9 milliméter csapadék esett a három nyári hónapban, miközben Dorog–Esztergom térségében a 2007 óta vizsgált adatsor legmelegebb nyarát jegyezték fel. A helyi mérések jól mutatják a szárazság súlyosságát. De hogyan lehet vízhiány, ha a Föld vízkészlete lényegében állandó? A Telex éghajlatkutató segítségével magyarázta el a jelenséget, mi pedig mellétettük a térségünk adatait.
Augusztusban az eső négyötöde elmaradt
A Dorog–Esztergom térségének időjárása oldal kezelőitől elkértük a dorogi csapadékmérések eredményeit. Tájékoztatásuk szerint májusban 41,4, júniusban 25,3, júliusban 28,9, augusztusban pedig csupán 12,7 milliméter csapadék hullott a városban.
A négy hónap mérlege összesen 108,3 milliméter, ebből a meteorológiai nyárra, vagyis júniustól augusztus végéig 66,9 milliméter jutott. Az oldal kezelői az arányokat is érzékeltették: júniusban és júliusban nagyjából az átlagos csapadékmennyiség fele érkezett meg, augusztusban viszont már csak az ötöde. Ez utóbbi körülbelül 80 százalékos hiányt jelent.
A milliméterben megadott adatot könnyű hétköznapi mennyiségre átváltani: egy milliméter csapadék négyzetméterenként egy liter víznek felel meg. Így augusztusban Dorogon egy négyzetméterre az egész hónap alatt összesen 12,7 liter esővíz jutott.
A megszokott nyári csapadék alig több mint harmada érkezett meg
A helyi időjárási oldal nyári összefoglalója szerint a korábbi, 2007–2025 közötti nyarak csapadékátlaga 181,3 milliméter volt. Ehhez képest idén a megszokott mennyiség mindössze 37 százaléka hullott le: a hiány 114,4 milliméter.
Kevés eső, tartós hőség
A kevés esőhöz tartós hőség társult. A térségi összesítésben a nyár középhőmérséklete 23,49 Celsius-fok volt, mintegy két fokkal magasabb a korábbi 19 nyár átlagánál. A 92 napból 48 napon legalább 30 fokot mértek, 17 napon pedig a maximum a 35 fokot is elérte vagy meghaladta.
Augusztus középhőmérséklete 24,95 fok lett, 3,26 fokkal felülmúlva a korábbi augusztusok átlagát. Ezek a helyi mérési sor összehasonlításai, nem országos rekordadatok.
Hová kerül a víz, ha nálunk nem esik?
Felmerülhet a kérdés: ha nálunk és Európa jelentős részén is hiányzik az eső, hová kerül a víz?
A Telex cikkében Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza elmagyarázta: a víz folyamatosan vándorol a tengerek, a szárazföld, a légkör és más víztárolók között. A teljes mennyiség közel állandó, az eloszlás azonban változik. Attól, hogy nálunk szárazság van, máshol még hullhat az átlagosnál több csapadék.
Mi akadályozza az eső kialakulását?
A szakember szerint 2026 május–júniusától Európa nagy részén tartós anticiklon nehezítette a nedvesség érkezését. Ebben a magas nyomású légköri képződményben a levegő lefelé mozog, ami akadályozza a felhők és a csapadék kialakulását. Önmagában a levegő vízgőztartalma nem elég az esőhöz: megfelelő feláramlásra és lehűlésre is szükség van.
A Telexnek ismertetett globális adatok szerint a nyár vizsgált időszakában az óceánok fölött csapadéktöbblet jelentkezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pontosan megmondható, hol hullott le a Dorog környékéről elpárolgott víz.
A hőség és a száraz talaj egymást is erősítheti
A meleg tovább súlyosbíthatja a helyzetet, mert növeli a párolgási igényt. Amikor pedig kiszárad a talaj, csökken a párolgás hűtőhatása, és több energia fordítódik a levegő melegítésére. A hőség és a talaj szárazsága így egymást is erősítheti – derül ki a Telex magyarázó cikkéből.
Januári hótakarótól a 40 fok feletti forróságig
Az idei helyi szélsőségek között a téli időjárás is figyelemre méltó. A Dorog–Esztergom térségének időjárása szeptember 10-én frissített rekordlistája szerint január 7-én Dorogon 23 centiméteres hóréteget jegyeztek fel, január 9-én pedig Sárisápon mínusz 16,8 fokot mértek. Augusztus 5-én ugyanott már 40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.
A lista Sárisápra szeptember 10-ig mindössze 127,1 milliméteres éves csapadékösszeget közöl. Ez másik település és másik mérőhely adata, ezért külön kezelendő a dorogi havi összegektől.
Dorogon az augusztusi 12,7 milliméter különösen beszédes: éppen a rendkívül meleg nyár végén érkezett a legkevesebb eső a három nyári hónap közül. A helyi mérések így kézzelfoghatóvá teszik azt, amit a szakember magyarázata leír: a víz földi körforgása folytatódik, miközben egy adott térségben hónapokon át súlyos hiány alakulhat ki.
Borítókép: illusztráció
