Augusztus 14-én Magyar Péter dorogi önkormányzati képviselő, Lieber Tamás, a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) elnöke, valamint Czanek Balázs környezetmérnök járta be a Kenyérmezői-patak dorogi szakaszát. A helyszíni szemle során a patakmeder állapotát vizsgálták és dokumentálták, miközben több helyen nagy mennyiségű hulladékot is találtak. A patak ügyében korábban büntetőeljárás indult, a hatósági vizsgálat pedig nehézfém jelenlétét mutatta ki az egyik befolyó folyadékban.
Végigjárták a patakmedret
Magyar Péter beszámolója szerint a csütörtöki bejárás során ezúttal nemcsak a partról vizsgálták a Kenyérmezői-patakot, hanem végigmentek annak medrében is, hogy közelebbről szemügyre vegyék és dokumentálják a jelenlegi állapotokat.
A képviselővel tartott Lieber Tamás, a BEBTE elnöke, aki régóta foglalkozik környezet- és természetvédelemmel, valamint Czanek Balázs környezetmérnök.
A bejárás során több problémás területet is találtak. Magyar Péter tájékoztatása szerint a patakmeder mellett nagy mennyiségű, különböző eredetű építési és bontási hulladékot, faanyagot, fémet, lemezeket, bútorokat és egyéb hulladékot fedeztek fel. A tapasztalt állapotokról fényképes dokumentáció készült.
A képviselő közölte, hogy megteszi a szükséges lépéseket, a patak állapotának vizsgálatát pedig folytatják annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen további problémák érinthetik a vízfolyást.
Nehézfémet mutattak ki a befolyó folyadékban
A mostani bejárást egy hónapok óta húzódó ügy előzte meg. Magyar Péter augusztus 9-én közzétett videójában arról számolt be, hogy mintegy fél éve foglalkozik a Kenyérmezői-patak szennyezésével.
Tájékoztatása szerint a Dorogi Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást. A képviselő a nyomozó hatóságtól kapott információkra hivatkozva azt is közölte, hogy a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vízügyi hatósága megvizsgálta a patakba befolyó folyadékot, amelyben nehézfémet mutattak ki.
Magyar Péter szerint továbbra sem ismert, honnan származik a szennyezés, illetve milyen további anyagok kerülhettek a patakba. A képviselő ezért az ügy kivizsgálásához miniszteri segítséget is kért.
Júniusban indult büntetőeljárás
Magyar Péter már június 16-án arról tájékoztatott, hogy bejelentése nyomán büntetőeljárás indult. A Dorogi Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a hatóság a Büntető Törvénykönyv környezetkárosításra vonatkozó rendelkezése alapján, veszélyeztetést eredményező környezetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt rendelt el büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen.
Az eljárás tehát jelenleg is folyamatban van, miközben a patak állapotának helyszíni vizsgálata és dokumentálása is folytatódik.
A patak állapota több környezeti problémára is rámutat
A bejárás után Lieber Tamás részletesen értékelte a Kenyérmezői-patak helyzetét. A BEBTE elnöke szerint a klímaváltozás hatásai, a tartós hőség és a csapadékhiány egyre világosabban mutatják meg, mennyire fontos a természeti környezet megóvása.
Mint írta, Dorog kedvező természeti adottságokkal rendelkezik: a várost hegyvidékek veszik körül, a medence közepén található a Palatinus-tó, a településen pedig keresztülfolyik a Kenyérmezői-patak. Az idillinek tűnő kép mögött azonban számos probléma húzódik meg: az erdőkben és külterületeken megjelenő illegális hulladéktól kezdve a tó alacsony vízszintjén át egészen a patak szennyezéséig.
A Tinnye és Piliscsaba közötti területről eredő, majd Esztergomnál a Kis-Dunába torkolló, mintegy 40 kilométer hosszú Kenyérmezői-patak több települést is érint. Lieber Tamás szerint Dorogon különösen fontos szerepe van, hiszen itt sűrűn lakott területeken, lakótelepek mellett halad keresztül a városon.
A BEBTE elnöke úgy véli, hogy a vízfolyás állapota egyfajta indikátora annak, hogyan viszonyul a helyi közösség a természeti környezethez. A patakba kerülő szennyeződések ugyanakkor nem minden esetben Dorogról származnak, hiszen a vízfolyás már a városba érkezése előtt több településen áthalad.
Külső és helyi problémák egyaránt terhelhetik a patakot
Lieber Tamás felidézte, hogy a Kenyérmezői-patak szennyezése nem új keletű probléma. Gyermekkorából arra is emlékszik, amikor az egykori Kesztölci Tapétagyár működése idején időnként zöldre vagy pirosra színeződött a patak vize.
Kitért arra is, hogy Piliscsaba és Jászfalu között korábban kiterjedt vizenyős, lápos területek húzódtak a patak mentén, amelyek jelentős részét később feltöltötték. Véleménye szerint a klímaváltozás és a vízhiány tükrében ma különösen nagy értéket képviselnének ezek az egykori vizes élőhelyek.
A BEBTE elnöke a leányvári szennyvíztisztító kapacitását és a dorogi illegális bekötések kérdését is olyan problémaként említette, amelyekkel szerinte foglalkozni kell. Emellett hangsúlyozta az egyéni felelősség fontosságát is: álláspontja szerint a környezet állapotának javításához a közömbösségen és azon a szemléleten is változtatni kell, amely szerint a víz majd „úgyis elviszi” a belekerülő szennyeződéseket.
Környezeti nevelés helyszíne lehetne a Kenyérmezői-patak
A csütörtöki bejárásnak ugyanakkor nem kizárólag a jelenlegi állapot felmérése volt a célja. Lieber Tamás szerint szeretnék elérni, hogy a Kenyérmezői-patak a jövőben a helyi környezeti nevelés aktív terepévé váljon.
A cél az lenne, hogy a patakon keresztül egyszerűen és közérthetően mutassák be azokat a természeti összefüggéseket, amelyek megértése hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő generációk tudatosabban viszonyuljanak saját környezetükhöz.
A Kenyérmezői-patak ügyének vizsgálata tehát több szálon folytatódik: miközben a rendőrség a feltételezett környezetkárosítás miatt nyomoz, helyi szakemberek és civilek a vízfolyás jelenlegi állapotának feltárásán, dokumentálásán, valamint hosszabb távon a környezeti szemléletformáláson dolgoznak.
Borítókép: Magyar Péter Facebook-oldala
