Kizárólag a Kárpát-medencében él hazánk egyik különleges bennszülött növénye, a fekete galagonya. Bár a tudomány már több mint kétszáz éve ismeri, sokáig téves adatok övezték az elterjedését. Egy új kutatás most pontosabb képet adott a faj helyzetéről, és arra is rámutatott, hogy több állománya súlyosan veszélyeztetett.
A fekete galagonya (Crataegus nigra) elsősorban a Duna mentén fordul elő. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a növényt hosszú időn keresztül gyakran összekeverték a hozzá nagyon hasonló ötbibés galagonyával. Érdekesség, hogy még a fajt leíró neves magyar botanikus, Kitaibel Pál is keverte a két növényt.
A fekete galagonya helyzetének tisztázását célzó kutatásban a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, valamint szerb kutatók vettek részt. Munkájuk során többek között régi szakirodalmi adatokat és herbáriumi példányokat vizsgáltak, korabeli térképeket vetettek össze a mai állapotokkal, valamint többéves terepi felmérést végeztek.
A kutatás eredményei szerint a fekete galagonya jelenleg ismert elterjedési területe a Duna árterének Budapest és a Vaskapu közötti szakaszára, valamint a Dráva és a Száva Dunához közeli részeire korlátozódik. A szakemberek feltételezik, hogy a Duna szabályozása előtt a növény a nagy kiterjedésű ártereken jóval gyakoribb lehetett.
Jelentős állományai napjainkban Gemenc, a horvátországi Kopácsi-rét, valamint a szerbiai Apatin és Kabol-Dunagárdony térségében találhatók. Gemenctől északra, illetve a Tisza torkolatától délre ugyanakkor már ritkának számít, a Száva mellől és Belgrád környékéről pedig valószínűleg kipusztult.
Különösen aggasztó a faj visszaszorulása elterjedési területének északi részén. Ennek hátterében elsősorban élőhelyeinek átalakulása és szárazodása, az özönnövények terjedése, valamint az egybibés galagonyával történő egyre gyakoribb hibridizáció áll. A kutatók szerint ezen a területen a fekete galagonya természetvédelmi helyzete már a kipusztulással veszélyeztetett kategóriába sorolható, míg másutt többnyire veszélyeztetettnek tekinthető.
A faj megőrzését a hivatásos természetvédelmi szakemberek mellett önkéntesek is segítik. A cél, hogy hosszú távon is fennmaradhasson ez a kizárólag a Kárpát-medencében előforduló, virágzáskor különösen látványos, akár kisebb fa méretűre is megnövő növényritkaság.
A kutatásról és a fekete galagonyáról részletesebben a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján lehet olvasni.
Fotók, forrás: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság / Dr. Riezing Norbert
