A kormány elindítja a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amelynek keretében 2035-ig összesen 3550 milliárd forintot fordítanának a hazai kötöttpályás közlekedés korszerűsítésére. A program részeként új InterCity motorvonatokat és HÉV-szerelvényeket szereznek be, vasútvonalakat és állomásokat újítanak fel, valamint országszerte fejlesztik az utastájékoztatást és a vasúti infrastruktúrát.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium július 22-i közleménye szerint a tízéves program forrásainak jelentős része az Európai Uniótól érkezik. A tárca prezentációja alapján 1100 milliárd forint kohéziós, 700 milliárd forint pedig RRF-forrásból áll rendelkezésre. Ehhez 400 milliárd forintos európai beruházási banki hitel, 400 milliárd forintnyi koncessziós beruházás, valamint a 2028 és 2034 közötti uniós programozási ciklus terhére vállalt további 950 milliárd forint társul.
A fejlesztési terv egyik legfontosabb eleme a vasúti járműpark megújítása. Legalább 35 darab, egyenként 400–500 férőhelyes InterCity motorvonatot szereznének be. Az akadálymentes, klimatizált, első osztállyal és fedélzeti büfével is felszerelt járművek a legfontosabb belföldi IC-vonalakon közlekedhetnek majd. A 450 milliárd forintos beszerzés első járművei a tervek szerint 2030-ig érkezhetnek meg.
A program részeként 42 új, akadálymentes és légkondicionált HÉV-szerelvényt is beszereznének a szentendrei, a ráckevei és a csepeli vonalra. A 120 méter hosszú, kerékpárszállításra is alkalmas járművek akár óránkénti 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. A 300 milliárd forintos beszerzés gyártási szakasza 2030-ig kezdődhet meg.
Országos program indulna a késéseket és a forgalmi zavarokat leggyakrabban előidéző pályaszakaszok fejlesztésére, a lassújelek visszaszorítására, valamint a felsővezeték- és biztosítóberendezési hibák megszüntetésére. Növelnék a kétvágányú és nagyobb sebességgel használható pályaszakaszok hosszát, továbbá digitalizálnák a forgalomirányítást, az utastájékoztatást és a jegyértékesítést.
A tíz legforgalmasabb magyarországi vasútállomás átfogó megújítását is előkészítik. Emellett felmérik a kis- és középvárosi állomások, illetve megállóhelyek állapotát, majd korszerűbb, akadálymentes és az időjárás viszontagságaitól védett várakozóhelyeket alakítanának ki.
A kiemelt beruházások között szerepel a Budapest–Miskolc és a Budapest–Szeged fővonal korszerűsítése, a Debrecen–Nyíregyháza szakasz átépítése, a Székesfehérvár–Lepsény vonal kétvágányúsítása, valamint több balatoni vasútállomás felújítása. Fejlesztik a veresegyházi és a lajosmizsei vonalat, a Nyugati pályaudvart és környezetét, Rákosrendezőt, továbbá folytatják a Déli Körvasút kiépítését is.
A program célja, hogy csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabbá és megbízhatóbbá váljon a fő- és mellékvonali közlekedés, valamint bővüljön a modern, klímabarát vasúti szolgáltatások köre. A tervek szerint a mellékvonalak bezárása helyett azok fejlesztésére és újranyitására helyeznék a hangsúlyt, miközben a vasúti és autóbuszos szolgáltatásokat is szorosabban összehangolnák.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sajtótájékoztatón bemutatott prezentációja itt érhető el.
Forrás: Közlekedési és Beruházási Minisztérium
