Négy és fél évtizeddel ezelőtt, 1981. június 27-én rendezték meg azt a máig kuriózumnak számító eseményt, amelynek során néhány külföldi fellépő mellett a hazai rockzene akkori képviselőinek színe-java is színpadra lépett a több tízezres közönség előtt. Azon a bizonyos júniusi hétvégén Dorogra a település lakosságának többszöröse érkezett. Az évfordulóra készült megemlékező cikksorozat több részben jelenik meg, amelynek bevezető fejezete ezennel kezdetét is veszi és két naponta ütemezve jelennek meg a következő részek. Így a 2. rész június 23-án lesz olvasható (Az 5 évvel ezelőtti cikkem frissített változata).
A nem mindennapi rendezvény ötletgazdái dorogi fiatalok voltak, akik a megálmodott nagyszabású koncertet Dorog kettős jubileumának jegyében szervezett ünnepi programsorozatába illesztve kapták meg a szükséges engedélyeket. Mai szóhasználattal élve valódi „nagy dobásnak” számított a megakoncert, amely joggal érdemelte ki a fesztivál elnevezést.
Az 1981-es év különleges helyet foglal el Dorog történetében, hiszen két jelentős évfordulót is ünnepeltek ekkor – még ha az egyik némi pontosításra is szorul. A település fennállásának 800. évfordulóját arra alapozták, hogy Dorog neve a legkorábbi fennmaradt írásos emlékben III. Béla király 1181-ben kiadott oklevelében szerepel. Az okirat egy birtokadomány kapcsán említi a települést. Természetesen ebből nem szerencsés egyértelműen Dorog eredetét levezetni, hiszen a település már Szent István király korában is ismert helynek számított, sőt jelentős szerepet töltött be az Árpád-kori Magyarország életében. Emellett római kori emlékek és leletek is bizonyítják, hogy Dorog története jóval 1181 elé nyúlik vissza. A másik jubileum a dorogi szénbányászat 1781-es megindulásának 200. évfordulója volt. Ettől függetlenül a kettős ünnep jelentősége vitathatatlan.
A Schmidt-villa főhomlokzata a fesztivált megelőző években
A fesztivál helyszínéül a település egykori egyik legjelentősebb közéleti személyiségének, dr. Schmidt Sándor bányafőtanácsosnak nyári rezidenciája, a róla elnevezett Schmidt-villa parkja szolgált. A terület az Esztergomi út, az Eperjesi út, a Bocskai sor és a Kenyérmezői-patak által határolt, mintegy 400×200 méteres kiszögellésben helyezkedik el. A Schmidt család egészen 1940-ig rendszeresen használta a villát, majd az államosítást követően különböző közösségi funkciókat kapott az épület. Többek között vájárképző iskola működött benne, később pedig ismét oktatási célokat szolgált. 1975 szeptemberétől a helyi Dózsa György Általános Iskola kihelyezett alsó tagozatos osztályainak adott otthont, tantermekkel, étkezővel, tornateremmel és napközivel.
A villa park felőli épületszárnya a medencével még eredeti szépségében. A színpadról balra tekintve az épület ezen része volt látható az addigra már üres medencével
Jómagam is itt végeztem az általános iskola első négy osztályát, így jól ismertem és nagyon szerettem a villa minden zugát. Miután 1980-ra a Dózsa iskolában új tantermek épültek egy teljesen önálló szárny kialakításával, valamennyi osztály visszaköltözhetett a központi épületbe. Akkoriban az iskola minden évfolyamon három párhuzamos osztállyal működött, összesen több mint 700 diákkal és mintegy harmincfős tantestülettel. A fesztivál idején tehát a Schmidt-villa már egy éve üresen állt. Ugyancsak még az 1970-es évek első felében alakítottak ki sportpályákat a park területén a dorogi üzemi tömegsportcsapatok számára, köztük egy szabvány méretű labdarúgópályát is, amely 1981 nyarán szintén a helyén volt.
A szinte semmit sem változott egykori küzdőtér a színpad felől a Schmidt-villa parkjában napjainkban. Itt foglalt helyet a közönség java.
A rendezvény főszervezői helyi fiatalok voltak, akik az akkori KISZ égisze alatt, a Kőbányai Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregységével – a mai Richter Gedeon dorogi üzemének elődjével – és az Ifjúsági Magazinnal összefogva valósították meg a fesztivált. Minden bizonnyal eredetileg is egy nagyszabású rockkoncert megszervezése volt a céljuk, a kettős jubileum azonban kiváló alkalmat kínált arra, hogy támogatást kapjanak az illetékes szervektől. A rendezvény végül hivatalosan is az ünnepi programsorozat részévé vált.
Dorogon már korábban is nagy népszerűségnek örvendtek a különféle könnyűzenei rendezvények, különösen a ’70-es évek második felében berobbanó hard rock és progresszív rock iránt nőtt meg az érdeklődés. A helyi fiatalok döntő többsége rajongott a műfajért, bár az idősebb generáció körében sem számított idegennek ez a zenei világ. Szinte valamennyi jelentős hazai zenekar rendszeresen fellépett Dorogon, elsősorban a művelődési házban és annak kerthelyiségében, ahol a koncertek többnyire telt ház előtt zajlottak.
A számos rockkoncertet megélt művelődési központ a hetvenes évek végén. A fesztiválozók nagy része is megfordult itt.
Ekkora horderejű zenei rendezvény azonban még országos szinten is ritkaságnak számított. Az első igazán jelentős hazai könnyűzenei fesztivált 1973-ban rendezték Miskolcon, ám annak hangulata és zenei világa több ponton eltért a dorogi eseménytől. A diósgyőri stadionban megtartott fesztivál közönsége a lelátókról figyelhette az előadásokat, amelyek a pálya szélén felállított színpadon zajlottak. Ettől függetlenül a miskolci fesztivál úttörő és legendás eseménynek számított. Az ilyen rendezvények kapcsán óhatatlanul felmerül a Woodstocki Fesztivál neve is, mint összehasonlítási alap és kulturális mérföldkő. Ugyanakkor nem feltétlenül szerencsés akár a miskolci, akár a dorogi rendezvényt „kis Woodstockként” emlegetni, még ha ez hízelgően is hangzik. Szintén nagy visszhangot váltott ki az 1980. augusztus 23-án, az Óbudai-szigeten megrendezett Fekete Bárányok koncert, ahol a P. Mobil, a Beatrice és a Hobo Blues Band lépett fel hatalmas tömeg előtt.
A Piramis koncertjének beharangozója a megyei lap 1977. augusztus 5-i számában
Tény, hogy az 1981-es dorogi rendezvény a maga korában óriási vállalkozásnak számított. Az akkori bürokratikus rendszer útvesztői és a számos nehézség ellenére sikerült engedélyeztetni a fesztivált, ami önmagában is komoly eredmény volt. Ebben nagy szerepet játszott a kettős jubileumi programsorozat, ugyanakkor egy korábbi sikeres próbálkozás is hozzájárult a bizalom kialakulásához.
A fesztivál közvetlen előzményének tekinthető az 1980. július 20-án megrendezett nagyobb szabású rockkoncert, amelyet ugyancsak a dorogi KISZ-fiatalok és a Kőbányai Gyógyszergyár helyi üzeme szervezett meg a Schmidt-villában. Bár nagyságrendjében még messze elmaradt az egy évvel későbbi fesztiváltól, már ez az egész napos rendezvény is több zenekart vonultatott fel, és minden tekintetben sikeresnek bizonyult. Nemcsak a közönség és a szervezők, hanem a korabeli sajtó és az illetékes hivatalos szervek is elismerően nyilatkoztak róla.
A „Kisfesztiválról” szóló cikk (Dolgozók Lapja – 1980. július 23-i szám)
A fesztivál előkészítő munkálatai mintegy két hónappal a koncert előtt kezdődtek meg, híre pedig szinte futótűzként terjedt országszerte. Riporterek és újságírók érkeztek Dorogra, hogy információkat gyűjtsenek az eseményről. Egy alkalommal még Buzánszky Jenőt, a dorogi futball legendás alakját is felkeresték, aki természetesen hallott a készülő rendezvényről, bár maga sem gondolta volna, hogy végül több tízezres tömeg érkezik majd a településre.
A szervezők is csak találgatták a várható látogatószámot, de abban biztosak voltak, hogy tízezres nagyságrenddel számolni kell. A korabeli beharangozókban végül mintegy 15 ezer résztvevőt prognosztizáltak. Ez azért fontos körülmény, mert jól mutatja: a szervezők tisztában voltak azzal, hogy rendkívüli léptékű eseményre készülnek. Bár történtek előkészületek, az étkezési, italozási, valamint a mosdó- és illemhelyhasználati lehetőségek már néhány ezres tömeg esetén is szűkösnek bizonyultak volna. Az akkori viszonyokat figyelembe véve is alulszervezettnek számított a rendezvény ezen a téren, mai szemmel nézve pedig egyenesen elképzelhetetlen körülmények uralkodtak volna. Mégis, ott és akkor mindez zavarta talán legkevésbé a fesztiválozókat. A közösségi élmény és a zene szeretete szinte mindent felülírt.
Beharangozó egy korábbi koncertre (Dolgozók Lapja – 1978. március 29.)
Belépve 1981 júniusába, egy országot lázban tartó sportesemény mozgatta meg a közvéleményt. A magyar labdarúgó-válogatott ekkor kezdte meg világbajnoki selejtezőit az 1982-es spanyolországi vb-re való kijutás reményében, és június 6-án – pontosan három héttel a fesztivál előtt – a Népstadionban fogadta az angol válogatottat. A magyar csapat addig Svájc ellen döntetlent játszott, legyőzte Romániát, majd Norvégiában is győzni tudott.
Az angolok elleni találkozó előtt különleges gálamérkőzésre került sor Budapest és Vidék válogatottjai között, amelynek apropóját Puskás Ferenc hazalátogatása adta. A Budapest csapatában pályára lépett Grosics Gyula is, míg a Vidék együttesében három dorogi legenda – Buzánszky Jenő, Monostori Tivadar és Szűcs Lajos – szerepelt. Mindkét csapat kapitánya dorogi kötődésű volt: a budapestieket Grosics, a vidékieket Buzánszky vezette. A magyar válogatottban ugyancsak szerepelt egy egykori dorogi játékos, Mucha József. Az ünnepi futballhangulatot ugyanakkor beárnyékolta, hogy néhány nappal korábban elhunyt az Aranycsapat kiválósága, Lóránt Gyula. A gálamérkőzés 3–3-as döntetlennel zárult, míg az esti vb-selejtezőn Anglia 3–1-re győzött.
A fenti Generál-cikk folytatása, amelynek szerzője az 1981-es fesztivál főszervezője
Dorogon éppen a fesztivált megelőző hétvégén, június 21-én játszotta utolsó bajnoki mérkőzését az NB II-ben szereplő dorogi labdarúgócsapat. A keretben olyan kiválóságok szerepeltek, mint a későbbi válogatott Andrusch József, vagy az NB I-ben korábban már nevet szerzett Arany Mihály, az Engelbrecht testvérek – József és Zoltán –, valamint Laczkó István. A dorogiak több mint kétezer néző előtt fogadták a Balassagyarmatot. A vendégek a bronzérem reményében érkeztek, végül azonban gólzáporos mérkőzésen 6–4-es vereséget szenvedtek, így lecsúsztak a dobogóról, míg a Dorog megerősítette helyét a középmezőnyben.
Ugyanezen a hétvégén rendezték meg Dorogon a modellezők megyei bajnokságát is a Palatinusz-tónál, ahol a dorogi Köles János két kategóriában is második helyezést ért el. Szintén ekkor zajlott a XI. megyei Ifjú Gárda-szemle, amelyet a dorogi járás csapata nyert meg, ezzel kivívva az országos döntőn való részvétel jogát. A Gerecse-túrán egyéniben ugyancsak dorogi siker született: Balogh Imre végzett az első helyen.
Az Otthon mozi nézőtere
És hogy teljes legyen a korabeli hangulatkép, érdemes röviden megemlíteni a dorogi Otthon mozi műsorát is. Egyrészt ez is fontos kordokumentumnak tekinthető, másrészt a fesztiválra érkezők közül többen is beültek valamelyik esti vetítésre. Dorogon rendkívül népszerűek voltak a filmelőadások, a szép kialakítású és nagy befogadóképességű filmszínház pedig gyakran premier előtti vetítéseket is kapott.
A rockfesztivál hétvégéjén péntektől vasárnapig a Sheila meghalt és New Yorkban él című filmet vetítették. Az azt követő napokban többek között az Indiánkaland Ontarióban, a Bátorság, fussunk!, a Piedone Egyiptomban, A Pogány Madonna, a Száll a kakukk fészkére, a János vitéz, a Megtalálták a 7. századot és a Meghívás egy gyilkos vacsorára szerepelt a műsoron.
Folytatás következik…
Borítókép: Színpadon a Prognózis – a Prognózis együttes archívumából
Külön köszönet a borítóképért Vörös Istvánnak és a Prognózis együttesnek.
Szabó Gyula
