Tát Város Önkormányzata újabb tájékoztatást tett közzé az ausztriai azbesztbotrány kapcsán, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kért információt a települést esetlegesen érintő kavicsszállítmányokról.
Mint ismert, országos visszhangot váltott ki, hogy több osztrák bányából Magyarországra szállított kőanyagok esetében felmerült az azbesztszennyezés gyanúja. A NAV korábban nyilvánosságra került adatai szerint az érintett bányákból származó szállítmányok több mint 250 magyarországi településen jelentek meg, köztük Táton is. A település vezetése ezért további adatokat kért a hivataltól annak tisztázása érdekében, hogy pontosan milyen szállítmány érkezett a városba, illetve mi lett annak későbbi sorsa.
A NAV válaszában közölte, hogy az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) adatai alapján az azbesztszennyezéssel érintett ausztriai bányákból – Badersdorfból, Bernsteinből, Pilgersdorfból, Rechnitzből és Rumpersdorfból – származó, 2517-es vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében Tát kirakodási címként szerepelt a nyilvántartásban. A hivatal ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árumozgások rögzítése önmagában nem bizonyítja azt, hogy az adott anyagot a településen fel is használták.
A kemma.hu összefoglalója szerint a nyilvántartás alapján 2019 augusztusában mintegy 52 tonna, a 2517-es vámtarifaszám alá tartozó anyag érkezett Tátra. A szállítmány további sorsáról azonban jelenleg nincs nyilvános információ. A NAV tájékoztatása szerint az azbesztszennyezés kivizsgálására tárcaközi azbeszt-munkacsoportot, valamint egy osztrák–magyar bizottságot is létrehoztak. Ezek feladata annak feltárása lesz, hogy az érintett bányákból származó anyagok valóban szennyezettek voltak-e, illetve pontosan hová kerültek.
Tát önkormányzata arra is választ kapott, hogy a szállítmány pontos címzettjéről, felhasználójáról vagy további részleteiről miért nem kapott információt. A NAV közölte, hogy ezek az adatok az adózás rendjéről szóló törvény alapján adótitoknak minősülnek, ezért nem hozhatók nyilvánosságra.
Tát Város Önkormányzata közleményében hangsúlyozta, hogy továbbra sincs információjuk arról, hogy ilyen jellegű szállítmányt a településen felhasználtak volna. A tájékoztatás szerint a helyi vállalkozások, valamint a Magyar Közút a munkálatok során a környékbeli bányákból származó kőanyagokat használták fel.
Az önkormányzat közölte: várják a folyamatban lévő komplex vizsgálatok eredményét, amelyek remélhetőleg választ adnak arra, hogy az érintett szállítmányok pontosan hová kerültek, és fennállt-e bármilyen egészségügyi vagy környezetvédelmi kockázat.
Borítókép: illusztráció (ChatGPT – AI)