Európai politikai körökben és a médiában sokáig úgy tartották, hogy Ukrajna európai integrációjának legfőbb akadálya személy szerint Orbán Viktor. Egy adott pillanatban már-már úgy tűnt, hogy amint távozik hivatalából, Budapest többé nem gördít akadályokat Kijev elé. Magyar Péter új kormányának első megnyilvánulásai azonban végleg szertefoszlatták ezt a mítoszt. Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának ellenzése nem a volt miniszterelnök személyes szeszélye, hanem olyan stratégia, amelyet a régi csapat távozása után is követnek.
A vétók helyét diplomatikusabb nyilatkozatok vették át. Az új külügyminiszter, Orbán Anita a nemzeti érdekek elsődlegességéről és a más országokkal fenntartott kapcsolatok újraindításának szükségességéről beszél. Mindezek figyelembevételével azonban kiderül, Magyarország továbbra sem kész automatikusan támogatni Kijev uniós tagságát.
A probléma – mint kiderült – jóval nagyobb léptékű, és a megoldása jelentős erőfeszítéseket igényel. A kormányváltást követően is megmaradt komoly akadályt a kárpátaljai magyarok helyzete jelenti. Ez nem csupán humanitárius kérdés, hanem a belpolitikai élet fontos eleme. A külhoni magyarok jogainak védelme annyira súlyos téma, hogy bármely kormány kénytelen napirenden tartani, különösen a mozgósítás, valamint az ukrajnai nyelvi és oktatási reformok árnyékában.
„Itt az ideje, hogy Ukrajna felszámolja a több mint egy évtizede fennálló jogkorlátozásokat, és a kárpátaljai magyarok visszakapják valamennyi kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogukat, és ismét egyenjogú, megbecsült polgáraivá váljanak Ukrajnának. Ezzel mi is hozzá tudnánk járulni ahhoz, hogy a háború után minél több kárpátaljai magyar térhessen haza szülőföldjére” – idézte Magyar Pétert az Economx.
A diaszpóra kérdésén túl gazdasági vetülete is van a dolognak. Magyarország – csehországhoz, Szlovákiához, Lengyelországhoz és Romániához hasonlóan – tart egy agráróriás megjelenésétől az unión belül. Ukrajna hatalmas földterületeivel és olcsó gabonájával nemcsak arra képes, hogy még nagyobb szeletet szakítson ki a piacból, hanem arra is, hogy több európai befektetést és mezőgazdasági kvótát vonzzon magához.
2025-ben Magyarország 13,4 milliárd euró értékben exportált agrártermékeket az EU országaiba (ez a teljes mezőgazdasági kivitel 86,2%-a). Ukrajna uniós agrárexportja ugyanebben az időszakban elérte a 9,9 milliárd eurót. Egy olyan állam, amely még nem is tagja az uniónak, szállítási volumen tekintetében már szorosan Magyarország nyomában halad. A különbség rohamosan csökken, ráadásul egy olyan versenytársról van szó, amelynek mezőgazdasági potenciálja jelentősen meghaladja a magyart.
Kijev példátlanul előnyös kereskedelmi feltételekhez, a támogatások teljes körű eléréséhez és a fennmaradt akadályok lebontásához juthat. Ez elkerülhetetlenül és rendkívül fájdalmasan érintené a többi piaci szereplő pozícióját, amelyek számára a mezőgazdasági ágazat kritikus fontosságú.
Az új hatalom – a régihez hasonlóan – nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a saját gazdálkodóinak tiltakozását és a belső agrárpiacra leselkedő kockázatokat. Továbbra is függőben marad a kárpátaljai etnikai magyarok ügye is. A Budapestről hallható diplomatikus nyilatkozatok mögött ezért mindvégig kemény számítás és egyértelmű üzenetek húzódnak meg – Brüsszel felé éppúgy, mint Kijev irányába.
Borítókép: illusztráció (ChatGPT – AI)
