A fizetési meghagyásos eljárás gyors és költséghatékony megoldást kínál pénzkövetelések érvényesítésére, ugyanakkor nem minden esetben ez a megfelelő út. A határidők, az eljárás részletszabályai – mint minden eljárás esetében – a fizetési meghagyásnál is kiemelt jelentőségűek, tehát érdemes tisztában lenni az eljárás működésével és alapvető szabályaival, amelyek bemutatására jelen cikkben teszünk kísérletet.
Mi is pontosan ez az eljárás és milyen követelések esetén lehet alkalmazni?
A fizetési meghagyásos eljárás egy közjegyző előtti nemperes eljárás, amelynek célja kifejezetten lejárt pénzkövetelés érvényesítése.
Az eljárás tehát akkor indítható, ha az érvényesíteni kívánt követelés pénzkövetelés, illetve az már lejárt. Szintén feltétele az eljárás megindításának, hogy az érintett feleknek legyen belföldi lakóhelye, enek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete.
Fontos, hogy a követelés összege nem haladhatja meg a 30.000.000,- Ft-ot, ugyanis ez esetben fmh nem indítható, a követelés kizárólag bírósági eljárásban érvényesíthető. A törvény meghatároz továbbá olyan jogviszonyokat, amelyekből származó pénzkövetelés fmh eljárásban nem érvényesíthető. Ide tartozik többet között a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony stb.
Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a követelés tőkeösszege a 3.000.000,- Ft-ot nem éri el, úgy a követelés kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető, tehát ez esetben a bírósági út, mint alternatív igényérvényesítési mód nem választható az fmh helyett.
Hogyan kell megindítani az eljárást és ki illetékes annak lefolytatására?
Az eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozik.
Természetes személy jogosultak az ország egész területén, bármely közjegyzőnél benyújthatják a formanyomtatványon rendszeresített kérelmüket, papír alapon személyesen vagy postai úton, illetve kérelmüket személyesen, szóban is előadhatják a közjegyzőnél.
Jogi személyek esetében az elektronikus kapcsolattartás kötelező, így a kérelmet csak elektronikus úton, az ún. MOKK rendszeren keresztül nyújtható be.
Fontos, hogy a kérelem szerinti követelés jogszerűségét a közjegyző nem vizsgálja, bizonyítási eljárást nem folytat le, ugyanakkor a kérelem pontos és a valóságnak, tényeknek megfelelő kitöltése nélkülözhetetlen.
Milyen költségekkel kell számolni az eljárás során?
A fizetési meghagyásos eljárásban az eljárás megindításakor eljárási díj fizetendő.
Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. A díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.
Főszabály szerint az eljárási díj mértéke a díjalap után 3%, de legalább 12.000,- Ft és legfeljebb 300.000,- Ft.
Az eljárási díjat a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, online fizetési felület igénybevételével, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papír alapon, postai úton történő beadása esetén fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel, vagy az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
Röviden az eljárás menetéről és a lehetséges kimeneteleiről
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző megvizsgálja és amennyiben az mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, nincs ok hiánypótlás kiadására, a kérelem visszautasítására, a meghagyást papír alapú kérelem esetén a beérkezéstől számított 15 napon belül, elektronikus kérelem esetén a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül kibocsátja.
A kibocsátott fizetési meghagyást a kötelezett részére postán, illetve kötelező elektronikus eljárás esetén elektronikus úton kézbesíti a közjegyző.
A kötelezett az fmh átvételétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet az fmh-val szemben, amennyiben a követelést vitatja.
Ez esetben az eljárás perré alakul, amelyet külön végzésben állapít meg a közjegyző. A perré alakulást megállapító végzés jogosult általi átvételétől számított 15 napon belül kell a jogosultnak az illetékes bíróság előtt keresetet tartalmazó iratot előterjeszteni és a peres illetéket megfizetni, különben az eljárás megszűnik. Keresetet tartalmazó irat határidőben történő benyújtása esetén az eljárás, mint peres eljárás az illetékes peres bíróság előtt folytatódik.
Amennyiben a kötelezett az fmh átvételétől számított 15 napon belül azt nem vitatja, úgy az fmh jogerőssé és végrehajthatóvá válik és ugyanaz a hatálya, mint egy jogerős ítéletnek.
Összegzésül elmondható, hogy bár a fizetési meghagyásos eljárás egy egyszerűsített, „keretek közé szorított” eljárás, a megfelelő jogi stratégia és az eljárás részletszabályainak ismerete a hatékony jogérvényesítéshez kulcsfontosságú.
Egy jól előkészített kérelem növeli annak esélyét, hogy a kötelezett ne éljen ellentmondással, illetve perré alakulás esetén is megalapozza a sikeres igényérvényesítést.
Az eredményes eljárás érdekében célszerű már az eljárás megindítása előtt jogi szakemberhez fordulni. Követelések érvényesítésére irányuló ügyekben keressék bizalommal a dr. Horváth Anikó Ügyvédi Irodát!
