1926 áprilisában különleges vendég érkezett Dorogra: Fülöp szász–coburg–gothai királyi herceg három napot töltött a településen. A királyi fenséget a Schmidt család fogadta; vendéglátója dr. Schmidt Sándor leányának, Sárának férje, gróf Sternberg József volt.
A herceg 1926. április 13. és 16. között tartózkodott Dorogon. Látogatása nem pusztán udvariassági jellegű volt: ipari létesítményeket tekintett meg, munkáslakásokat keresett fel, és élénk érdeklődést tanúsított a helyi társadalmi viszonyok iránt. Az eseményről az Esztergom és Vidéke 1926. április 18-i száma „Magas látogatás Dorogon” címmel számolt be.
A korabeli tudósítás szerint a herceget a Schmidt-villában szállásolták el. Háromnapos itt-tartózkodása alatt megtekintette a dorogi bányákat és azok létesítményeit, ellátogatott a lábatlani cementgyárba, a tokodi üveggyárba, valamint dunai csónakkiránduláson is részt vett báró Wattenvill révkapitány kíséretében. Külön figyelmet érdemel, hogy több munkáslakást is felkeresett, és személyesen érdeklődött a munkásság szociális helyzete iránt.
Részlet az Esztergom és Vidéke 1926. április 18-i számából
A korabeli sajtó „királyi herceg őfensége” megszólítással illeti a látogatót. A Szász–Coburg–Gothai-ház magyarországi, úgynevezett Koháry-ága a 19–20. század fordulóján jelentős birtokokkal és gazdasági érdekeltségekkel rendelkezett Magyarországon, így a dinasztia tagjainak hazai jelenléte nem számított rendkívülinek.
A név azonban több generációban is előfordult a családban. Mivel az 1844-ben született és 1921-ben elhunyt Fülöp herceg a látogatás idején már nem élt, bizonyos, hogy a dorogi vendég a család egy későbbi tagja lehetett. A Monarchia felbomlását követően a dinasztikus címhasználat tovább élt a társadalmi és sajtónyelvben; a „királyi herceg” megjelölés ekkor már nem állami rangot, hanem családi titulust jelentett.
A korábbi, 1844-ben Párizsban született Fülöp herceg a Koháry-vagyon egyik legjelentősebb örököse volt. Katonai pályára lépett, szolgált az osztrák vérteseknél, részt vett a königgrätzi csatában, majd Magyarországon a huszárság kötelékébe állt. Később a főrendiház tagjaként kapcsolódott be a magyar közéletbe. Nagybirtokosként és a magyar arisztokrácia ismert alakjaként tartották számon. Dinasztikus kapcsolatai révén több európai uralkodóházzal állt rokonságban, és utazásai során bejárta az amerikai kontinens jelentős részét – Kanadától az Egyesült Államokon és Kalifornián át Brazíliáig –, valamint Izlandra is eljutott.
Fülöp szász–coburg–gothai királyi herceg (1844–1921) portréja huszáregyenruhában (forrás: Wikimedia Commons)
Édesanyja Marie Clémentine Caroline Léopoldine Clotilde d’Orléans francia királyi hercegnő, Orléans hercegnője volt, I. Lajos Fülöp francia király és Mária Amália Terézia nápoly–szicíliai királyi hercegnő leánya. Édesapja August Ludwig Viktor von Sachsen–Coburg–Saalfeld–Koháry német herceg, a Szász–Coburg–Gothai-ház tagja volt.
Apai ágon nagyanyja Koháry Mária Antónia Gabriella magyar grófnő, akinek öröksége révén a család jelentős magyarországi birtokokkal rendelkezett.
Bár Fülöp herceg 1921-ben elhunyt, és így a dorogi látogatás idején már nem élt, életútja és a család magyarországi beágyazottsága fontos történeti keretet ad az 1926-os esemény értelmezéséhez.
Fülöp herceg (1901–1985), a dorogi látogatás feltételezhető résztvevője (forrás: Wikimedia Commons)
A korabeli sajtó „Fülöp szász–coburg–gothai királyi herceg” néven említi a dorogi látogatót. A rendelkezésre álló adatok alapján ez nagy valószínűséggel az 1901. augusztus 18-án Felső-Ausztriában született Philipp Josias herceg lehetett. A Saxe–Coburg–Gotha–Koháry dinasztia tagjaként Ausztriában nevelkedett, ugyanakkor családi és társadalmi kapcsolatai révén jelentős magyarországi kötődésekkel rendelkezett.
Rokoni kapcsolatban állt a korábban említett, 1844 és 1921 között élt Fülöp herceggel, aki a dinasztia idősebb nemzedékét képviselte. Szülei August Leopold szász–coburgi és gothai herceg és felesége, Karoline Marie osztrák főhercegnő voltak.
A család a Wettin-ház Ernestinus ágához tartozott, amely a 19–20. század fordulóján több európai uralkodóházhoz is szoros dinasztikus kapcsolatokat fűzött. Philipp herceg gyermekkorát és ifjúságát elsősorban az ausztriai családi birtokokon töltötte.
A nemzetiszocializmus térnyerése után, 1933-tól kezdődően anyagi támogatást nyújtott német emigránsoknak és a náci rendszerrel szembenálló személyeknek. 1934-ben a náci párttal szemben kritikus Eugen Kogont bízta meg a Szász–Coburg–Koháry-ház vagyonkezelésével.
1926 tavaszán a fiatalabb Philipp 25 éves volt – életkoránál és társadalmi helyzeténél fogva ideális korban egy ilyen, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó látogatás megtételére Dorogon.
A Schmidt-villa Dorogon az 1920-as években. A látogatás idején itt szállásolták el Fülöp herceget (forrás: Pick József gyűjteménye)
A két világháború közötti időszakban Dorog nem csupán ipari központként volt ismert, hanem társadalmi értelemben is élénk kapcsolatot ápolt a környező arisztokrata birtokokkal. Egy hercegi látogatás a település presztízsét is emelte, és a helyi közösség számára rangot jelentett. A látogatás jól illeszkedik a két világháború közötti Magyarország társadalmi és gazdasági viszonyai közé. Dorog ekkorra már az ország egyik jelentős bányászati és ipari központja volt, ahol a szénbányászat, valamint a környékbeli cement- és üveggyártás meghatározó szerepet töltött be. Egy nagy múltú arisztokrata család tagjának érdeklődése a helyi ipar és a munkásság szociális helyzete iránt nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bírt.
A száz évvel ezelőtti esemény egyszerre tanúskodik Dorog gazdasági súlyáról és arról a társadalmi hálózatról, amelyben a település a korszak Magyarországán elhelyezkedett. A királyi herceg látogatása ma már történelem, ám jól mutatja, hogy a kisváros életébe időről időre európai rangú szereplők is bekapcsolódtak.
Borítókép: A Szász–Coburg–Gothai-ház címere (forrás: Wikimedia Commons)
Felhasznált források
- Esztergom és Vidéke, 1926. április 18.
- „Prince Philipp of Saxe-Coburg and Gotha”, angol nyelvű Wikipédia-szócikk
Szabó Gyula
