Az elmúlt években a globalizáció, a digitalizáció és az ipar átalakulása miatt a munkaerőpiaci trendek folyamatosan változnak, így a szakképző intézmények és az egyetemek szerepe még hangsúlyosabb lett.
A magyar munkaerőpiac az elmúlt évtizedben számos kihívással szembesült. A fiatal szakemberek elvándorlása miatt egyre több ágazatban jelentkezik munkaerőhiány. Az IT és a mérnöki szakmák különösen nagy keresletet mutatnak, míg az egészségügy, a logisztika és a zöld energia területén is nő az igény a szakképzett munkaerőre. A digitalizáció térnyerése miatt új pozíciók jönnek létre, amelyekhez speciális tudásra van szükség, és ez az oktatási rendszer rugalmasságát is próbára teszi.
A szakképző iskolák és egyetemek felelőssége, hogy olyan diákokat bocsássanak ki, akik azonnal be tudnak lépni a munkaerőpiacra. Ehhez elengedhetetlen, hogy az oktatás tartalma igazodjon a munkáltatói elvárásokhoz. Például a gyakorlati képzések, a duális oktatás és a vállalati együttműködések mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok naprakész tudással rendelkezzenek. Egyre több helyi példa mutatja, hogy a cégek és iskolák közötti partnerségek valódi értéket teremtenek, hiszen így a diákok már tanulmányaik alatt találkozhatnak a munka világának valós igényeivel.
A cégek számára a toborzás hatékonysága kritikus tényező. A modern gazdaságban már nem elégséges a hagyományos kiválasztási módszerek alkalmazása. Itt kerül előtérbe a performance recruiting, amely a jelöltek teljesítményét, mérhető eredményeit és valódi hozzájárulását helyezi a középpontba. Ez a megközelítés különösen hasznos lehet a helyi vállalkozások számára, amelyeknek korlátozott erőforrásaik vannak, így biztosítaniuk kell, hogy a megfelelő jelölt kerüljön a megfelelő pozícióba.
Az informatika és a szoftverfejlesztés területén kiemelkedően magas a kereslet. A cégek nemcsak fejlesztőkre, hanem komplex rendszerek kialakítására képes szakemberekre is vágynak. Gyakran találkozni olyan hirdetésekkel, amelyekben a cégek szeretnének hire software architect profilt, hiszen ezek a szakemberek képesek egész rendszerek megtervezésére és a csapatok koordinálására. Az ilyen magasan képzett munkavállalók iránti igény rávilágít arra, hogy a felsőoktatásnak és a szakmai továbbképzéseknek is lépést kell tartaniuk a technológiai változásokkal.
A legjobb eredmények akkor érhetők el, ha az oktatás és a cégek közvetlen kapcsolatban állnak egymással. A duális képzési modellek lehetővé teszik, hogy a diákok már tanulmányaik közben valódi munkatapasztalatot szerezzenek. A mentorprogramok és gyakornoki lehetőségek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok könnyebben belépjenek a munkaerőpiacra. Ez a kölcsönös kapcsolat mindkét fél számára előnyös: a cégek hozzáférnek a fiatal tehetségekhez, az iskolák pedig naprakész ismeretekkel tudják felkészíteni diákjaikat.
Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy az oktatási rendszer és a munkaerőpiac szoros összhangban működjön. Az új munkaerőpiaci trendek, a digitalizáció és a globális verseny mind olyan tényezők, amelyekhez rugalmasan kell alkalmazkodni. A performance recruiting módszerek és a magasan képzett szakemberek, például a hire software architect profilok iránti kereslet jól mutatják, hogy a cégeknek tudatos stratégiára van szükségük. Ha az oktatás és a vállalatok összefognak, Magyarország képes lehet versenyképes, helyben maradó és fejlődni képes munkaerőt biztosítani.