Kerek négy évtizede, 1985. június 29-én, szombaton nyitotta meg kapuit Dorog ikonikus, közkedvelt szórakozóhelye, amely rövid időn belül valóságos kultusztérré nőtte ki magát. A családi–baráti vállalkozásban létrehozott vendéglátó egység ilyen jelentős időtávlatban is tartja népszerűségét és nagyszerűségét, ahol minden generáció kiválóan megfér együtt.
A Kacsa születése idején Dorogon ugyan már létezett jópár magánvállalkozás, a köznyelvben használatos maszek szolgáltatás – többek között a Turi-divat, Gál Kálmán Sport-Horgász-Ajándékboltja, az Irka-firka írószer és ajándékbutik, Gál Gyula, Rácz Éva és Tibor valamint a Karsai zöldségesek, vagy a Galgóczi és Puksa cukrászdák –, azonban a pártállam idején ez cseppet sem volt magától érthetődő, bevett szokás. Nem is volt könnyen elérhető az engedélyeztetés, de legalább már elérhetővé vált a kényszerített államosítás szorításából való kitörés lehetősége. A Kacsa ötletgazdáit elsősorban az vezérelte, hogy a helyi népszerű Palatinusz-tó partján a kikapcsolódásra vágyó strandolóknak és horgászoknak a forgalmazott termékeikkel helyben és első kézből biztosítsanak felfrissülést, fogyasztási és szórakozási lehetőséget. A Pala partján ekkora már működött néhány vendéglátást szolgáló vállalkozás, mint lángosos, a Pléh-kocsma, vagy a Pala Grill, azonban ezúttal egy teljesen más profilú és jellegű szórakozóhely megvalósítása volt a cél. A hivatalos engedélyeket sikeresen beszerezték, azonban az eredeti tervvel ellentétben, nem közvetlen a vízparoton, hanem attól kissé távolabb, a Bocskai-sor – Híd utca – Pataksor utak kereszteződésében, Dorog Báger településrészén, a Dorogi Bányász Sportegyesület egykori labdarúgó edzőpályájának szomszédságában és a homokvasút pályájának töltése mellett kapott helyet. A létesült vendéglő hivatalos címe 2510. Dorog, Pataksor-Alsó u. 2., amelynek túloldalán szembeszomszédként az egykori Dorogi szikvíz- és likőrgyár üzemelt.
A kezdeti időszakban készült felvételek egyike (forrás: Bartl–József család albumából)
Az elkészült létesítményt a szabadtéri fogadók egykori világa ihlette, ahol a felállított sörpadok rendszere mellett kiegészítésként kisebb asztalok és a hozzájuk tartozó farönkökből képzett alkalmatosságok szolgálták a vendégek elhelyezését. A pult előtt bárszékek sorakoztak és ugyancsak kakasülő formában lett kialakítva a tetőszerkezet tartóoszlopait ötletesen felhasználva néhány ivópult. Bizonyos fokig az egykori közkedvelt Zöld kert vendéglőt is idézte, amelyet még a hatvanas években a gimnázium építése miatt szüntettek meg. A Kacsa szezonális szórakozóhely, amely minden évben május elsejétől október közepig tart nyitva. Amennyiben május első napja hétközbe esik, úgy a közvetlen előtte való hétvégén nyit, s október második hétvégéjén tartják a záróbulit. A megnyitásától kezdve máris nagy népszerűségre tett szert, ahol a kedves, közvetlen szellemű kiszolgálás és családias légkör a meghatározó, valamint a meglehetősen mérsékelt árak, ami mind a mai napig egyik fő ismérve a helynek. Jellegénél fogva a négylábú házi kedvencek számára is látogatható, így a gazdik magukkal hozhatják a kutyusaikat is. Az étel- és italkínálat csak az alapot jelentette, amelyet tudatosan szélesítettek és bővítettek számos kiegészítéssel. Az aktív kikapcsolódást segítette a pingpongasztal, a csocsó, idővel pedig a darts is. Ezen felül kártya, domininó, sakk és számos egyéb játéklehetőség is adott volt. A gyerekek részére mini játszótér lett kialakítva, homokozóval, hintával, idővel pedig beindult a kertmozi is, ahol kifejezetten kultuszfilmeket vetítettek. Az elsők között került műsorra a legendás Kopasz Kutya. Közben az ételkínálat is bővült, többek között a lángos- és halsütővel. Ezek új, külön pavilonokat kaptak és nem csak a szolgáltatások tárháza gyarapodott általuk, de bizony a Kacsa lángosát és sült hekkjét messze földön is magasztalják.
A halsütő pavilon, amely számos egyéb finomságot is kínál (forrás: Csabi Konyhája – Gasztro Túra blog.hu)
A Kacsa egyik fő profilját a rockzene határozza meg. A tulajdonosok maguk is e műfaj nagy kedvelői a törzsközönséggel egyetemben. Már a nyolcvanas évek végétől beindultak az élőzenei koncertek, amelyek szintén szerves részét képzik a gazdag programoknak. Helyi és az ország távolabbi pontjairól, sőt még külföldtől is érkezett közkedvelt zenekarok mellett a feltörekvő ifjú amatör bandák részére is kiváló szereplési lehetőséget biztosított, legyen az rock & roll, hard rock, blues, jazz, punk, vagy metal együttes. Azonban igyekeztek minden vendég kedvébe járni, így tancdalokat előadó formációk is rendszeresen szórakoztatták a nagyérdeműt, s nem csak hallgatni lehetett a muzsikát, hanem táncos esteket is szerveztek. Fellépet itt a térség ismert és népszerű együtteseinek színe-java, mint a Tűzkerék Retrival Band, a Harley Davidson Band, a Graveyard at Maximum, a Link-X, vagy éppen a Le Panic. Az egyes szezonok során többször valóságos zenei fesztiválok is zajlanak, ahol az adott rendezvény keretén belül több zenekar alkotja a felhozatalt. Az élőzenés estek és a koncertek díjtalanok voltak, illetve volt egy egyezségi lehetőség is. A fellépő bandák fix gázsit kapnak, s ilyen esetben nincs belépő, vagy az adott zenekar a forgalomra hagyatkozva, maga szed beugrót. Amennyiben fizetősek votlak az előadások, akkor sem elrugaszkodott összeget számoltak fel. Rengeteg helyi sajátosság is kibonztakozott, amelyek hagyománnyá váltak. Többek között a képeslapok, amelyeket a vendégek nyaralásaik, kirándulásaik során küldtek a Kacsának. Az ország és a világ minden pontjáról temérdek lap érkezett, amelyek a pultnál kifüggesztésre kerültek közszemlére.
A hősidőkből származó felvétel egyike (forrás: Bartl–József család albumából)
Ha éppen nem az élő előadás zengett, vagy a karaoke, egyéb időszakban felvételről szóltak a jobbnál jobb dalok, vagy éppen a kiépített televíziós vonal által élő közvetítésben lehetett sporteseményeket nézni. Az olimpia, a foci vb, Európa-bajnokság, Copa America és egyébb meccsek mellett ökölvívó és minden érdemleges sportviadalt nézhettek a vendégek helyben, s szerveztek góltotót is. Idővel számos eseményt, rendezvényt is ide szerveztek. Hagyományossá vált az egykori kiváló dorogi focisták rendszeres összejövetele, a Dorogi Labdarúgó Ikonok találkozója, de volt már hasonló a dorogi kézilabdás hölgyek részére is, továbbá a helyi nyugdíjas klub is tart kihelyezett fórumokat és számos börze, jótékonykodási vásár, a bográcsos főzések ugyancsak a szívesen látott programok között szerepelt, de kiemelt állomáshelye az évenkénti Kinizsi 100 országos túraversenynek is. A Kacsa messze túlmutat egy nagyszerű vendéglátó helynél. A korai időktől kezdve egy igazi közösségi térré emelkedett, amely az embereket összehozza és valahol mindenkiből legjobb énjét képes a felszínre hozni. Nem véltetlenül maradt töretlen a népszerűsége és bárhogy is változik a világ, egyértelmű igény van rá.
Az egyik alapember, Lakner Évi a pultnál Rolling Stones pólóban (forrás: Bartl–József család albumából)
A cikk elkészítéséhez közvetlenül kértem segítséget az egyik legilletékesebb személytől a résztulajdonos és egykori üzemeltetőtől, Bartl Magdolnától, akivel mintegy teljeskörű riportot terveztem. Magdi és kedves párja, József Mihály, alias Django egy nagyszerű összefoglalóval lepett meg, amelyhez gazdag képanyagot is csatoltak. Annyira jól sikerült a megírt anyaguk, hogy feltétlen érdemes gyakorlatilag változtatás nélkül közkinccsé tenni. Innen kezdve átadom a szót Magdikáéknak: A történet 1984-ben indult. Éva és Magdi szövetkeztek arra, hogy egy maszek kocsmát csinálnak Dorogon. Szándék volt rá, de pénz már kevésbé. Django unokatestvére volt Évi, ezért családi eseményeken névnap, születésnap alkalmával sűrűn találkoztak és beszélgetések alkalmával merült fel a maszek kocsma ötlete. De nem volt elég pénz, ezért Éva beáldozta a kis Polskiját is. Ennek árából indulhatott el az építkezés. Igen ám, de hova? A Pala vonzó hely volt Dorogon. Tavasztól őszig ott éltük az életünket. Adta magát az ötlet: a kocsma legyen a Palához olyan közel, amilyen közel csak lehet. Irány a Tröszt!
Nyúl, a stáb oszlopos tagja (forrás: Restaurant Guru – www.restaurantguru.com online)
A lányok mentek tárgyalni a terület bérbe vételéről. Segítőink is akadtak Göb Sándor újságíró felesége Márti néni és Mile Edit anyukája akik akkoriban ott dolgoztak a tröszt irodában. Éva apja is bement a nagyfőnökhöz vitte a bányász kitüntetéseit és kérte a górét segítsen az ügyben, mert Éva és Magdi kocsmát szeretnének a Pala melletti területükön nyitni. Azt is figyelembe vették, hogy Magdi a Gépgyár büfében dolgozott és kiváló munkát végzett. Közvetlen a Pala partján szerettünk volna építkezni, de ehhez nem járultak hozzá. Helyette ajánlották azt a helyet, ami korábban a Dorogi szeméttelep volt és a Dorogi Szénbányák konkrétan a Homokvasút tulajdonát képezte.
Évi a törzsvendégek, egyben kedves barátok – Valek és Kummer Ili – társaságában (forrás: Bartl–József család albumából)
Ezeknek a segítségeknek köszönhetően végül bérbe adták a területet azzal a kikötéssel, hogy csak ideiglenes épületet építhettünk oda. Az építkezés során találtunk egy lópatkót, amelyet megőriztünk és mai napig megtartottunk, mint a szerencsénk talizmánját sikerrel kísérte a kocsma tevékenységét. Területünk már volt. Ám az összes közmű hiányzott. Megteremtésre várt a villany a víz és az emésztő is (Csatorna akkor még ott nem volt). A szükséges engedélyek beszerzése se ment könnyen bürokrácia, sorállások egyebek, de sikeresen megvívtuk a harcainkat. Barján János, Fehér József (Hupi) és Fenyvesi Feri (Fenyő) vasas mesterek vállalták, hogy elkészítik az ideiglenes büfé épületét. A sávalap elkészítése után odarittyentettek egy vasszerkezetet, amit pozdorja lapokkal tettek zárttá. A tetőt Oláh Marci és Halasi Tibi palával takarták be. Persze mindent baráti segítséggel.
A pultos főtündérek egyike, Magdi. A pulton látható az emblematikus óriás sósperec is (forrás: Bartl–József család albumából).
A főépület elkészítése után következett az előtte lévő térbeton az ikonikus négy asztallal és nyolc paddal. A betonozásnál természetesen Django és Karesz (mint az összes többi munkánál is) segítettünk Deák Csabi és Éva apja, Jancsi bácsi végezték a szakmunkát. A vizes munkákban Spori (Vessző Józsi), a villanyosokban Babocsai Pali vitte a prímet. A dekorációkat Moli Pityu pingálta. Az ő művei voltak a kacsák (Első fronton a kacsapár, a hátsón pedig egy gitározó kacsa) a Hot-Dog és a Bambi reklámfeliratok is. Baráti segítségükért sok-sok köszönet illeti őket.
A törzsvendégek krémjének egy csoportja, köztük Csoszi, Lattmann Béla és Erik (forrás: Bartl–József család albumából)
Egy év múlva a hűtőkamrát Ceglédi Lajos üzemelte be, neki is hálás köszönetünk. A fuvarügyekben Karesz vagy sofőr munkatársai voltak toppon. Az emésztő és WC létesítésénél Karesz apja, Béla bácsi segített sokat. Nem is beszélve a barátokról csak néhányukat megemlítve Pistike (Bálint Pisti), Pampus (Horváth Józsi), Puta (Kurcz Lali) Dunyha (Kocsis Attila) és még sokan mások is. Valahonnan sikerült egy csomó farönköt szereznünk. A nagyobbakból asztal, az apróbbakból borzasztó kényelmetlen ülőhelyek váltak. Elkészült a homokozó a gyerkőcöknek meg a hinta is. Színpad épült a zenekarok fellépési helyéül. Elültettük a diófákat, a meggyfákat és amit találtunk – hogy otthonosabbá tegyük a helyet. Felállítottuk a Zsigmondyról kiutált pinpongasztalt, amivel minden évben rengeteg munkánk volt, de szerették a vendégek.
Egykori koncertplakátok (forrás: Bartl–József család albumából)
1985. május elsején szerettünk volna nyitni, de csak június 29- én sikerült. „Az első vendég ingyen ihat egy kört” – ebből egy szép hagyomány lett. Valahogy így indítottunk….
A legbennfentesebb kör tagjai körül néhányan, balról Lakner János, Juci néni, Django, Nyúl és Márk (forrás: Bartl–József család albumából)
Éva apjának volt beceneve a Kacsa. Lakner Jani bácsi beceneve kapcsán vált a kocsma névadójává. Éva apja iránti szeretetéből adta a kocsmának ezt a nevet. A két apa fényképe végig a pulton volt és a vendégekre nézett. Kezdetektől fogva gondoskodtunk a Kacsa éjszakai őrzéséről. Az első rögtön Éva apja volt. Aztán említhetnénk még Keller Józsit, Bertók Lajost, Szabó Tomit meg a Tónit is. Feladatuk volt a Kacsa éjszakai őrzése és a reggeli rendrakás a placcon. Mindegyiküket nagyon szerettük. Az állandó és legismertebb őr és felvigyázó Sánta Ferenc, azaz Nyúl, aki egyéb munkákat illetően is szerves tagja a stábnak.
Hátulsó látkép a Bocskai-sor felöli főbejárattól (forrás: A Dorogi-medence archívumából)
Aztán jöttek a problémák. Maszek kocsma révén hátrányban voltunk a szoci vendéglátókkal szemben. Például sört csak akkor és annyit kaptunk amennyi a vállalatiak ellátása után megmaradt. (Köszönet Winkfein Karcsinak is, amiben tudott az ellátást illetően segített). Ezért aztán jártunk úgy, hogy Bányásznap előtt teherautóval mentünk Pécsre vagy Martfűre sörért, mert másképp nem tudtak volna sörözni a vendégeink. Hála Peerné Kerekes Áginak a rengeteg telefonos ügyintézésért, ami nagyon komoly segítséget jelentett.
Kertmozi program, ahol sorra kultikus filmek vetítése zajlik. A felvételen éppen a klasszikus Indul a bakterház lett műsorra tűzve (forrás: A Dorogi-medence archívumából)
Muszáj volt a hangoskodások miatt lefedeznünk magunkat, ezért rendőrségi pecsétes írásos engedéllyel bizonyítottuk, hogy ők ezt megengedték. Ezt minden szezon előtt el kellett játszani. Enélkül a Kocsma nemhogy negyven, de talán még pár évet se futott volna. Itt generációk nőttek fel és nem voltak rossz helyen. Nyitáskor ingyen koncert, záráskor ingyen melegvacsora járt a hűséges vendégeknek. A vendégek köre egyre nőtt. Lassan-lassan országos hírnévre tett szert a Kacsa, elsősorban a koncertek okán.
Az Írottkő Műhely legénysége a Kacsa színpadán 2010. júliusában (forrás: Petrenke Jucus)
Itt rengeteg zenekar lépett színpadra. A Palermo Boogie Band 1989-es koncertje kezdte a sort. Erre nem csak a dorogiak, de a zenekar tagjai is emlékeznek. Szabó Tomi tripla vodkával indított Párma Csabi videóra vette a koncert néhány eseményét. Ezek a kockák fenn digitalizálva rendelkezésre állnak. Csibuk barátommal (Kovács Tibi) sokat jártunk plakátozni, hogy az emberek tudomást szerezzenek az aktuális eseményekről. Nem voltak még mobiltelefonok, se internet ez volt az egyetlen formája a reklámunknak.
A jelenlegi üzemeltető és főszervező, Hrubi Mátyás balról, az egyik Kacsa rendezvény során (forrás: A Dorogi-medence archívumából)
Voltak állandó zenészeink, mint Kövecs Pisti, Hetzer Pisti és Czebe Laci, Gulyás Bandi, Kovács-Fekete duó, vagy Hubai István, meg az Írottkő Műhely együttes. De folytathatnám még sokáig a fellépő zenészek sorát. Profivá akkor vált a dolog, amikor Borhi Dani vette kézbe a koncertek szervezését és lebonyolítását. Köszönet az összes többi koncertszervezőnek is. Sokszor sikerrel lépett fel a közismert Blues Company, a Graveyard at Maximum és a LinkX. Itt volt Peer Krisztina és Kele Fodor Ákos esküvője, valamint számos menyasszony szöktetés is. Hirtelenjében eddig jutottunk az emlékek felidézésében. Sokkal könnyebb lenne, ha a holtak élnének és segítenék az emlékek papírra vetését. Végül Magdi 2019-ben, Éva pedig 2021-ben hagyta abba nyugdíjazásukból kifolyólag a munkát, aki sajnálatos módon a kialakult súlyos betegsége miatt nem sokkal később a földi élettől is búcsúzott. Emlékét viszont híven megőrzik és ápolják. Azóta Hrubi Matyi viszi tovább a Kacsát mind a mai napig. Ő egyébként 35 éve van jelen a lángossal majd később a hallal is. Most Ő a Kacsa bérlője.
Idénykezdet a Kacsában (forrás: A Dorogi-medence archívumából)
A fentiekben közzé tett összesítő mellett Magdika külön megkért, hogy a visszatekintő során megemlített személyeken kívül feltétlen jelenjen meg azok neve is, akik részére ugyancsak kitüntetett köszönetüket szeretnék kifejezni a Kacsáért tett segítségükért, hathatós munkájukért, mégpedig Bauer Betty, Bereznai Dóra, Hoffmann Erika, Kisföldi Hanna, Lévai Barbara, Nagy Judit és Papp Judit részére.
Koncertek a Kacsa színpadán (forrás: Restaurant Guru – www.restaurantguru.com)
Rengeteg a visszatérő és állandó vendég, egyben a hősidőktől kezdve kialakult a törzsközönség is, köztük olyan jeles és köztiszteletben álló dorogiakkal, mint dr. Dávid Anna gyermekorvos, az önkormányzati rendszer megalkotását követően Dorog első szabadon válaszott polgármestere, aki kitartó és rendszeres úszó volt. Minden évben a legelsők között, sokszor még kora tavasszal úszott a Palában, egyben a legutolsó fürdőzők egyike is, nem egyszer késő szeptemberig. Az napi úszás közepette sokszor jövet-menet betért ide és kedélyesen elbeszélgetett bárkivel. Továbbá városunk megbecsült és imádott zeneművésze, muzsikusa, tanára, a basszusgitár fenomén, Lattmann Béla. Az ugyancsak zenei vénával és kiváló énekhanggal is gazdagon megáldott neves és népszerű író, Cselenyák Imre, aki egyben az Országos Írószövetség titkára, vagy felesége, Cservenka Rita újságíró, egyben Dorog kulturális életének egyik egykori főszervezője, hogy csak néhányat említsünk.
Még egyfajta induló, a Kacsa-nóta is született, valamint a vendéglátóhely hitvallása ugyancsak mementóként fennmaradt, amely a neves költő és író verséből lett merítve (forrás: Bartl–József család albumából)
A négy évtized során sajnos számos személyi veszteség is érte a Kacsa közösségét. Többen is eltávoztak a fényes csillagösvényre, akik kiemelt tagjai voltak a vendéglő életének. Ezúton is tiszteletettel és örök szeretettel adózunk a már említett Lakner Évi mellett kiemelten, Bálint István, Keller József, Hédai „Bubu” Ferenc, Hágelmayer „Hági” István, Szvoboda Péter, Antal Róbert és a közelmúltban elhunyt Fürst István, valamint szintén a napokban megboldogult, 91. életévében járt Dávid doktornő emléke előtt. Ugyancsak megemlékezünk három olyan helyi zenészről, akik gyakori és népszerű fellépői voltak a Kacsa színpadának, mint Párma Csaba, Földesi „Egér” János és Macza László. Fennállása során egy ízben tragédia színhelye is volt. 2002. május 6-án az egyik vendég próbakörre adta motorját egy másik vendég részére, aki bukósisak és mindenféle egyéb védőfelszerelés nélkül pattan a nyeregbe. A Lóga-tó felől kihúzatta a vasparipát, ám elvesztette az uralmát a jármű felett és a Kacsa kerítésének vágódott. Életét a helyszínen vesztette.
Lángokban a Kacsa idén április 27. kora reggelén (forrás: nuskull.hu online)
Egy vaskos könyvre való poén és kedves történet született itt, közte számos szállóige, mint az „Egy Whiskey, két Whiskey, ha részeg vagy a Nyúl visz ki” – felejthetetlen örökzöld. Éppen az új évad nyitányakor, az idei kerek évforduló kezdetén történt egy nagyon szomorú eset. Tekintve, hogy folyó évünkben a május elseje csütörtökre esett, így idén a hagyományoknak megfelelően, az azt megelőző hétvégén, április 26-án nyitottak, mégpedig egy fergeteges koncert-sorozattal, azonban a második napra virradóra az egyik fagyasztó meghibásodása miatt tűz ütött ki, amely gyorsan terjedt, s gyakorlatilag a központi épület teljes mértékben a lángok martalékává vált. A lesújtó hír önmagában is sokkoló volt, azonban vele együtt egyenesen a Kacsa jövője, s puszta léte forgott veszélyben. Azonban még ekkora sorscsapásból is végül sikerült a lehető legjobban kijönni. Ugyanis példás összefogással és gyorsasággal megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, amely során az eredetihez szinte megszólalásig hasonló főépület elkészült és június 8-án, Pünkösd ünnepén újra nyitotta kapuit, amelyet egy nagyszerű fesztivállal ünnepeltek és az azóta eltel néhány hét is rengeteg kiváló programot hozott. Közte megrendezésre került a szokásos dorogi foci legendák éves találkozója is, vagy a nyugdíjas klub gulyás-partija. Június 29-én, azaz ma pedig a Kacsa kerek 40 éves fennállásának napján rendezik a helyiség szülinapi buliját.
Örök emlékek montázsa (forrás: Bartl–József család albumából)
Gratulálunk a kerek évfordulóhoz, egyben köszönet és tisztelet a Kacsa mindenkori tulajdonosai és üzemeltetői részére, hogy ezzel a legendássá vált hellyel sok-sok ezer ember szórakoztatásán túl, egyben szervesen jártultak hozzá Dorog város jó hírnevének öregbítéséhez!
Borítókép: A Kacsa pultja mögött Bartl Magdolna és Lakner Éva, a két emblematikus hölgy (forrás: Restaurant Guru – www.restaurantguru.com online)
Külön köszönet Bartl Magdolna és József Mihály részére az emlékcikk hathatós elkészítéséért.
Szabó Gyula
