Immár 219-re nőtt a vármegyei értékek száma, mert két életművet és egy több mint félévszázados dalos közösséget vett lajstromba a Popovics György elnökölte vármegyei értéktár bizottság.
A grémium keddi ülésén az alábbi új értékek kerültek a rangos gyűjteménybe: Cselenyák Imre irodalmi munkássága, Molnárné Tamás Anetta fazekasmester munkássága és a Piliscsévi Szlovák Asszonykórus.
A Dorogon élő és alkotó Cselenyák Imre mintegy három évtizede kezdte alkotói pályáját. Előbb novellái, kisprózái, valamint regények, recenziók jelentek meg számos nyomtatott orgánumban, főként irodalmi folyóiratokban országszerte. A számos kisebb terjedelmű írásán kívül – a (többek között) Jean-Pierre Montcassen álnéven közölt írásait is beleértve – negyvenhez közelít köteteinek száma. Stílusa közvetlen, érthető, olvasmányos, ugyanakkor szórakoztató, és irodalmilag is igényes. A történelmi témájú történetek állnak közel hozzá. Nemrégiben régóta dédelgetett álmát megvalósítva megírta Arany János életregényét, valamint megjelentette József Attiláét is két-két kötetben. Tagja a Magyar Írószövetségnek, továbbá a Szépírók Társaságának és a Történelmiregény-írók Társaságának is. Dorog városa 2011-ben Rauscher György-díjban részesítette.
Molnárné Tamás Anetta fazekasmester javarészt a tatai tradicionális kerámiák, valamint a fazekasságra jellemző jegyeket magán viselő újra gondolt keménycserepek-porcelánok készítésével, kutatásával, ismeretterjesztésével és oktatásával foglalkozik. A tatai tradíciók megőrzését és fenntartását igyekszik hitelesen továbbadni az utánunk következő nemzedéknek szakkörök, kézműves táborok és kiscsoportos foglalkozások keretein belül. Anetta munkássága és kutatásai-gyűjtései eredményeként egy átfogó, Tata fazekasságát, kerámia kultúráját bemutató kiadványt jelentetett meg. A kötet ismeretterjesztő és a fazekasságot mesterségüknek választó fiataloknak is irányt mutat. Hiánypótló momentuma az a motívumkincs gyűjtemény, amelyet a Csiszár család több mint 100 éves munkássága során gyűjtött cseréptöredékei alapján, egy-egy csempére rajzolva felragasztott a fazekasműhelyük falára.
A nagy múltú fazekasközpont szakmai tradícióit, amely az 1900-as évben majd 100 működő fazekast számlált, napjainkban már csupán Molnárné Tamás Anetta és tanítványa-Deák Jázmin, valamint a csurgatott, csíkos edények tekintetében Végh Ákos képviseli.
A Piliscsévi Szlovák Asszonykórus 1970-ben alakult. A Magyar Rádió által rendezett Röpülj Páva népdal-vetélkedő hatására 16 dalos kedvű asszony alapította; kezdetben férfiak is bekapcsolódtak. Célul tűzték ki a régi pilisi szlovák népdalok összegyűjtését, a hagyományok őrzését, átadását az utókor számára. Repertoárjukat leggyakrabban ezekből a dalokból állították össze, és mind a mai napig válogatnak közülük. A kórus vezetője Kelecz Józsefné szlovák tanítónő lett. Szaktanácsadóként dr. Kálmánfi Béla főiskolai tanár irányított, aki hét év múltán a kórus vezetését is átvette. Saját gyűjtésén alapuló csévi népdalfeldolgozásait és klasszikusok feldolgozásait tanította be. A kórus ezekben az években aratta legnagyobb sikereit. Számos „kiváló” és „arany” minősítés jelzi az elért sikereket. Önálló rádió- és televízió felvétel, bakelit nagylemez és audiokazetta készült abban az időben. Kálmánfi Béla 1988-ban bekövetkezett halála után ismét Kelecz Józsefné, Rózsika néni lett a kórus vezetője, és ő vezeti a mai napig.
2004-ben a Magyarországi Szlovákok Szövetsége által rendezett „Zlatý Škovránok” országos szintű vetélkedőn „arany” fokozatot ért el a kórus. 2005-ben zenei CD lemeze jelent meg. Ez a 35 éves fennállása alatt a Magyar Rádió Archívumában, a Zenetudományi Intézetben és a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójában készült és megőrzött felvételeiből készült. A kórus 2025-ben ünnepelte megalakulásának 55. évfordulóját. Ebből az alkalomból felvételt nyert a Piliscsévi Települési Értéktárba, most pedig a Komárom-Esztergom Vármegyei Értéktár része lett.
Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat
