Pontosan fél évszázada annak, hogy 1974. május 5-én utoljára lépett pályára a Népstadionban a Dorog labdarúgó csapata. Egyben idén pedig 70 éve szerepelt legelőször az ország legnagyobb arénájában a piros-fekete alakulat. Érdekesség, hogy mind az első, mind az utolsó alkalom során a Ferencváros volt az ellenfél. A dorogiak az 1954 és 1974 között eltelt 20 év során pontosan 20 alkalommal szerepeltek a Népstadionban.
Az 1953-ban átadott Népstadion egyik nagy tradíciójaként a kettős rangadók váltak. Annak idején az illetékes szakemberek úgy gondolták, hogy a fővárosi nagy csapatok egymás elleni találkozóit érdemes a Népstadionban rendezni, különösen, ha történetesen két párosítás éppen azonos fordulóra esik. Az ötlet végül tovább változott és a tervezett kettős rangadók résztvevőiként a kitűnő vidéki csapatokkal is számoltak, amennyiben az akkori vezető nagy ötös, a Ferencváros, a Honvéd, az Újpest, az MTK, vagy a Vasas pályaválasztóként valamelyik neves vidéki együttessel kerül össze, amikor egyidőben két nagy budapesti klub is éppen akkor lett összesorsolva. A kezdeményezés lelkes fogadtatásra talált, amely szinte a kezdetektől máris igen nagy sikert aratott a játékosok és a szurkolók körében is, amely igazi futballünneppé vált. Ezáltal pedig akár majdnem háromszor annyi néző lehetett jelen a helyszínen, mintha minden gárda a saját stadionjában játszott volna. A dorogiak rögvest a kettős rangadók sorozatának indulása kezdetén felvételt nyertek és sorra kapták a meghívásokat. A hetvenes évek második felétől redukálódott a résztvevők száma, mégpedig úgy, hogy onnantól kezdve csak a Fradi, a Honvéd, az Újpest és a Vasas négyese alkotta a kettős rangadókat.
Fotómelléklet a mérkőzésről a Képes Sport 1974. május 7. szám (forrás: Tempó, Fradi)
Az, hogy a Dorogot 1974-ben az FTC mégis a Népstadionban fogadta, annak más oka volt. A korszerűtlenné és veszélyessé vált régi Fradi stadion megérett az átalakításra. Végül egy teljesen új aréna építésére került sor az eredeti stadion helyén, amely kerek 60 évet élt meg. Az építkezés idejére a fővárosi zöld-fehérek ideiglenes otthona a Népstadion lett és ott játszották a hazai bajnoki mérkőzéseiket. Éppen a Dorog elleni meccsük volt az utolsó az átmeneti pályájukon a 26. fordulóban, ugyanis a legközelebbi hazai találkozójukon, a Vasas elleni bajnoki mérkőzésen avatták az új Üllői úti stadiont, 1974. május 19-én. A bajnoki évad a célegyenesbe ért, ugyanis mindössze még 5 forduló volt hátra az 1973–1974-es idényből. Sajnos a mieink már biztos kiesőként utaztak a fővárosba és talán ennek is tudható be, hogy a korábbiakban megszokott magas nézőszám helyett mérsékeltebb érdeklődés mutatkozott és végül 6 ezer néző váltott jegyet. A találkozó villanyfényes mérkőzés volt, amely 1974. május 5-én este fél 7-kor vette kezdetét.
Előtte azonban a tartalék bajnokság mékőzésére került sor, ahol gólgazdag találkozót vívtak a felek. Érdekesség volt, hogy az Engelbrecht testvérek ellenfélként néztek farkasszemet egymással. A hazaiaknál Zoltán, míg a dorogiak soraiban József. Mindketten feliratkoztak a góllövők közé is, ráadásul Zoltán duplázott is. A Fradi ugyan öt gólig jutott, ám a piros-feketék is beköszöntek háromszor. A mieink közül az említett Engelbrecht Józsefen kívül Zigó Zoltán és Haraszti János volt eredményes. Így alakult ki az 5 : 3 arányú FTC győzelem. A fakókat követően az első csapatoké lett a főszerep. Mindkét klub az alapítási évfordulóját ünnepelte, mégpedig a Ferencváros a 75., míg a Dorog a 60. évét. A fővárosiak éppen napokkal korábban nyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, miután 3 : 1 arányban verték a döntőben a Komlót. Ez volt a Fradi kerek 20. hazai kupadöntője, egyben a 12. kupagyőzelme.
Kőrös László jétékvezető sípjelére a két gárda a következő összeállításban kezdett:
Ferencváros: Géczi István – Vépi Péter, Bálint László, Mucha József, Megyesi István, Juhász István, Kű Lajos, Kelemen Gusztáv, Branikovits László, Máté János, Magyar István. Vezetőedző: Dalnoki Jenő.
Dorog: Schnitzer Imre – Tóth Gyula, Aspirány Ferenc, Berecz József, Takács Tibor, Kiss Rudolf, Gubán László, Horváth Péter, Gabala Ferenc, Laczkó István, Ecker Róbert. Vezetőedző: Hári László.
A hazaiak soraiban az egykori dorogi kiválóság, Mucha József szerepelt, aki már évek óta meghatározó játékosa volt a fővárosiaknak, valamint a válogatott tagja is volt. A dorogiak kezdték jobban és agilisebben a mérkőzést. Az első negyedóra mondhatni a mieinké volt, amely során helyzetek is akadtak. Csak ezután kezdett ocsúdni a zöld-fehér alakulat, amely meglehetősen váratlanul és szemszögükből nézve, igen szerencsés körülmények között jutott előnybe. Megyesi hoszzú előreívelését Schnizter elkönnyelműsködte és végül olyan szerencsétlenül ért a labdához, hogy az a kezéről a gólvonal mögé jutott. Tóth kétségbeesetten még kivágta a labdát, ám az már csak a vonal mögül sikerült. 8 perccel a félidő vége előtt egy igazán látványos góllal növelte előnyét a Fradi, miután Juhász sarokkal továbbította a játékszert a kapuba. Érdemeiből nem von le, csak a dolgát könnyítette, hogy a szögletből a hosszúra érkező ívelésre a dorogi védelem nem reagált és az akadálytalanul jutott Juhászig. Összességében érvényesült a papírforma, viszont a dorogiak tisztes helytállását senki sem kérdőjelezte meg. Sőt, több Fradi-drukker is megjegyezte a lelátón, hogy kár ezért a csapatért és sajnálják a kiesését. A zöldek két hét múlva már az új stadionjukban játszhattak, bár a Vasas ünneprontóként legyőzte a házigazdákat.
A mérkőzés összefoglalója a Népsport 1974. május 6-i számában (forrás: Tempó, Fradi)
A dorogi csapat legelső szereplése a Népstadionban is kerek évfordulós, miután éppen 70 éve, 1954. szeptember 12-én játszott az ország legnagyobb arénájában. Az ellenfél ugyancsak a Ferencváros volt, ahol 40 ezer néző előtt nagy csatában Prohászka János góljával még sikerült egyenlíteni a dorogiaknak, ám a zöld-fehérek végül kicsikarták a győzelmet, s 2 : 1 arányban nyertek. Kerek 20 év alatt ugyancsak 20 alkalommal szerepelt a Dorog a Népstadionban, mindannyiszor NB I-es bajnokin. Legtöbbször a Ferencváros ellen játszottak, összesen kilenc alkalommal, továbbá négyszer a Vasas, háromszor az Újpest és 2–2 alkalommal a Honvéd és az MTK ellen. Az esetek döntő többségében több tízezer néző előtt zajlottak ezek a találkozók, a rekord pedig a Fradi elleni 1957. szeptember 8-án rendezett meccs, amelyet 70 ezren tekintettek meg. Sokat változtak a körülmények, hiszen még 50 év sem telt el, amikor a Népstadiont és az 1974-ben avatott új Fradi stadiont is lebontották. Maradnak a szép és mára szinte már felfoghatatlan értékű emlékek. Ezt legalább senki sem veheti el tőlünk.
Borítókép: A Fradi elleni mérkőzés egyik jelenete. A dorogi csapat legjobbja, egyben csapatkapitánya, Tóth Gyula állítja meg a fővárosiak akcióját. Az eredményjelzőn jól kivehető, hogy az első gól szerzője hibásan lett kiírva. – Forrás: Képes Sport, 1974. május 7. szám, a Tempó, Fradi oldaláról. (a nagyobb felbontáshoz, illetve nagyításhoz csak kattintás a képre).
Szabó Gyula
Legutóbbi cikkek
