1944. április 28-án életének 76. évében elhunyt Herrmann Miksa, a sokoldalú kereskedelmi miniszter, akit 1929-ben Dorog díszpolgárává választottak. Az igen tartalmas életutat megjárt szaktekintély és államférfi emléke előtt tisztelgünk ezen évfordulós cikkünkkel.
Herrmann Miksa 1868. október 30-án, a felvidéki Selmecbányán született. Édesapja, Herrmann Emil, a neves bánya- és kohómérnök, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia professzora. 1894-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett a bécsi műegyetemen, majd ugyanitt tanársegédgént dolgozott a mechanikai-technológiai tanszéken, később pedig mérnökként is tevékenykedett a Schultz és Goebel cégnél az osztrák fővárosban.
Az ifjú Herrmann Miksa (forrás: Picryl, Public Domain Search Engine)
1894-től az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság resicabányai egységének konstruktőre, majd a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, illetve a Bányászati és Erdészeti Főiskola Általános és Vasgyári Géptani Tanszékének tanára, később a Tanszék vezetője és a Főiskola rektora lett. A József Műegyetem, illetve a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépszerkezettani Tanszékén is tanítottt, miközben a Gépészmérnöki Kar dékánja és az Egyetem rektora is volt. A Magyar Szabványosítási Bizottság Magyar Mérnök- és Építész Egyesület és a Magyar Mérnöki Kamara elnöki tisztét töltötte be.
A díszpolgári cím átadási ünnepségét beharangozó cikkrészlet (forrás: Esztergom és Vidéke)
Politikai pályafutása 1920-ban kezdődött. A kormányzó Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, az Egységes Párt programjával nemzetgyűlési, illetve. országgyűlési képviselő, később pedig a Bethlen-kormány kereskedelemügyi minisztere. Bányaipari gépészettel, gépszerkezettannal is foglalkozott, úttörő munkát végzett a vas hengerlési munkájának matematikai vonatkozásai terén. Több publikáció szerzője, amely közül kiemelkedő a nemzetközileg is elismert Gépelemek című műve, amely 1924-ben jelent meg. Ugyanebben az évben került kiadásra a Bevezetés a gépek szerkezettanába, egy évvel korábban pedig a Szénellátásunk problémái című műve.
Részben szakmai érdeklődése által is kapcsolatba került a dorogi bányával, és jó kapcsolat ápolt a település vezetőivel, élükön dr. Schmidt Sándorral. Herrmann hathatós segítséget nyújtott Dorog főútjának, az akkori Petőfi Sándor út modernizálására és díszburkolattal való fedésében. Az újjávarázsolt út aranysárga keramit burkolatot kapott, amely egyben igen esztétikus megjelenést is kölcsönzött. A képviselő nemes közbenjárását a dorogi előljárók díszpolgári címmel jutalmazták, amelyet a legünnepélyesebb keretek között rendezett aktuson adták át.
Az ünnepélyes aktusról történt beszámoló egy részlete (forrás: Esztergom és Vidéke)
Dorog történetében Herrmann volt az ötödik a sorban, aki kiérdemelte településünk díszpolgári címét, amely ugyancsak évfordulós esemény, hiszen idén 95 éve történt. Ezen felül leghíresebb szakmai műve, a fentebb említett Gépelemek című alkotás pedig idén kerek 100 éves. Az ünnepi eseményről igen részletes és hiteles dokumentum maradt fent, így azok a képmellékletekről híven és pontosan adják vissza az egykori eseményeket. Herrmann Miksa a budapesti Farkasréti temetőben alussza örök álmát. Nyughelye védett sírhely.
Címlapfotó: Herrmann Miksa portréja (forrás: Wikimedia Commons)
Megjegyzés: Neve az idők során Hermann változatban is szerepelt, magam a családnév eredeti formájánál maradva használtam a cikkben.
Felhasznált irodalom és cikkmelléklet
- Nemzeti Örökség Intézete – Herrmann Miksa
- Solymár Judit – Kovács Lajos: Dorogi Lexikon, 2008.
- Esztergom és Vidéke folyóirat – 1929. január 3. és 5. szám
Szabó Gyula
Legutóbbi cikkek
