Esztergom

Mesteravatót tartott a kamara Esztergomban

Mesteravatót tartott Esztergomban a Komárom-Esztergom Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Szent Adalbert Központban rendezett ünnepségen 5 szakma képviselőjeként 32 mester vette át oklevelét. Az országosan egyedülálló, régi, céhes hagyományokon alapuló rendezvényen a mesterjelöltek a tatai mészáros céh 1775-ben készült ládája előtt tettek esküt.

A résztvevőket köszöntve Dr. Szerencsés László, a kamara elnöke elmondta, a mesterképzés szűkebb hazánkban sikertörténet, a kereskedelmi és iparkamarák közül arányaiban az elmúlt években Komárom-Esztergom vármegyében kaptak a legtöbben mesteri címet.

Hozzátette, a mesteri címet megszerzők a sikeres vizsgával a külvilág és maguk előtt is bizonyították, hogy szakmájukat az egyszerű kenyérkereső foglalkozásnál többre becsülik, másként tekintenek a munkájukra, mint egy kezdő fiatal.

Felhívta az új mesterek figyelmét, hogy fordítsanak gondot arra is, hogy tudásukat megosszák a következő generációval, mint ahogy ők is elődeiktől tanulták a mesterséget. A mesteroklevéllel sok fiatalnak tudnak utat mutatni azzal, hogy igenis érdemes kiemelkedőt nyújtani minden szakmában.

A kamara 2023-as mesteravatóján 5 szakmában 32 mesterjelölt vett részt, így 8 asztalos, 5 kozmetikus, 10 autószerelő és autóelektronikai műszerész és 9 cukrász.

A mesteravató ünnepélyes megkezdésére Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adott jelet, amikor fő céhmesterként felnyitotta az 1775-ből származó eredeti céhládát.

Később a mestereket méltatva elmondta: „egy ország, egy nemzet akkor lesz hosszan sikeres, ha a stafétát át tudjuk adni egymásnak. Legyünk képesek arra hogy, azt az értékközösséget, amit összeraktunk, tovább tudjuk adni, s ilyen értelemben a mesterek ennek az értékrendnek az erős oszlopai.”

A mesterek avatása után öt személynek adományoztak aranykoszorús mester címet. Zoltai Dániel, a kamara titkára elmondta, a cím adományozásához mesteri címmel kell rendelkezni, valamint legalább 30 év tevőleges szakmai múltat kell igazolni.

Az elismert személyek magatartása, jelleme példamutató kell legyen vállalkozó társaik, valamint a tanuló ifjúság számára egyaránt, megmutatva azt az igényességet, mely lehetővé teszi a saját és az elkövetkezendő generációk számára a feddhetetlen és követendő szakmaiság megtestesülését.

Az aranykoszorús mesterek részére kitüntető jelvényt, oklevelet és emlékplakettet adtak át.

Az adományozó testület döntése szerint Aranykoszorús Mester címet vehetett át Alekszandrov Alekszandr asztalos mester (Esztergom), Bíróné Csuka Ildikó fodrász mester (Tata), Erdész Zsolt fogtechnikus mester (Esztergom), Molnár László cukrász mester (Komárom) és Nemes Tibor autószerelő mester (Kisbér).

A mesteravatón részt vett dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Romanek Etelka, a vármegyei közgyűlés alelnöke, Alberti Péter, Esztergom Megyei Jogú Város alpolgármestere, Horváth Szeder Gábor a járási hivatal vezetője, dr. Balogh Zoltán, az agrárkamara vármegyei elnöke, Boros Zoltán László, vármegyei rendőrfőkapitány és Sári Ákos Donát, a vármegyei katasztrófavédelem igazgatója. A pohárköszöntőt Horváth-Szeder Gábor, a járási hivatal vezetője tartotta.

Kovács Károly, fő ceremónia-mester az oklevelek átadása előtt felelevenítette, hogy az első magyarországi céhet 1307-ben a kassai szűcsök alapították, az utolsóként pedig a nyergesújfalui molnárok céhét szüntették meg 1922-ben.

Vármegyénkben először 1999-ben rendeztek hasonló mesteravatót, amikor a mostanihoz hasonlóan a mészáros céh 1775-ben készült ládája előtt tettek esküt és az ifjú mesterek az asztalosok céhének kupájából, illetve a cipészek céhének serlegéből ittak társpoharat az őket vizsgáztató látómesterekkel.