Hírek

Grandiózus makett az Esztergomi Bazilikában

Caput, mater et magistra címmel nyílt állandó kiállítás az esztergomi bazilika építésének történetéről június 23-án a Főszékesegyházi Kincstár oratóriumtermében – írja a Magyar Kurír.

A megnyitó ünnepséget Magyarország valamennyi templomának feje, anyja és tanítómestere (latinul: caput, mater et magistra), az esztergomi bazilika belső terében tartották meg.

A kincstár oratóriumtermének szűkössége volt az észszerű indok, de a helyszín megválasztása egyúttal – több mint – jelképes is, hiszen, mint közismert, építészettörténeti jelentőségű felújítás zajlik a hatalmas templomon belül és kívül.

A kiállításmegnyitón Kováts Péter orgonaművész az Esztergomi mise szezőjére emlékeztetve hallgatóságát Liszt-művekből adott elő részleteket – ezúttal nem a nagy orgonán, hiszen a hangszert még restaurálják.

A zenei kompozíció, az emelkedett előadás megrendítő ellenpontként hangzott fel az építési területté vált Bazilikai miliőben: a félretolt talicskák, feltört járólapok, elnyúltan kígyózó csövek, állványok, a por és homok, a betonszürke zsákokba csomagolt szobrok között a művészet sóhajaként, a remény hordozójaként.

A templomtérben éppen a szentély és a padlózat felújítása zajlik. Jó hír, hogy a Bazilikában nem terveznek teljes lezárást, hősi küzdelem folyik itt a hitéletért, a templom „lelkéért”, valamint az idelátogatók, a turisták figyelméért, amely lankadatlan, s ez örvendetes.

A megnyitó ünnepi alkalmán a kiállítás helyszínére a szentély kibontott padlózata felett húzódó hosszú állványhídon kellett áthaladniuk a vállalkozó kedvűeknek. Török Csaba plébániai kormányzó a sajátos helyzet előnyére mutatott rá, a jelenlévők figyelmébe ajánlva egy – az állványzatról (a plébános „sóhajok hídjának” nevezte) jól megfigyelhető – homokkal beszórt kis területet: mint mondta, ez alatt található a bazilika alapköve, amelyet 1822. április 23-án helyeztek el.

Középtájon keresnénk, de furcsán félreeső részen találjuk. S hogy mi lehet ennek a magyarázata? Török Csaba már sorolta is a kupola tartófalaival kapcsolatos építészeti – és pénzügyi – megfontolásokból eredő okokat, mesélt a legelső tervekhez képest „hátrébb tolt” templomról, ennek következményeiről, közel hozva hozzánk a történelmi időket.

Aki ellátogat a most megnyílt kiállításra sok más történelmi érdekességről is bőséges tájékoztatást kaphat. Érdemes újra és újra útra kelni, ellátogatni Esztergomba, részt venni a Bazilika programjain, felfedezni a több évszázados kincseket a felújítás időszakában is.

A Magyar Kurír teljes cikke ide kattintva olvasható el!

Fotók: Mudrák Attila
Forrás: Magyar Kurír