Április 15-én, szombaton Dorog volt a célpontja és helyszíne az Álmos Király Akadémia idei zarándoklatának, amely a 2023-as esztendő harmadik állomása, stációja. A szép számban megjelentek közül többen az ország távolabbi pontjairól érkeztek, hogy ezúttal is tartalmas, spirituális élményekkel gazdagodjanak.
A zarándokok a Szent Borbála templom körül gyülekeztek április 15-én késő délelőtt. Több, mint harmincan tették tiszteletüket, köztük nem egy tag Szolnokról és Nagykanizsáról érkezett. Az Akadémia jóvoltából városunk újabb jeles zarándoklat sorába léphetett. Dorog a régmúltban is kedvelt zarádokhelyként volt ismert és ezen hagyományok napjainkra is átörökölődtek. Városunk jelenleg is számos zarándoklat célpontja, vagy állomáshelye. Többek között a Via Margaritarum égisze alatt zajló Gyöngyök Útján, a Vándor József, illetve a Szalézi Plusz zarándoklat, továbbá a Szent András zarándoklat a Zarándoklat a gyermekáldásért keretén belül, vagy a Mária Út, benne a Dorog – Besztercebánya zarándoklattal. A reformátusok által szervezett zarándoklatok közül pedig a Tájoló – SDG zarándoklat is kötődik Doroghoz.
Kubínyi Tamás előadása a Szent Borbála templomban
Az Álmos Király Akadémia által hagyományt teremtő zarándoklat idén a negyedik évébe lépett. A korábbi Szent László, Szent Erzsébet és Aranybulla zarándoklat után, idén Szent István jegyében zajlik. Ennek lett harmadik állomáspontja Dorog április közepén. Első apostol királyunk égi születésének 985. évfordulójának emlékéve előtti tisztelgés mellett, további tartalomként és időszerűségként egészíti ki a Szent Istvánról irányítottan kialakított hamis kép tisztázása és annak helyretétele. Magyarország megnyomorítása nemcsak az állami vagyon kifosztásában és az emberi szabadság korlátozásában merült ki a mindenkori megszállóink részéről, de olyan nagyfokú szellemi és lelki terror is jellemezte, amelynek részeként szinte dogmává betonozódott történelmünk meghamisítása mellett őseink színe-javának a lejáratása, dehonesztálása, kiemelten a legfontosabb történelmi személyeinket illetően. Szent István is az egyik ilyen kiemelt célpont, amely odáig fajult, hogy még nemzeti körökben is elképesztően lesújtó vélemény a meghatározó, noha a szándékos torzításon kívül mindezt semmi egyéb tényező nem indokolná. Az biztos, amennyiben ezen őseink valóban olyanok lettek volna, mint azt beállítják, akkor már közel egy évezrede a magyarság az államiságával együtt rég eltűnt, megsemmisült volna.
A dorogi zarándoklat beharangozója
A déli harangszót követően orgona és tárogató muzsika fogadta a zarándoklat résztvevőit a Bányásztemplomban. A közösen elénekelt Nemzeti Himnusz nyitotta meg a hivatalos programot, amely során az Akadémia alapítója és vezetője, Kubínyi Tamás köszöntette az egybegyűlteket, majd az oltár pulpitusáról megtartotta előadását. Összefoglalójában kitért Dorog és térségének kiemelt történelmi szerepére, külön is méltatva Szent István idejét. Géza fejedelem – egyes külföldi krónikák szerint is, mint király – halálát követően a magát pajzsra emeletetni kívánó Koppány hatalmas kíséretével Esztergom alá vonult és Dorogon táboroztak le. Szent István szellemisége, továbbá ország- és nemzetmegtartó törekvései bontakoztak ki az elhagzott gondolatok közül. A felemelő sorokat követően a tárogató gyönyörű dallamai töltötték be a templom légterét. A vendégek megcsodálták a szentély belső szépségeit, majd odakint megtekintették a templom körüli látnivalókat. Közben pedig Gergelyné Szabó Margit dorogi tanárnő, mint házigazda számos érdekességet mesélt és a teljes rendezvény során kísérte a társaságot. Az Akadémia zarándoklatain nem egy alkalommal volt tapasztalható kozmikus, metafizikai jelenség, mint égi jel. Dorogon is szemtanúi lehettek a zarándokok egy ilyen látványosságnak. Amikor a templomot elhagyva nézelődtek a Borbála téren, az égbolton egy ugyanolyan formájú kereszt rajzolódott ki, mint a templom kupoláján található.
Czékus Jób, a nemzet archivátora is tiszteletét tette a dorogi zarándoklaton és egy kedves, bensőséges hangú előadással is megörvendeztette a csapatot a Horvát-kert vendéglőben
A zarándokok a Horvát-kertben ebédeltek. Itt került sor több akadémiai tag hozzászólására és köszöntőjére, valamint a zarándokok egyik jeles tagja, Czékus Jób, a hajdani közismert rádiós, a Pannon Rádió egykori szerkesztője, műsorvezetője lepte meg a tisztelt társaságot egy Grosics Gyulával készült régi rádióriporttal, amelyben városunk szülötte és díszpolgára a pályafutásának kezdetéről mesélt. A magnetofonon lejátszott archív felvételt kihangosítva hallgatták végig. A finom és kiadós falatok közepette megemlékeztek arról is, hogy már Szent István idejében Dorogon laktak a királyi szakácsok, akik az étek készítés mellett a királyi vár testőrség tagjaiként is teljesítettek szolgálatot. Dorogon mindig is nagy volt átmenő forgalom és fogadójában tudtak felfrissülni, pihenni, étkezni a vándorok, utazók.
Gergelyné Margitka mindvégig nagyszerűen kalauzolta a vendégeket a zarándoklat során. Itt éppen a Kálvárián mesél érdekes tudnivalókról.
A gasztronómiai élményeket követően a zarándoklat a Kálváriát kereste fel. Noha a látási viszonyok nem is legtökéletesebb voltak a felhőzet miatt, azért a teljes Dorogi-medencére, a szomszédvár Esztergomra, kiemelten a Bazilikára, Párkányra, a Dunakanyar kapujára a környező Pilis vonulataira és a Duna túlpartján húzódó Helemba csúcsaira is remek panoráma nyílt. Margitka további érdekességeket osztott meg a vendégsereggel, de többen is, akik a társaság tagjai közül már korábban is megfordultak Dorogon, megosztották élményeiket, anekdótáikat. Czékus Jóbtól megtudhattuk, hogy személyes történetek fűzik a Fekete-hegyi túristaházunk egykori legendás gondnokához, Gizi nénihez. Megfogalmazásra került, amit számos dorogi is felvetett a korábbiakban, élén városunk közelmúltban elhunyt kiemelkedő helytörténet-kutatója és írójával, Kovács Lajossal, miszerint egyszer rendezni kellene a Kálváriát a rangjának méltó módon. Az 1981-ben felrobbantott eredeti kápolnának vissza kellene kerülne a stációk és a kőkereszt fölé, teljessé téve az igazi Kálváriát. A helyére állított stilizált aknatornyot pedig ugyancsak az eredeti rendeltetési helyén, a szintén a Kálvárián, csak párszáz méterrel odébb egykoron állt és aktívan üzemelt VIII-as akna talapzatán felállítani. A jelenlegi kitekert szimbolika-állapottal ugyanis egyaránt sérül mind a kereszténység, mind a bányászat szentsége. Nem mellékesen, az egykori kápolna tervezője, a Dorogon köztiszeletben álló és elismert aranyokleveles építészmérnök, Gáthy Zoltán emléke felé is elengedhetetlen gesztus volna. A zarándokok ehhez is kérték az égiek áldását, valamint hazánk, nemzetünk, egyben az egyetemes emberiség felemelkedését, s természetesen a békéért, amikor mindannyian hatalmas kört alkotva a Kálvária tetéjén, egymás kezét fogva közösen mondták el a Hiszekegy imát.
Közös szertartás és ima a Kálvárián
Már a Kálvárián is többször dalra fakadt a társaság a tárogató lélekemelő hangjai kísérete mellett, azonban a Német Nemzetiségi Emlékház meglátogatásakor teljesedett ki igazán a felhőtlen és emelkedett hangulat. A vendégek jókedvű nótázásba kezdtek, sőt még táncra is perdültek, miközben Margitka helyi finomságokat, többek között pogácsát, süteményeket és bort szolgált fel. Ugyancsak szóba került, hogy Dorog már az Árpád-korban is jegyzett, kedvelt bortermelő helyiség volt, s innen vittek a király asztalára is a jófajta nedüből. A borászat a török uralom után újra indult élettel párhuzamosan jött vissza és a mai napig üde színfoltjai településünkön a dorogi pincék és présházak. A zarándoklat dorogi állomása minden szempontból emlékezetesre sikeredett. A város és a dorogiak büszkék lehetnek, hogy immár újabb jeles eseménnyel gazdagodhattak, a látogatók pedig reményeink szerint visszakapták azt a szeretetet és lelki többletet, amelyet magukkal hoztak és adtak Dorognak.
Az Akadémia zarándokai a Kálvárián
Kubínyi Tamás az Akadémia nevében köszönetét fejezte ki a dorogi emberek felé. A házigazda Margitkát külön köszönet illeti, aki méltón képviselte városunkat és méltán lehetünk büszkék rá. A vendégek jól érezték magukat nálunk és szívből kívánják, hogy Dorog és teljes vonzáskörzete kapja meg azt az elismerést, amely értékei, történelmi múltja és az itt élt, s munkálkodott kiváló elődök arra joggal predesztinálják. Mi pedig további sikeres és felemelő élményekben gazdag zarándoklatot kívánunk az Akadémia minden kedves tagjának! A következő állomáshelyük a Balaton-felvidék közelében lévő Árpád-kori rotunda, az ősküi kerektemplom és annak közvetlen környéke lesz. A dorogi zarándoklatról közel 3 órás film készült, amelyet az érdeklődök itt tekinthetnek meg:
Városunk hamarosan újabb zarándoklat helyszíne lesz, nevezetesen a június 18-án induló Zarándoktábor szervezésében a Tata–Péliföldszentkereszt–Esztergom zarándoklat keretében folyamatosan fognak érkezni hozzánk a zarándokok a nyár folyamán. A 86 km hosszúságú, hétnapos útvonal negyedik állomás- és szálláshelye Dorog. Innen kezdve minden nap indul egy turnus egészen augusztus közepéig, s augusztus 20-án zárul a legutolsó, 23. zarándoklat.
A cikkhez felhasznált képek az Álmos Király Akadémia felvételeiből származnak.
Szabó Gyula
Legutóbbi cikkek
