Dorog

A „magyar Rowling” volt a dorogi könyvtár vendége

Mátyás király Dorogon címmel író-olvasó találkozót szerveztek a dorogi Gáthy Zoltán Városi Könyvtárban március 20-án, hétfőn délután.

Az eseményen Gáspár Ferenc, József Attila-díjas íróval Szabó-Berghauer Zoltán beszélgetett, aki a bemutatta az író Én, Mátyás király című új könyvét.

Hogy miről is szól az alkotás? Gáspár Ferenc legújabb könyvében ismét különleges utazásra invitálja az olvasót: egyes szám első személyben beszélteti hősét, a mindmáig legnépszerűbb magyar uralkodót, Mátyás királyt, mégpedig úgy, hogy időnként magunk sem tudjuk, Mátyás-e az, aki mesél nekünk, vagy Lebersit, a király udvari bolondja. Ők ketten ugyanis – akárcsak Arany János vígballadájában, a Pázmán lovagban – gyakran kicserélik egymást ebben a bűnügyi regényre is hajazó műben. A szerző megidézi a haldokló Mátyást, ahogyan cselekedeteinek, döntéseinek mozgatórugóit felfedi, amiből kiviláglik a nagy király stratégiája, életfilozófiája és életszeretete. Mindezzel együtt egy ízig-vérig mai történetet olvashatunk, egy olyan regényt, melyben a főhős ugyanolyan magányos döntéseiben, mint a ma embere. Az Én, Mátyás király ugyan nem közvetlen folytatása a korábbi műveknek – Janus (2017), Galeotto (2019) –, de azok fontosabb szereplői ebben a regényben is feltűnnek.

A könyv bemutatását követően többek között a kortárs magyar történelmi regény megújításáról beszélgettek és arra keresték a választ, hogy hol lehet meghúzni a határt és mi számít történelmi regénynek a mai világban. Végül arra jutottak, hogy minden olyan elmúlt eseményből lehet történelmi regényt írni, amely kor dokumentum jellegű.

Gáspár Ferenc kérdésre elmondta, hogy ő valóban nem hagyományos történelmi regényeket ír, mert azt unalmasnak tartja. Hiszen miért magyarázzuk meg például a Mohácsi-csatát, amikor az olvasó tisztában van a történtekkel. Így ő egy kicsit másik oldalról közelíti meg az eseményeket és nem leiratot készít a valós történelmi eseményekről, hanem inkább frappáns elemekkel tűzdelt párbeszédeket alkot. Ezért is nevezték korábban a magyar Rowling-nak, vagy a magyar Harry Potternek, hiszen alkotásai stílusban hajaznak az említett angol íróra.

A találkozó további részében az íróval arról is beszélgettek, hogy honnan jött az írás szeretete és hogy miért pont a történelmi regényeket választotta. Mindemellett beszámolt a fiatal koráról, a tanári múltjáról és az írói munkásságáról. Sőt még azt is megemlítette, hogy egyszer egy forgatókönyv írására is felkérték. S mint kiderült a mai napig rendhagyó irodalomórákat is tart diákoknak.