580 éve született Mátyás király és királlyá választásának 565. évfordulója

580 éve született a magyar és egyetemes történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Hunyadi Mátyás, aki az utolsó teljes értékű magyar király volt. Életműve és karizmatikus személyisége a kor legmagasztosabb szellemévé emelte, amely egyben hazánk és nemzetünk értékmentésének elengedhetetlen záloga lett a jövendőt illetően. Az idei évben kettős évfordulója lévén, megkülönböztetett figyelemmel és tisztelettel adózunk emlékének.

1443. február 24-én, Kolozsváron született. Édesanyja, Szilágyi Erzsébet, akit a magyarok Nagyasszonyának is neveztek, nem érdemtelenül. Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály, a Nándorfehérvári diadal egyik legkiemelkedőbb alakja, Nándorfehérvár várkapitánya, később az ország kormányzója. Ezen felül további két testvér sorakozott e sorban, Osvát és Zsófia. Mátyás anyai nagyapja, Szilágyi László, Bács megye főispánja. Egyetemen végzett jogtudományt, s ha kellett, vitézül harcolt a hazáért Zsigmond királyunkat híven szolgálva. Fontos, egyben győztes csatákban vette ki derekasan a részét és kinevezték Szrebenik várnagyává.

Mátyás király szülőháza Kolozsváron (forrás: Fortepan)

A Szilágyiak régi, magyar nemesi család sarjai voltak, soraikban számos vitéz ősökkel, köztük többek mellett a dédapa, Szilágyi Miklós. Mátyás anyai nagyanyja, a szintén nemesi családból származó Bellyéni Katalin volt. Édesapja, Hunyadi János, a magyar történelem meghatározó alakja, a Nándorfehérvári hős, a haza hű és elkötelezett védelmezője, az ország kormányzója. Korának egyik leggazdagabb embere, aki vagyonát hazája honvédő háborúira áldozta. Apai nagyapja Zsigmond királyunk, egyben német-római császár, aki mindkét szüleje által a magyar királyi uralkodó család oldalági leszármazottja. Anyai szépanyja, Árpád-házi Jolán, akinek édesapja IV. Béla királyunk, míg apai szépapjának, I. Vencel cseh királynak anyai nagyapja III. Béla királyunk volt. Mátyás apai nagyanyja, a nemesi családból származó Morzsinai Erzsébet. Testvérbátyja, Hunyadi László, aki szintén nemes lelkű, kiváló adottságú egyén volt. Minden bizonnyal belőle is jó király válhatott volna, ha a sors úgy hozza.

Az ifjú Mátyás (Lotz Károly festménye)

Mátyás gyerekkorát a család vajdahunyadi várában töltötte, amelyet Zsigmond király adományozott Hunyadi Jánosnak még 4 éves korában. Ifjú éveiben a tanulás állt a középpontban. A legjobb neveltetésben és okításban részesült. Az ország legkiválóbb mesterei avatták be a tudományok és az élet titkaiba. Legfőbb tanítója, Vitéz János esztergomi érsek volt. Királyunk a magyaron kívül négy nyelven is beszélt folyékonyan, mégpedig igen magas szinten. A trónon közvetlen előde, a törvénytelen úton megkoronázott V. László király a hatalmát féltvén, Hunyadi Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig bebörtönözte és Prágában tartotta fogva. V. László hirtelen halálát követően kiszabadult a várfogságból. Magyar főnemesekből álló díszes delegáció – élén nagybátyjával, Szilágyi Mihállyal – ment elébe Prágába és tértek vissza vele Budára. A befagyott Duna jegén Esztergomnál átkelve mentek Budára és 1458. január 24-én, 15 évesen királlyá választották. Fiatal korára tekintettel Szilágyi Mihályt rendelték mellé gyámnak.

Vajdahunyad vára, Mátyás király gyerekkorának helyszíne (forrás: epiteszetforum.hu)

Ekkor azonban még nem válhatott teljes értékű királlyá, tekintve a magyar koronázási szertartás szigorú feltételei közül mindjárt az egyik legfontosabb, maga a korona hiánya miatt csak királyválasztás történhetett. Itt érdemes megjegyezni, hogy mely pontoknak kellett maradéktalanul teljesülniük a szabályos koronázáshoz:

• A trónra lépő király személyének alkalmassága, amelynek egyik tétele, hogy a nyelvújítás és történelemtorzítás során bevezetett új nomenklatura szerint, az Árpád-ház (a korabeli magyar és egyetemes krónikák megnevezésében a Turul nemzetség, vagy Atilla király nemzetsége) egyenesági leszármazottja kell, hogy legyen. III. András királyunk halálával 1301-ben a Turul nemzetség férfi ágon kihunyt, így a rendek határozata alapján úgy módosult, hogy az öröklés anyai ágon menjen tovább.
• A király megválasztását a rendek háromszori egybehangzó közfelkiáltással erősítik meg.
• A koronázási szertartást nyilvános ünnepség és szent mise keretén belül az ország főurai és a köznép jelenlétében kell megtartani.
• Kizárólag csakis a Szent Koronával történhet.
• A koronázást az esztergomi érseknek kell végeznie.
• A koronázásnak Fehérváron kell történnie.
• A koronázást jeles egyházi ünnepen kell tartani.
• A koronázás során a megkoronázandót Szent István palástjába, harisnyájába és sarujába kell öltöztetni.
• Miután az érsek a király fejére helyezi a Szent Koronát, a megkoronázottnak esküt kell tennie, lóraszállni, majd a koronázási dombra felhajtani, s ott lovát kétlábra állítva kardjával mind a négy égtáj felé suhintania.
• Ezen felül volt még egy kitélel, miszerint a magyar király bármelyik trónra meghívható, azonban magyar király egyetlen más ország élén lévő idegen uralkodó sem lehet.

Mátyás megkoronázása (forrás: Tornyai Tibor festménye)

A Szent Korona 1440 óta fogságban volt, miután Luxemburgi Erzsébet királyné ellopatta Visegrádról, hogy újszülött fiát, a leendő V. Lászlót megkoronáztassa. Mivel ez törvénytelennek minősült, így a magyar rendek I. Ulászlót hívták meg a trónra, azonban az általuk választott király sem volt törvényes. A koronát Erzsébet tartotta magánál, amelyet később elzálogosított III. Frigyes német király és német-római császárnak. Így Mátyás első és legfontosabb teendője a Szent Korona visszaszerzése volt, amelyért nagy árat kellett fizetnie. Nem csak a kialkudott 40 ezer aranyforint – amelyet a császár menetközben 80 ezerre emelt – rúgott hatalmas összegre, hanem Mátyás kénytelen volt kompromisszumot is kötni, miszerint Frigyes fiává fogadja és amennyiben Mátyás utód nélkül halna meg, úgy Frigyes Miksa nevű fia lesz a trónörökös. A megállapodás megkötésekor Mátyás felesége, Podjebrád Katalin már várandós volt leendő fiukkal, akinek megszületése néhány héttel a kitűzött koronázás napja előtt volt esedékes.

Mátyás bevonulása Budára 1458-ban (forrás: www.tortenelemutravalo.hu)

Azonban Katalin és az újszülött fiuk néhány nappal a szülést követően, március 8-án elhunyt. Ilyen tragédia közepette került sor a koronázásra 1464. március 29-én, Nagycsütörtökön. Királyunk trónralépésekor az országot minden irányból ellenségek fenyegették, ezért a legfontosabb a határok biztosítása volt, amelyet Mátyás sikeres hadviseléssel megoldott. Az akkori keresztény világ – élén a pápával – a török elleni harcok folytatását várta el a magyar uralkodótól, aki a déli végeken folyamatos, egyben eredményes csatározásokat vívott, azonban hazánk területét nyugatról és északról is állandóan igyekeztek külső erők támadni. Miután Mátyás visszaszerezte a törökök által megszállt területeinket és biztosította a déli határainkat, békét kötött a szultánnal és a fentebb említett betolakodók ellen vonult. Valamennyi ellenséges erőt visszavert, így az ország területét nem fenyegette veszély. Mátyás nemcsak kiváló hadvezér volt, de seregét is alaposan megszervezve és növelve, a kor legerősebb, legfélelmetesebb haderejével, a Fekete sereggel rendelkezett. A roppant haderő fenntartása és a folyamatos háborúk komoly anyagi terheket jelentettek, amelyeket részben az adókkal fedezett. Azonban a lakosságot terhelő befizetnivalókért cserében békés, biztonságos életetet biztosított az országnak a király. Magyarország gyarapodásnak indult, s nemcsak nagyvolumenű építkezések, fejlesztések zajlottak, de a kultúra terén is hazánk visszanyerte eredeti fényét és rangját. Ezen felül a király igyekezett a törvények maradéktalan betartatása mellett nemcsak egyenlő jog-, hanem példátlan igazságszolgáltatást is eszközölni és az ország minden lakosának valódi szabadságot garantálni. Mátyásról még legádázabb ellenségei is elismerően vélekedtek, akinek igazságszeretetét és az adott szavát megkérdőjelezhetetlennek tartották.

Pápai követ Mátyás udvarában (forrás: Újkor.hu)

Noha az ország ereje és gazdagsága Nagy Lajos királyunk korát idézte, mégis akadtak elégedetlenkedők, akiket részben külső ráhatással a király ellen próbáltak fordítani, sőt egy komolyabb fokú összeesküvést is szerveztek, köztük olyan személyekkel, akik Mátyás közvetlen híveinek számítottak, mint maga Szilágyi Mihály, vagy Vitéz János és Janus Pannonius. A király felülkerekedett az ármányokon, míg az összeesküvők beismerték tévedésüket, kérve a király kegyelmét, aki megbocsájtott. Elvitathatatlan tényként jegyezték meg kortársai is Mátyásról, hogy országának érdekeit mindenkor szem előtt tartotta. Erénye és számos jó tettén túl, elévülhetetlen szerepe napjainkig is kisugároz. A Nándorfehérvérvári diadallal, majd Mátyás uralkodásának hatásaival közel egy évszázadnyi időt nyert a magyarság. E két tétel nélkül hazánk alighanem jóval korábban elszenvedte volna a Mohácsnál történt tragédiát és az abból fakadó közeljövő nehézségeit. Korántsem mindegy, hogy a nemzeti emlékezet ennyi idővel gazdagabban hagyományozódott az utókorra, amelyre keserves évszázadok vártak. Ezen vészjósló időszak átvészelésében sokkal nagyobb adalékot kaphatott útravalóként.

A csodálatos Mátyás király szoborkompozíció Kolozsváron (forrás: www.omnia.ie)

Mátyás özvegységben töltött évei során Edelpeck Borbálával való szerelmi kapcsolatából egy fiú utód, Corvin János született. A király 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrix nápolyi királyi hercegnőt, azonban miután ebből a házasságból nem született gyermek, így mindent elkövetett, hogy Corvin Jánost törvényesítve utódaként nevezhesse meg. Úgy tűnt, hogy igyekezete szerencsésen meg is valósulhat, miután a főurak és hívei döntő többsége megesküdött, hogy biztosítani fogják a trónt Mátyás fia részére, a király halálát követően. Sajnos mégsem így történt, amelyben szerepet játszhatott Mátyás korai és feltételezhetően (egyes tézisek szerint teljesen megalapozott tényekkel bizonyítottan) merénylet általi halála, aki a meghódított Bécs várában 1490. április 6-án, 47 esztendős korában fejezte be földi küldtetését. Vele együtt a magyarság bíztató jövőképe és csillaga is sírbaszállt, mert végül nem sikerült végigvinni Corvin János megkoronázását, hanem helyette egy bábkirályt, II. Ulászlót ültették a trónra. Innen pedig egyenes út vezetett előbb a mohácsi vészig, majd Buda elestével az apostoli Magyar Királyság széteséséig, végül az ország teljes leigázásáig.

Az esztergomi monumentális homokszobor 2021 augusztusában (forrás: Köztérkép.hu)

A fentiekben meg lett említve, hogy királlyá választását megelőzően, amikor prágai raboskodását követően kiszabadulva, küldöttségével Budára tartva Esztergomnál kelt át a Dunán. Ezen felül is számos egyéb ponttal kapcsolódik, vagy köthető nagy királyunk személye térségünkhöz. Egyes feljegyzések szerint dorogi bort is szolgáltak fel a király visegrádi rezidenciáján, valamint a Bécs ostromára induló Fekete sereggel is Dorogon keresztül vonult. Ezen felül a Hunyadi család zászlajának színeihez hasonlatosan Dorog város zászlaja is piros-fekete, amely bizonyos formaelemek tekintetében is követi a Hunyadiak zászlaját. Körzetünkben lévő települések közül Esztergomban, Dorogon, Táton és Szomoron is neveztek el utcát Mátyás királyról, továbbá Dorogon a Mátyás király vendégház is őrzi nevét, valamint Esztergomban Beatrix királyné utca is van, mégpedig közvetelnül a Mátyás király utca mellett. Ezen felül érdemes méltatni a két évvel ezelőtt homokból emelt Mátyás király 4 méteres mellszobrot Esztergomban, amelyet Monostori Ferenc, az ismert homokszobrász készített.

Mátyás király címere

(forrás: I. Képek és portrék a magyar állam virágkorából – www.nkp.hu)

A történelem nem csupán a múlt mozzanatainak a személyek neveivel és évszámokkal vegyített halmaza, s ugyancsak nem lehet kizárólag földhözragadt formában vizsgálni, értelmezni. Sokkal inkább érdemes összefüggéseiben és gyakorta üdvtöténeti szinten is elmélyedni benne, egységében látni. Mátyás király kora önmagában is roppant izgalmas és üdvtörténeti színezettel gazdag időszak, amelyből a magyarság teljes üdvtörténete is visszafejthető, vagy éppen kiteljesíthető. Több magasztos tétel, mint Mátyás születésnapjának misztériuma, neve jelentésének betöltése, a turulból lett holló és Jézus kálváriájának magyar történelmi párhuzama feltétlen megérne egy önálló tanulmányt is. Legelső apostol királyunkat, Szent Istvánt Jézus születésnapján, míg a legutolsót, Mátyást a Világmegváltó apostolai körében töltött utolsó vacsorája és a tőlük való búcsúzás napján koronázták. Iskarióti Júdás kiesésével a tizenkettedik apostol betöltésére válaszott Mátyás apostollal lett ismét teljes a tanítványok köre. Jézus 33 éves korában fejezte be földi küldetését, Hunyadi Mátyás pedig a 33., egyben legutolsó teljesértékű magyar királyunk volt a sorban, akinek halála Nagykedden történt. Személyének fennkölt megtestesülését a mai napig áthatóan tovább örökítette és megőrizte a néplélek.

Források, felhasznált irodalom

• Szántai Lajos: Mátyás király és az igazság fénye – Nimród királytól a Szent Koronáig, előadás-sorozat, 2022.
• Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről való elmélkedések, 1656. – Magyar Bibliofil Társaság, 1990.
• Szántai Lajos: Mátyás és a Pálosok – Docplayer.hu, 2016.
• Draskóczy István: Dorog a középkorban és a török időkben – Dorogi füzetek 10., 1994.
• Dr. Varga Tibor: Mátyás király igazsága – www.MagyarVagyok.com, 2011.
• Dr. Pap Gábor: Hollós Mátyás az üdvtörténet időrendjében – KM. Kristály Média, 2019.

Szabó Gyula