Az ötödik alkalommal hirdette meg a töretlen sikernek örvendő pályázatát a Richter Gedeon Nyrt., amelyre idén már az újonnan létrehozott junior kategóriában középiskolások és felsőoktatásban tanulók is küldhettek be ötleteket. A Richter Anna Díj célja, hogy hozzájáruljon az oktatás, az egészségügy és a gyógyszerészet területeinek fejlesztéséhez olyan innovatív ötletek felkarolásával, amelyek minőségi változást hoznak nem csak az ezekben a szektorokban dolgozók, hanem mindannyiunk életébe.
A Richter Anna Díj pályázatán benyújtott tizenöt művet ismerhet meg a nagyközönség február 13-án. Ettől az időponttól kezdve egy hónapon át bárki szavazhat a számára legfontosabbnak ítélt projektre. A tét nem kicsi, hiszen a szavazással dől el, hogy az öt pályázati kategóriában a zsűri által kiválasztott egy-egy díjazott mellett melyik lesz az a hatodik csapat, amelyik a díjjal járó négymillió forintos összegből valósíthatja meg ötletét.
Ismerjük meg azokat a projekteket, melyek idén a Richter Anna Díj döntőjébe kerültek!
A pályaorientáció idén is népszerű témának bizonyult, amelynek a természettudományos szakok iránti érdeklődés csökkenése miatt egyre nagyobb a jelentősége. Erre a problémára fókuszál a junior kategóriában induló egyik csapat, amely a lányokat kívánja mentorprogramjával a természettudományos pálya választására ösztönözni. Két egyetemi hallgató pályaműve egy különleges kiállítás segítségével mutatná be az egészségügyben, oktatásban dolgozók izgalmas, a nagyközönség előtt ismeretlen életét, ezzel érzékenyítve a fiatalokat e szakmák iránt. A díjból egy karcagi gyógyszerészcsapat laboratóriumot hozna létre, ahol a gyerekek a tudás mellett sok-sok élményt is gyűjthetnek a gyógyszerész szakma szépségeiről. „Az oktatás és az egészségügy jövője cégünk számára is kiemelkedően fontos, számos programunk szolgálja azt a célt, hogy a tehetséges, természettudományok iránt érdeklődő fiatalokból elhivatott, jól képzett szakemberek váljanak, akik itthon kamatoztatják tudásukat” – mondta Beke Zsuzsa zsűritag, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok vezetője.
Hazánkban a 15 éves és idősebb lakosság 60%-a túlsúlyos vagy elhízott, körükben a magas vérnyomás, diabétesz vagy egyéb krónikus betegségek előfordulása is gyakoribb. A prosztatarák évente közel másfél ezer ember életét követeli, mégis a 45 év feletti férfiaknak csupán 30%-a járt legalább egyszer urológiai szűrővizsgálaton. Dr. Barna István belgyógyász, egyetemi docens zsűritag úgy véli, ezeknek az ijesztő statisztikáknak döntő szerepe van abban, hogy az egészségügyi prevenciós célok évről-évre nagy hangsúlyt kapnak a beérkezett pályaművekben. Az idén a pályázók egyike több hónapot átfogó egészségprogramot szervezne zuglói életmódváltóknak, egy másik pedig díjmentes urológiai szűrésre hívna közel ezer férfit Bács-Kiskun megyében.
A várandós kismamákat célzó edukációt is több pályamű fejlesztené. Az egyik döntős a gyógyszerhasználatról biztosítana hiteles információt számukra, egy másik csapatnak az ötletével pedig élményalapú, gamifikációs megoldásokat felvonultató labirintusban követhetnék nyomon a várandósság idején javasolt és választható vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat. Rúzsa Magdi Máté Péter-díjas zsűritag emlékeiben még frissen élnek a várandósság hónapjai, saját bevallása szerint ő is örült volna ilyen támogatásnak ebben az időszakban.
Egy döntőbe jutott orosházi ápolónő nap mint nap tapasztalja, hogy az elöregedő társadalom, a szociális otthonok túlterheltsége miatt egyre nagyobb teret nyer az otthonápolás, ezért az abban érintett hozzátartozók számára nyújtana támogatást a laikusok számára érthető, hiteles videós anyagok formájában.
Magyarországon közel másfél millió ember él csökkent vesefunkcióval, amelynek kialakulásához a kontrollálatlan táplálék-kiegészítő fogyasztás, az öngyógyszerelés, az alacsony egészségműveltség és a népbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás) mind hozzájárulnak. Egy nephrológiai osztályon dolgozó klinikai szakgyógyszerész és csapata betegedukációs videókat készítene ebben a témakörben, mivel a világhálón a fokozott igény ellenére sincsenek magyarul elérhető, a laikusokat információval ellátó anyagok.
A pedagógusok ezúttal is megmutatták kreativitásukat. Egy nógrádi iskola tanulóinak jelentős része hátrányos helyzetű, másodgenerációs munkanélküli családból érkezik, lemaradásokkal küzdve. A lelkes tanárcsapat egy olyan motivációs eszközt álmodott meg, mellyel pozitívabbá tehetik a gyerekek és a családjaik oktatáshoz, tanuláshoz, egymáshoz, környezethez való hozzáállását.
Szintén tanárokból áll az a csapat, amely azt vallja, a természettudományokat tapasztalati úton, lehetőleg a tanterem falain kívül, a természetben érdemes elsajátítani, hogy a megszerzett tudás az élmények révén maradandóvá váljon. Projektjük célja egy nyolc évfolyamon átívelő folyamat kialakítása, a logikus gondolkodás, a biológia, kémia, fizika, matematika szeretetének erősítése, a szenvedély és a kreatív tudományos gondolkodás felébresztése a diákokban. Polgár Judit sakknagymester, a zsűri új tagja munkája során sok fiatallal kerül kapcsolatba, és azért is tartja fontosnak a kreatív pedagógiai eszközöket, mert minden gyerekben ott van a kíváncsiság, a tudásszomj, csak meg kell találni az azt megszólító eszközöket.
A sugárkezelésre szoruló beteg gyerekek számára a kórházi közeg rideg és félelmetes, ráadásul gyakran nem értik, mi fog történni velük, miközben a terápiás folyamathoz a türelmükre és az együttműködésükre van szükség. A kutatóként, egyetemi oktatóként induló fizikus édesanya gyerekeivel együtt álmodott meg egy játékokkal teli kalandot, mellyel izgalmas űrutazássá varázsolnák az onkológián a sugárterápiát. A projekt keretében a kezelőhelyiség is átváltozna egyedi fényfestéssel, így a gyerekek egy űrhajós mesevilágba lépnének be sugárkezeléskor. „Érző emberként, anyaként is fontos számomra, hogy a gyerekek és szüleik életét megkönnyítsük, főleg, ha ilyen nehéz helyzetbe kerül a család” – osztotta meg gondolatait Kertész Éva zsűritag, a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány ügyvezetője.
Miközben a pedagógus kategória csapatai azon törik a fejüket, hogyan tegyék jobbá a gyerekek mindennapjait, a junior kategória döntős csapatai között olyan középiskolások is vannak, akik a tanáraiknak szeretnének élményekben gazdag közösségépítő programokat szervezni köszönetképpen. A csapat fontosnak tartja, hogy odafigyeljenek tanáraik mentális egészségére, a tanári közösség építésére, vallják, ha boldogok a tanárok, boldog az egész iskola.
Szily Nóra zsűritag kommunikációs szakemberként rajong az újszerű, napjaink információáradatából kreatív kommunikációval kitűnni tudó projektekért, így nagyon örült azoknak az elképzeléseknek, amelyek sok ember megmozgatásával érnének el széles közönséget.
Ez egyik ilyen pályázat arra a problémára fókuszál, hogy Magyarország biztonságos vérellátásához naponta 1600-1800 véradó önzetlen adományára lenne szükség, mégis csak néhány százalékra tehető a véradásra alkalmas lakosságból az aktívan adakozók száma. Az orvosokból és kommunikációs szakemberekből álló csapat hisz abban, hogy innovatív kommunikációs módszerekkel, hatékony hálózatépítéssel, a felelősség megosztásával és példamutatással tudnak hatni másokra. A projekt célkitűzése, hogy 100+1 véradó-toborzó influenszer kiképzésével és közösséggé építésével megújítsák a véradás népszerűsítésének kommunikációját. Magyarországon évente 27.000 esetben következik be hirtelen szívhalál, ami azt jelenti, hogy körülbelül 70-en halnak meg naponta keringésleállásban. Az időben megkezdett újraélesztés életet menthet, ahogy ezt egy sürgősségi osztály csapata minden nap megtapasztalja. A csapat Guinness rekord felállítására készül hozzávetőlegesen 15.000 általános és középiskolás egyidejű részvételével az újraélesztési gyakorlatban, akik elsajátítják az alaptudást, a technikát és azt a szemléletet, hogy baj esetén a határozott, bátor cselekvés életet ment.
Bármely hat csapat is nyeri el majd a Richter Anna Díjat, projektjeik megvalósítása nem csupán az adott közösség, de rajtuk túlmutatóan az egész társadalom, mindannyiunk javát szolgálja majd. A pedagógus, orvos, egészségügyi dolgozó, gyógyszerész és junior kategória egy-egy díjazottját a zsűri tagjai választják majd ki, ők döntik el, ki kapja a projekt megvalósítására fordítható négy-négy millió forintot. A közönségdíj sorsa 2023. március 12-ig a szavazók kezében van.
A döntős csapatok bemutatkozásának és az online szavazásnak a www.richterannadij.hu oldal ad helyet. Érdemes követni a díj Facebook oldalát, ahol folyamatosan érdekes információkat olvashatunk és a döntős projektekhez kapcsolódó játékokba is bekapcsolódhatunk. A bemutatkozó kisfilmek a Richter Anna Díj Youtube csatornáján is megtekinthetők. Március 22-én ünnepélyes díjátadó keretében derül majd ki, melyik lesz az a hat innovatív projekt, mely a Richter támogatásával hozhat majd pozitív változást a mindennapokban.
Tartsanak velünk, hisz az egészségügy és oktatás fejlődése nem csupán a Richter, hanem mindannyiunk szívügye!
Borítókép, forrás: Richter Gedeon Nyrt.