Hírek

A barkóscinege lett a 2023-as év madara

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal az Év hüllője / Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban.

2023 év madara – a barkóscinege

A tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így idén ez a faj az év madara. Eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak mintegy 15%-át teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5 400-6 300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.  Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben. Részletek>>

2023 év kétéltűje – az alpesi gőte

Az év kétéltűjét/hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A hazánk középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűnk, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.  Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, melyeken gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét hazánkban legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti. Fenyegeti továbbá még az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba (Batrachochytrium salamandrivorans), mely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Hazánkban a kórokozót eddig még nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amit az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál. Részletek>>

2023 év lepkéje – a fecskefarkú pillangó

Az idén indult év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben hazánk egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül. A fecskefarkú pillangó világszerte, igen széles körben elterjedt faj, majdnem az egész északi féltekét benépesíti. Hazánkban országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft és a Vörös Könyvben szereplő faj. Március végén, április elején az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott. Részletek>>

Fotók, forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Megosztás