A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembere, Szénási Valentin egy különös bogárra lett figyelmes az Esztergom közelében végzett felmérése során. Mivel korábban még nem találkozott ezzel az ormányosbogárral, vizsgálatnak vetette alá. Kiderült, hogy egy új fajt fedezett fel.
A National Geographic beszámolója szerint a Kincses-hegyen végzett felmérés során Szénási Valentin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembere bukkant rá a bogárra. Mivel az állatka a szakértő szem számára gyanúsan idegen volt, s mivel a közelben áll a Suzuki gyár, ami miatt felmerülhet, hogy esetleg idegenhonos, ázsiai bogár juthatott be, alaposabb összehasonlító vizsgálatnak vetette alá a kis ormányosbogarat. A vizsgálatok és összehasonlítások alapján kiderült: a tudomány számára új fajt sikerült felfedeznie!
Az ormányosbogarak a világ talán legsikeresebb bogarai, bájos arcú, kissé vicces küllemű állatkák, a névadójuk, a megnyúlt „ormányuk” a szájszervük módosulásával alakult ki, s a nőstény bogarak ezzel fúrnak bele – a zsuzsókák esetében a tápnövényük fejlődő termésébe, ahová a petéiket aztán elhelyezik. A család sikerességét a mintegy 50-80 ezer leírt faj jelenti, ezzel a rovarcsaládok körében rekorderek az ormányosbogár-félék, s az is sejthető, hogy ennyi bogár közt akad, amely az ember élelmiszernövényeit szemelte ki a saját (utódai) élelmiszeréül. Azonban, ha a „kukacos” gesztenyétől vagy a mogyorótól eltekintünk, abszolút ártalmatlan lények!
A magyarul zsuzsóka néven ismert nemük (Curculio) világszerte kb. 400 fajból áll, hazánkban eddig tíz faját ismertük, ám a felfedezéssel ez 11-re bővült. Az új faj, a rövidormányú zsuzsóka nevet kapta, a tudományos neve a felfedező felesége, Szénásiné Demeter Gyöngyi tiszteletére Curculio gyongyiae lett.
Az állatka eddig megismert egyedeit molyhos tölgyeken találták, e fákon más zsuzsókák is előfordulnak, ám az új faj rendkívül ritka, és csak igen kis egyedszámban bukkantak rá a tipikus, dombvidéki mészköves, dolomitos élőhelyén, hazánk középső tájain, jórészt a Pilisben. A faj elterjedési területe, amint a múzeumi és gyűjteményi adatok ellenőrzéséből kiderült, Horvátországra és Görögországra is kiterjed.
A bogár sárgás-barna színű, a testhossza átlag 6,5 (hím) – 6,7 (nőstény) milliméter, a jellegzetes ormánya még 2,5 millimétert hozzátesz ehhez, így közel egy centis az állatka. Ez is jelzi, hogy valóban igazi ritkaság lehet, hisz ennyire nagy méretű rovart nem lehet csak úgy nem észrevenni.
A bogárral kapcsolatban a National Geographic szerkesztője, Landy-Gyebnár Mónika beszélgetett Szénási Valentinnel. Az interjú ide kattintva tekinthető meg.
Forrás: ng.24.hu
Fotók: Keresztes Gábor (izeltlabuak.hu) Licenc cc by 4.0
Legutóbbi cikkek
