Az „Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem” (KEHOP-1.4.0-15-2016-00015) című európai uniós projekt kapcsán tartottak sajtótájékoztatót 2022. május 2-án Esztergomban.
A 2016. nyár vége óta zajló előkészítés keretében megtörtént az alap kiviteli tervek és az erdészeti tervek elkészítése, valamint az előzetes régészeti feltárás. A fejlesztést 900 millió Ft vissza nem térítendő támogatásból valósítja meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) alkotta konzorcium.
A sajtótájékoztatón Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd felhívta a figyelmet, hogy bizonyára mindenki emlékszik a 2013-as eseményekre, ami miatt elkezdték a gát tervezését 2016-ban. „A Duna az egyik legnagyobb kincsünk, de mellette az egyik legnagyobb félelmünk is” – tette hozzá a polgármester.
A köszöntő után Kovács Szilvia projektirányító, vezető tervező ismertette a projekt részleteit. Elmondta, hogy a komplex létesítmény a 2017-ben elkészült engedélyezési terv alapján 6,5 km hosszú Duna jobbparti és 0,8 km hosszú Kenyérmezei-patak jobbparti védvonallal fogja biztosítani a MÁSZ (mértékadó árvízszínt) +1,2 m kiépítési szintet. Kiemelte, hogy a jelenlegi projektben (I. ütem) az alap kiviteli tervek és az erdészeti tervek elkészítése, valamint az előzetes régészeti feltárás történt meg. Hozzátette: az elmúlt időszakban nagy kapacitások bevonásával zajlott a szakági tervezés, mely – az ökológiai szempontokat is figyelembe véve – a védművek előírás szerinti kiépítése mellett a műtárgyak fejlesztését és a medrek vízlevezető képességének javítását is célul tűzte ki. A Prímás-szigeti mellékág torkolati szakaszán 5 m-es nyílásszélességű, szegmenstáblás árvízkapu műtárgy, a Szentlélekpatak torkolata fölött a mellékágban pedig zsilip és belvízátemelő szivattyútelep fog épülni. A belterületi szakaszon mobil árvízvédelmi fallal magasítható árvízvédelmi mellvédfal létesül 1 km-nél is hosszabb szakaszon. A mobil fal magassága a legfrekventáltabb helyszíneken 1,8 m. A projektirányító megjegyezte, hogy több átjárási lehetőséget, kulisszanyílást alakítanak ki a vízpart és a kikötők megközelítése érdekében. A tervek között szerepel igazgatóságunk gátőrtelepének fejlesztése is. Az eredeti engedélyes terveket több helyen is egyszerűsítették a műszaki alapfunkciók megtartása mellett. Esztergom Önkormányzatával szoros tervezői együttműködés zajlik. „A tervezést alapos régészeti dokumentáció egészíti ki ebben a nagy múltú, történelmi eseményekben gazdag környezetben. A régész szakértők az adattári feljegyzések, iratok áttanulmányozásával, a terepi bejárások és a geofizikai vizsgálatok alapján határozták meg a részletes próbafeltárások helyszíneit. A próbafeltárásra 63 kutatóárokban közel 5000 m2-en került sor 2020. szeptember 7. és október 16. közötti időszakban a teljes nyomvonal mentén.” – tette hozzá.
Zárásként Németh József, az ÉDUVIZIG igazgatója járult a mikrofonokhoz. Elmondta, hogy a kormány 2016-ban kiemelt, közfeladat megvalósítására irányuló feladatnak minősítette az árvízvédelmi projektet, melynek fő célja a klímaváltozás következtében jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásainak csökkentése, ezáltal az árvízi kockázat mérséklése Esztergom város térségében. Az árvízszintek jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, és a nagy árvizek előfordulása gyakoribbá vált a Duna érintett szakaszán. A meglévő esztergomi védvonal kiépítettsége nem elégséges az elvárható árvízi biztonsághoz és továbbfejlesztése sem lehetséges a megfelelő mértékben, így új nyomvonalon épül ki árvízvédelmi védmű. Megjegyezte, hogy a kivitelezés várhatóan még ebben az évben – amennyiben a pályázati források engedik – kezdetét veszi, az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van. A kivitelezés későbbi megvalósítása több mint 25.000 fő árvízvédelmi biztonságát fogja növelni.
A sajtótájékoztatót követően lakossági fórumot rendeztek, ahol a beruházásban közvetlenül érintett lakosság számára bemutatták a projekt jelentőségét és műszaki tartalmát.
