Kivezeti Magyarország a koronavírus-járvány miatti korlátozások döntő többségét, mivel a járvány ötödik hulláma a végéhez közeledik – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter március 3-án, csütörtökön a Kormányinfón.
Gulyás Gergely közölte: hétfőtől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivezetik azt a szabályt is, amely biztosítja, hogy a munkáltató kötelezővé tegye a koronavírus elleni oltást – mondta a miniszter, aki két területet említett ezen szabályok alól kivételként, a szociálisat és az egészségügyit. Elmondta azt is, hogy kivezetik a védettségi igazolvány használatára vonatkozó szabályokat is, azonban fenntartják az egészségügyi veszélyhelyzetet, a többi között a lehetséges hatodik hullám veszélye, valamint a kormány cselekvőképességének fenntartása miatt.
A miniszer a Kormányinfón elmondta azt is, hogy az állam élni fog azzal a jogával, hogy maga jelölje ki a benzinkút működtetőjét azokon a helyeken, ahol bezárás miatt nem lehetne 5 kilométeren belül üzemanyagot venni. Hozzátette: ahol szükséges, a Mol átvállalja a szolgáltatást. A tárcavezető azokra a hírekre reagált, amelyek szerint a benzinárstop miatt egyes üzemeltetők a benzinkútbezárást fontolgatják. Közölte: a kormánynak eddig nincs tudomása arról, hogy lenne olyan hely az országban, ahol nem lehet 5 kilométeren belül üzemanyagot venni. Hozzátette, legfeljebb 3-4 helyen adódhat ilyen helyzet.
Gulyás Gergely a háborús helyzettel kapcsolatban azt mondta, hogy jelenleg Magyarország biztonsága az első, az az ország határozott érdeke, hogy ne sodródjon bele a háborúba. Kiemelte: Magyarország határozott döntése, hogy nem küld katonákat Ukrajnába és fegyverszállítmányt sem enged át a magyar-ukrán határon. A katonai szakértők és a rendelkezésre álló információk alapján ugyanis komoly esélye van annak, hogy megsemmisítik ezeket a szállítmányokat, ezért Kárpátalja és az ott élők védelme érdekében ez az indokolt és helyes magatartás. A miniszter közölte, hogy a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb, sokan elhagyni kényszerültek az országot, de a 18-60 év közötti férfiak már nem hagyhatják el, ezért sok család inkább ott maradt, és az ő biztonságuk kiemelt jelentőségű. Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint az első biztonságos országban kell gondoskodni a menekültekről, ez volt az álláspontja a délszláv háború idején és a migrációs válság idején is. A mostani helyzetben Magyarország az első biztonságos ország az Ukrajnát elhagyók számára. A miniszter nagyon szomorúnak tartja, hogy – mint mondta – a baloldal a választási kampány miatt mintha nem lenne tekintettel azokra a veszélyekre, amit ez a háborús helyzet jelent Európának és Magyarországnak. Hozzátette: az ország biztonsága még a választásoknál is fontosabb, egy háborús helyzetben felelőtlenül összevissza beszélni különösen káros. Katonákat küldeni – ahogy a baloldal akarta – vagy fegyvereket küldeni csak olaj a tűzre, és ebben a helyzetben Magyarország és a kárpátaljai magyarok biztonságát is veszélyezteti. Gulyás Gergely végül arra kért minden politikai erőt, hogy ezen a területen tegye félre önös politikai érdekeit, felelősségteljesen viselkedjen, az ország biztonságáról van szó.
Szentkirályi Alexandra a Kormányinfón elmondta, hogy humanitárius tanácsot alakított a kormány, hogy az ukrajnai menekültek segítése érdekében még összehangoltabbá és szervezettebbé tegye a kormányzati szereplők és a nagy karitatív szervezetek munkáját. Közlése szerint a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elnökségével megalakult tanácsban jelen vannak a köznevelés, a felsőoktatás, a szociális és a gyermekvédelmi terület, az egészségügy, a területi közigazgatás, a munkaügy, a nemzetpolitika, a Hungary Helps és a közlekedés képviselői. A kormányszóvivő szólt arról is, hogy kedden az ukrán határnál járt, megnézte, hogyan történik az átengedés, és felkeresett három segítségpontot is, ahol a nagy karitatív szervezetek, az önkormányzatok és a kormányhivatalok munkatársai látják el az érkezőket információkkal, étellel-itallal, biztosítanak nekik pihenési lehetőséget és lelkigondozói segítséget. Emellett a környék kormányablakai folyamatosan nyitva tartanak – fűzte hozzá. Szentkirályi Alexandra elmondta, február 24. óta majdnem 104 ezer ukrán menekült érkezett Magyarországra, közülük több mint 1300 embert helyeztek el állami segítséggel. Továbbra is él a Híd Kárpátaljáért segélyprogram 1357-es adományvonala, valamint a 11711711-22222222 számlaszáma, ezekre eddig több mint 200 millió forint felajánlás érkezett. Kitért arra is, hogy az állami vállalatok is segítenek, a MÁV-Start járatain például ingyen utazhatnak az Ukrajnából érkezők, a Volánbusz pedig négy határ menti helyszínen, valamint a budapesti főpályaudvarokon biztosít buszokat a menekültek szállítására. A kormányszóvivő felidézte, hogy a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette delegáció vasárnap 30 tonna élelmiszert és 100 ezer liter üzemanyagot vitt Kárpátaljára, hétfőn pedig bejelentették, hogy 600 millió forint értékben küldenek élelmiszert, babaápolási és higiéniai termékeket.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára megköszönte a lakosságtól érkező segítséget és felajánlásokat. Mint mondta, nem biztos, hogy minden felajánlást azonnal tudnak fogadni a karitatív szervezetek, de mindenkinek visszajeleznek, és mivel várhatóan hosszabb időre kell berendezkedni, így lehet, hogy később lesz szükség a segítségre. A karitatív szervezetek e-mailben várják az önkéntesek jelentkezését, szükség lenne továbbá pedagógusokra is, akik a gyerekek iskola utáni tanítását, magyar nyelvre oktatását vállalnák – közölte az államtitkár. A tartósélelmiszer-felajánlásokról azt mondta, a határ menti segítségpontok megteltek, így nem oda, hanem az Aranyosapátiban csütörtökön 14 órakor megnyíló nagyobb raktárba vagy a segélyszervezetek országszerte megtalálható raktáraiba várják az adományokat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál szállások felajánlására is van lehetőség. Soltész Miklós elmondta azt is, hogy kedden már találkozott és vasárnap újra találkozik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közép-európai képviseletének vezetőjével, aki megköszönte Magyarország segítségnyújtását, és várhatóan konkrét felajánlásokat tesz majd az ENSZ nevében.
Varga Judit a Kormányinfón elmondta, hogy az Európai Unió Bírósága ma egy politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt. A gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság. Az igazságügyi miniszter hozzátette: a döntés nem érte a kormányt meglepetésként, mivel a bíróság elnöke korábban már utalt arra, milyen tartalmú ítéletre számíthat Magyarország. Szerinte a gyermekvédelmi vitában az uniós bíróság is politikai szereplővé lépett elő. A miniszter emlékeztetett arra, hogy nagy, nyílt nemzetközi vita folyik a jogszabályról, és a magyar kormány úgy döntött, ezt a kérdést elviszi egészen a népszavazásig, hogy döntsenek a magyar emberek. „A magyar emberek döntését még Brüsszelnek, a brüsszeli bürokráciának is tiszteletben kell tartania, el kell majd fogadnia”. Varga Judit elmondta, hogy hosszú ideje folytatnak különböző egyeztetéseket, vitákat Brüsszellel számtalan témában. Ez azonban „egy nagyon erős téma”, ez az újdonság, ami miatt most ez a hihetetlen támadás zajlik az ország ellen – vélekedett. Mint mondta, külön levelet kaptak Brüsszeltől, hogy Magyarország változtassa meg az egyébként nemzeti hatáskörbe tartozó család- és gyermekvédelmi törvényeket. Jelezte, kötelezettségszegési eljárás is zajlik Magyarország ellen. A miniszter hozzátette, hogy úgy gondolják, hogy a gyermekeket meg kell védeni mindenféle szexuális propagandától, a magyar emberek döntését pedig tiszteletben kell tartani. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.
Felhasznált forrás: MTI
Borítókép: MTI/Bruzák Noémi
Legutóbbi cikkek
