Augusztus 2-án, hétfőn emlékeztek meg a porajmos, vagyis a roma holokauszt áldozatairól az esztergom-kertvárosi Szent István templom udvarán található emlékműnél.
Az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett megemlékezésen Sztojkáné Hergovics Györgyi, a Befogadó Társadalomért Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket.
A cigány himnusz után Góman János, az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elmondta, hogy augusztus 2-a a Roma holokauszt nemzetközi emléknapja: 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka több mint háromezer roma férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg Auschwitzban, „mert bűnös eszme, emberellenes ideológia lett úrrá az akkori döntéshozókon, amikor a józan észt elnyomta az aljas, rövidlátó, szélsőséges gondolkodás.” – tette hozzá. Kiemelte, hogy a rémtettre ma sincs és soha nem is lesz elfogadható magyarázat, a roma holokauszt nem csak a romák ügye, hanem közös ügy, az országé, Európáé és a világé. Felidézte, hogy a megyében a legnagyobb gyűjtőpont a Komáromi csillagerőd volt, ahová több ezer romát hurcoltak. „Nem szabad és nem lehet teret adni a gyűlöletbeszédnek. Nem helyezheti senki magát mások fölé, az életet a teremtőtől kaptuk és csak neki van hatalma azt adni és elvenni” – mondta zárásként.
Dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy a második világháborúig nem ismertük a porajmos és a holokauszt kifejezéseket, de pontosan azért kellett fájó szívvel megtanulnunk a jelentésüket, hogy többé ne fordulhasson elő. „Ha belegondolunk, hogy mitől él egy közösség, mitől láthatja maga előtt a jövőt, akkor tudjuk, hogy a múltat mindig számba kell venni. Az ilyen katakrizmáknak az emléknapja megfelelő alkalom arra, hogy egy közösség azonosuljon az őseivel, a kultúrájával, a hagyományaival” – jelentette ki dr. Völner Pál. A 2008-2009-es romagyilkosságok kapcsán pedig felidézte, hogy a baloldali kormányok tehetetlenül nézték a tragikus eseményeket, melyek szégyenként élnek az emlékezetünkben. Sőt lehet, hogy a baloldali kormányok a politikai haszonélvezői akartak lenni ezeknek a jelenségeknek. „Megengedték, hogy különböző gárdák, félkatonai szervezetként, egyenruhában masírozzanak ebben az országban. 2010 után a kormánynak tennie kellett arról, hogy ezeket a szervezeteket betiltsuk, hogy ezek ne mászkálhassanak. A kormány azért is tett, hogy az alaptörvényben az őshonos kisebbségek között, kiemelt védelmet kapjanak a cigány közösség tagjai is” – emlékezett vissza a képviselő. Továbbá a mostani nyugati liberális gondolkodás kapcsán felhívta a figyelmet, hogy meg kell védeni a közösségeket, a családokat és a gyermekeket: „Vannak, akik a gárdaruhát levetve ma szivárványszínű ruhába burkolóznak és ugyanúgy befogadják oda is őket. Most más mérgező eszmék vannak: a gyermekeink nevelésébe akarnak beleszólni, el akarják venni a szülőktől ezt a jogot. Azt akarják, hogy ők határozzanak meg egy olyan jövőképet, ahol a család már nem család és ahol az anya már nem nő” – hangsúlyozta dr. Völner Pál.
Ezt követően Erős Gábor méltatta a roma önkormányzatot, hiszen felkarolták az emlékmű ügyét és 2019-ben fel is avathatták azt. Úgy véli, akkor építhetjük jövőnket, ha ismerjük a múltat és ápoljuk a hagyományainkat.
Tóth Tamás esztergom-kertvárosi képviselő azt mondta: ma egy olyan eseményre emlékezünk, ahol születésük és származásuk okán embereket küldtek a halálba. Véleménye szerint ez az összejövetel egy újabb mérföldkő a megbékélés útján.
Szerencsés Zsolt atya az emlékezés kifejezést járta körül. Véleménye szerint azokra emlékezünk, akik már nem tudnak emlékezni, mert útközben az árokba lőtték, vagy gázkamrában végeztek velük. Továbbá azoknak is emlékezniük kell, akiknek szerencsére nincsen ilyen élményük, harmadrészt pedig azért kell emlékeznünk, hogy soha többé ne következzen be ilyen szomorú esemény.
A beszédek után az összegyűltek koszorúkat és fehér szegfűket helyeztek el az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat által 2019-ben felállított emlékműnél, majd a program a magyar Himnusz eléneklésével zárult.
Forrás: hidlap.hu
