Lieber Tamás „Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának soron következő részében a barlangi állatvilággal ismerkedhetünk meg.
A barlangok állatvilágát legtöbben a denevérrel azonosítják, holott a repülő emlősökön kívül a hazai barlangokat is számos élőlény keresi fel, ráadásul a denevérfajok közül viszonylag kevés érzi otthon magát a hideg, nyirkos, zárt föld alatti terekben.
A barlangot ideiglenesen vagy állandó lakhelyül használó élőlényeket három csoportba osztja a tudomány; az elsőbe a valódi barlanglakók, úgynevezett troglobiont élőlények tartoznak. Ők azok, akik életmódjukban teljesen alkalmazkodtak a számunkra rideg világhoz. Állandó sötétségben élnek, ezért nem fejlődött ki látószervük, vagy teljesen elcsökevényesedett. Kültakarójuk áttetsző, szaporodásuk és életciklusuk évszakoktól, napszakoktól független. Ide tartoznak például a barlangi ászkafélék, a Dél-Európában honos barlangi gőte, de az aggteleki vakrák is.
A következő besorolásba a barlangkedvelők (troglophil) tartoznak. Ezek az állatok rendszeresen ingáznak a táplálékforrást jelentő felszín és a menedéket nyújtó barlang között. A csoport legismertebb emlős képviselői némely denevérfajok (pl. patkósorrúak, közönséges denevér), de ide sorolhatjuk többek között a nagy pelét, a nyestet, a barlangban megbújó rókát, de akár a medvét is. A gerinctelenek közül rengeteg pók- és rovarfaj keresi fel a védett üregeket.
A harmadik, barlangi vendégfajok (trogloxén) kategóriájába a véletlenül bekerülő – például árvizek által besodródó, ruházaton becipelt, vagy bezuhant – állatok tartoznak (pl. békák, különböző rovarok, erdei állatok).
A Doroggal szomszédos területen található és egyesületünk által gondozott Sátorkőpusztai-barlang is rengeteg élőlénynek nyújt oltalmat. A felső szinteken számos rovarfaj tanyázik az év minden szakában, de az alsó szakaszokon, 30 méteres mélységben is előfordulnak. Az emlősök közül a kis patkósorrú denevér körülbelül 15 egyede érzi itt otthon magát, ők gyakorlatilag a teljes barlangot belakták. Rajtuk kívül a nagy pele képez közepes, hozzávetőleg 10 egyedet számláló kolóniát.
Cikkem témájául is ezt a kedves kis mindenevőt választottam.
Korábban azt hittük, hogy a pele kizárólag a barlang bejárati szakaszát lakja, ám az elmúlt években több ízben is találkoztunk vele a bejárattól számított 30 méter mélyen fekvő nagyteremben is. Táplálékát magok, gyümölcsök és rovarok alkotják, de megfigyeltek már fészekrabló peléket is. E kedves kis állat, ha éhes, igazi „rosszcsonttá” válik. Ha kiszagolja, az élelmet, azt a barlangászok hátizsákjában is képes megkeresni. Ilyenkor tulajdonosa nem kis bánatára nem bíbelődik a zippzárral, hanem a legrövidebb utat választja, átrágja magát a zsák oldalán.
A nagy pele téli álmát októbertől áprilisig alussza, ez hét hónapot tesz ki. Ő tehát a valódi hétalvó. Számunkra újdonság volt, hogy első ízben 2012-ben találtunk harminc méter mélyen fekvő nagyterem agyagjába vackolódott, összegömbölyödött állatokat.
Lieber Tamás
A sorozathoz kapcsolódó további cikkek ide kattintva érhetők el!
