Az Ágnes-akna hasadékában

Lieber Tamás “Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának soron következő részében az Ágnes-aknával ismerkedhetünk meg.

A nagy múltra visszatekintő Dorogi-medence egykori mélyművelésű szénbányái egyetlenegy kivételével bezártak.

A Tokodaltáró község belterületéről nyíló Ágnes-akna azonban ma is üzemel. Igaz, a bányászat itt ma már mást jelent; a karsztvíz kiemelését.

Az Aqua Európa Kft. által működtetett üzemben – a táró bejáratától 3 km-re – a Dorog határában fekvő Hungária-hegy alatt, évente 2,4 millió köbméter víz kitermelése zajlik, az Esztergom-Dorog Regionális Vízműrendszer számára. (A nyugalmi karsztvíznívó a Balti-tenger szintjétől mérve 124,7 méteres magasságban található).

Az 1967-ben felhagyott szénbányában a kitermelés során természetes üregeket, ún. kavernákat is harántoltak. Mivel a bányaművelés az 1990-es években teljesen megszűnt a térségben, az emelkedő karsztvíz több tekintélyes méretű üreget is elárasztott, így ma már kevés a bejárható barlang. 

Ágnes-akna

kép 1 / 1

A vízmű felett található és így szárazon maradt, fokozottan védett hasadékrendszer aragonittal és kalcittal díszített termeket rejt, bejárásuk némi ügyességet, barlangász jártasságot igényel. Képünkön lévő kb. hat méteres falszakasz az ún. traverzálás (kéménymászás) technikájával küzdhető le.

A hasadékot a bánya mélyén lévő vízbázis felett találjuk. Megközelítése a szivattyúállomástól induló, ma már használaton kívüli vágaton keresztül lehetséges. A fal tövében nyíló üregbe először egy szűk járaton kell bekúsznunk, majd a hasadék aljában lévő, simára koptatott sziklákon át ügyeskednünk a képen is látható akna/kürtő (ez nézőpont kérdése) tövébe.

Itt már jó ideje természetes üregben, vagyis barlangban tartózkodunk, ám az igaz csoda a képen is látható kitett szakasz leküzdése után vár ránk. Bár messziről nehéznek tűnik a feljutás, a hasadék – amennyiben az ember biztos a dolgában – kötél nélkül is könnyen mászható (a felvételen látható kötelet régen rögzítették, nem tűnt biztonságosnak, így társunk, Benkovics-Molnár Györgyi csak a fotó kedvéért kapaszkodott bele).

A traverzálás lényege, hogy a mászó a két szemközti fal mögé feszíti be magát, így teste súrlódásának köszönhetően nem tud leesni.

A felmászást követően 1-2 szűkebb átbújó következik és a barlang felső, kristályokkal gazdagon díszített szakaszába érünk.

Lieber Tamás

A vízbázisról írott részletesebb cikk ide kattintva olvasható!

A sorozathoz kapcsolódó további cikkek ide kattintva érhetők el!

Ásványvíz minőségű a dorogi csapvíz>>