Szűz Mária az angyali üdvözletkor nem kért gondolkodási időt

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét celebrált az esztergomi bazilikában, majd Szent Adalbert-díjakat adott át azoknak, akik az egyházmegyében kiemelkedő szolgálatot végeztek, illetve végeznek.

„Nagyboldogasszony napján Szűz Mária mennybevételét ünnepeljük. Ahogyan a mennyország sem puszta fizikai értelemben magasan a föld felett lévő hely, hanem több annál, Isten különleges közelségének „szem nem látta és fül nem hallotta” (vö. 1Kor 2,9) boldog állapota, úgy Szűz Mária mennybevétele sem valami föld feletti magasságba emelkedés csupán, hanem sajátos részesedés az örök dicsőségben, Isten dicsőségében. Ezt a dicsőséget mi, emberek – gyarló kifejezéssel – fényhez, ragyogáshoz vagy éppen enyhülést adó árnyékhoz hasonlíthatjuk. Ez a fényesség jelent meg Krisztus alakján a Tábor hegyén, amikor a három kiválasztott apostol egy pillanatra átérezte az isteni jelenlét boldogságát és azt kiáltotta: Uram, jó nekünk itt lennünk!” – így kezdte Erdő Péter a szentmisét a bazilikában.

„Ezt az állapotot várjuk és reméljük minden üdvözült ember számára, erről mondjuk, hogy örök világosság, erről mondjuk, hogy teljes béke, vagy a béke és a világosság enyhülést adó pihenőhelye, mint a régi keresztények fogalmazták: „refrigerium lucis et pacis”. Szűz Mária a feltámadt Krisztushoz hasonlóan földi életének végeztével testestől-lelkestől, teljes embersége szerint részesül már ebben a dicsőségben. A mai ünnep arról szól, hogy milyen lesz a megdicsőült egyház, amelynek feje maga Krisztus és legkiválóbb tagja Mária már elérkezett a beteljesülés állapotába.” – folytatta.

„A mai evangéliumban azt olvassuk: „Boldognak hirdet engem minden nemzedék”. Ebben a mondatban két évezred távlatából igazi jövendölést ismerhetünk fel. Aligha elégedhetünk meg azzal, hogy Mária hálaénekében, a Magnificatban felfedezzük ószövetségi imádság emlékét. Meg kell látnunk benne Mária Szentlélektől ihletett személyét is, hiszen ki ejthette volna ki ezt a mondatot rajta kívül? Nagy tehát a Szűzanya dicsősége a földön, de azért, amit Jézussal együtt végigszenvedett, nem ez az egyetlen jutalma. Mária igazi dicsősége abban áll, hogy részese lett az isteni boldogságnak, hogy eltöltötte Isten teljessége, hogy méltán mondhatjuk róla ebben a nagyszerű értelemben: Ő a napba öltözött asszony.” – tette hozzá a bíboros.

„Mária ebben a dicsőségében mutatja meg nekünk minden ember és az egész egyház hivatását. Nekünk is meg kell hallanunk Isten szavát, ehhez pedig mai, zaklatott életünkben tudatos erőfeszítéssel kell keresnünk a csendet és az alkalmat az imádságra. De Isten felismert akaratában nem csupán gyönyörködnünk kell, hanem a hit bátorságával és kockázatvállalásával igent is kell rá mondanunk. Korunk egyik nagy betegsége a határozatlanság és a döntésképtelenség. Igaz, hogy bonyolult a környezetünk és az életünk. Igaz, hogy szinte áttekinthetetlenné vált, hogy mi köze a tetteinknek ahhoz, ahogy a sorsunk alakul. Mégsem vagyunk mentesek minden felelősségtől. Mégis képesek vagyunk felismerni Isten akaratát. Ezért kötelesek is vagyunk követni azt. Hitünk alapján vállalnunk kell döntéseink kockázatát. Szűz Mária az angyali üdvözletkor nem kért gondolkodási időt. Határozottan megválaszolt Isten üzenetére. Nem biztos, hogy nagy döntéseink annál helyesebbek, minél hosszabb ideig tűnődünk rajtuk. Szűz Mária példáját kövessük hát Isten akaratának készséges, gyors és határozott elfogadásában is. Ha ezt tesszük, teljes bizalommal remélhetjük, hogy Jézus minket is magához emel a dicsőségbe, hiszen azt mondta tanítványainak: aki nekem szolgál, engem kövessen és ahol én vagyok ott lesz az én szolgám is.” – jegyezte meg Erdő Péter.

Végül pedig elmondta, hogy „ebben az igyekezetünkben Szűz Mária nem csak példaképünk, hanem közbenjárásával segítőnk is. A szentek közösségének hitében szilárdan bízunk abban, hogy az üdvözültek közbenjárásukkal is segíteni tudják a földön járó egyház tagjait. Szűz Mária anyai pártfogása pedig számtalanszor megmutatkozott az egyház történelme során. Magyarország felszabadulását a 150 éves török uralom alól I. Lipót császár és magyar király, de Boldog XI. Ince pápa is Szűz Mária segítségének tulajdonította. Kérjük mi is a mennybe felvett Szűz Mária közbenjárását hazánkért és az egész kereszténységért szerte a világon. Ámen.”

A szentmise végén Szent Adalbert-díjakat adott át Erdő Péter azoknak, akik az egyházmegyében kiemelkedő szolgálatot végeztek, illetve végeznek/végeztek.

A kitüntetést odaítélő bizottság ajánlása alapján Erdő Péter bíboros, prímás, érsek a Szent Adalbert Kitüntetés kisérem fokozatát adományozza:

Bódis Lajos úrnak, a Budapest-Pestszentlőrinc-Erzsébettelepi Szent Erzsébet Plébánia képviselőtestülete korábbi világi alelnökének, többek között

– a templom statikai megerősítésének, külső-belső festésének, világítás- és fűtés-korszerűsítésének, valamint az orgona felújítás munkálatainak irányításáért;
– a plébániaépület, a közösségi ház és emlékmű létrejöttében és a templomkert gondozásában végzett munkájáért;

– a plébániai ünnepek szervezésében-bonyolításában végzett munkájáért;

– valamint a plébániai dokumentum tárának és a templomtörténetének összeállításáért.

Cserjési Jenő úrnak és feleségének Cserjésiné Sturm Ildikó úrnőnek a keletnémetországi katolikus közösségek és az ottani fogvatartottak segítéséért, a németországi magyar katolikus közösségben végzett munkájukért, továbbá a Magyarországról politikai okokból, majd a délszláv háború idején a délvidékről Németországba menekült magyarok adminisztratív és anyagi segítéséért.

Horvay Mária úrnőnek az 1970-es évektől kezdődően előbb a 6. kerületi Szent Család plébánián, majd 25 éve át az Újlaki Sarlós Boldogasszony plébánián végzett hitoktatói-ifjúságnevelői munkájáért;

– A ’70-es évektől kezdődően – az akkor még tiltott – kórházi papi betegellátás szervezéséért és segítéséért munkahelyén, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben.

– A kórház egyházi fenntartásba adását követően az országban elsőként megalakult kórházi lelkigondozói szolgálata munkatársaként a mai napig végzett munkájáért.

Kovács Gyuláné úrnőnek, aki 30 éve naponta szolgálja a bajnai templomot és közösséget.

Szolgálatával hozzájárult a templom és a plébánia fennmaradásához. Jelenleg 80 évesen is ő a sekrestyés, harangozó, takarító, házvezető és irodai munkatárs. Ő az egyszemélyű karitász, aki a bajnai és a nagysápi szegény, rászorulókat segíti szeretettel, kedvességgel és áldozatkészséggel.

Kulcsár Mártonné úrnőnek közel három évtizedes szolgálatáért, amelyet az Esztergomi Hittudományi Főiskola, az Esztergomi Szeminárium, a Főszékesegyházi Káptalan, valamint a Főegyházmegyei Hivatal munkatársaként végzett rendkívüli odaadással, az adminisztratív teendőkön messze túlmutató lelkiismeretességgel, emberséggel és szeretettel.

Landesz Gyula úrnak, aki közel 45 éve segíti a Budapest Józsefvárosi Szent József plébániát a templom és a plébániaépület elektromos felújításával és folyamatos karbantartásával, műszaki és egyéb kétkezi munkával, valamint sekrestyésként, takarítóként és a képviselőtestület liturgikus csoportjának tagjaként.

Markóné Bálint Ildikó úrnőnek a Pestújhelyi Keresztelő Szent János templomban immár közel négy évtizede végzett kántori, karvezetői szolgálatáért valamint a templom orgonájának felújításában végzett munkájáért.

Németh Tihamér és felesége Csavajda Mária részére a Regnum Marianum plébániatemplom építésének szervezési és kétkezi munkájával való segítéséért, a közösségi és liturgikus élet segítéséért; az imacsoportok és zarándoklatok szervezésében, valamint a templomi felszerelések, terítők, papi ruhák, zászlók hímzésében, gondozásában, továbbá a plébániai élet dokumentálásában végzett odaadó munkájukért;

Nyitrai László úrnak, az Esztergomi Szent Anna plébánia képviselő testülete alelnökének a plébánia lelki életének megújításáért;

a regionális Mária Rádió elindításáért és működtetéséért, a közvetített imaórák szervezéséért;

– az „Élő Sziget” c. plébániai újság szerkesztésért;

– a plébánia honlapjának létrehozásáért és egy évtizeden át tartó működtetéséért;

– előadások, liturgikus és kulturális programok, kirándulások szervezéséért, a plébániai énekkar programjainak összeállításáért fellépéseinek szervezéséért;

– az ünnepi misék rögzítéséért és archiválásáért.

Payer Miklós úrnak a Rákoskeresztúri templomban 40 éven át végzett ingyenes kántori szolgálatáért

Dr. Pisztrai Zsuzsanna részére a Budapest-Újlipótvárosi Szent Margit Plébánia megbízásából a plébánia területén lévő iskolákban végzett hitoktatói, nevelői ifjúságpasztorációs munkájáért.

Sági József úrnak az Esztergom-Belvárosi Szent Péter és Pál Plébánia képviselőtestülete volt alelnökének és a plébánia gondnokának a templom és plébánia közel fél évszázadon át végzett karbantartásáért, a beteglátogató csoport szervezéséért és az abban végzett szolgálatért, a plébániai nyugdíjas klub vezetéséért.

Tabajdi Gábor úrnak a Budapest-Újlipótvárosi Árpád-házi Szent Margit Plébánián végzett ingyenes sekrestyési, valamint beteglátogatói és liturgikus szervező munkájáért. A mellékoltárok saját költségén és munkájával történt helyreállításáért.

Vladár Béla úrnak a Budapest-Külsőferencvárosi Szent Kereszt Templomban végzett, liturgikus, karitatív, adminisztratív és kétkezi munkájáért, a plébániai nyári táboroztatás segítéséért, az orgona felújítás előkészítéséért.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Borítókép: beküldött fotó
További képek: MTI Fotószerkesztőség / Kovács Attila