Tavaly ősszel a BEBTE Szemétirtók csoportja, valamint a Civilek a Fejlődő Városért Egyesület tagjai facsemetéket és örökzöldeket ültettek a dorogi Borbála-lakótelep területén. Az önkéntesek most újból összegyűltek és rendezték a fásított területet.
Lieber Tamással, a BEBTE elnökével beszélgettünk az akcióról.
Hogyan vészelte át a tavaly elültetett növényzet az enyhe telet és a hosszú tavaszi csapadékmentes időszakot?
– Szerencsére mindegyik fa életben maradt és a sövénynek telepített fagyaltövekben is minimális lett a veszteség. Sajnos valóban csapadékszegény volt a tavasz, ez komoly feladatot ró ránk. A csemeték életében a kiültetést követő első három év a legfontosabb. A vegetációs időszakban, vagyis tavasztól őszig heti rendszerességgel kell jó alapos öntözés számukra, ezt tövenként 40-50 liter vizet jelent. Persze az eső megkönnyítheti a dolgunkat, sajnos azonban eddig ez hiányzott.
Milyen állapotban voltak a növények, volt-e rongálás?
– Komolyabb rongálást a fák esetében nem tapasztaltunk, ellenben néhány fagyaltőben – ezekből szeretnénk sövényt kialakítani – fűkasza okozta sebzést észleltünk. Ezek sajnos elpusztultak. Kérni fogjuk a lakótelepen kaszálást végző cég munkatársait, hogy óvatosabban járjanak el, mert ezzel a géppel sajnos könnyű visszafordíthatatlan károkat okozni.
Milyen feladatokat végeztetek el?
– A fák tövénél kialakított mélyedéseket, az ún. „öntözőtányérokat” kellett kigazolni, ugyanígy jártunk el a leendő sövényt alkotó fagyalnál is. Ez azért is volt fontos, hogy az öntöző- vagy csapadékvizet teljes egészében a csemete hasznosíthassa, másrészt így könnyebben elkerülhető, hogy a fű gépi kaszálásakor veszélyesen közel kelljen menni a védendő tövekhez.
Rengeteg csikket is találtatok. Mit gondolsz, mit lehetne tenni, hogy csökkenjen a mennyiségük?
– Sajnos ez ellen több éve küzdünk. Az ismeretterjesztés lenne a legfontosabb, másodsorban a közterület-felügyelet aktív jelenléte a köztereken. Még mindig ott tartunk, hogy nagyon sok dohányossal meg kell értetnünk, hogy a csikkek bizony szennyeznek. Az pedig már abszolút haladó fok, hogy megértessük egyesekkel, hogy csak ez a hulladéktípus évente világviszonylatban megszámlálhatatlan mennyiségű mikroműanyaggal árasztja el a tengereket. És ebbe a Dorogon eldobott csikk is beletartozik.
Hogyan lehetne bevonni a lakosokat a növények gondozásába?
– Egyrészt fontosnak tartom, hogy helyi kezdeményezések (pl. lakóközösség) szintjén valósuljanak meg ültetések. Ezeket ugyanis a lakók sokkal inkább a sajátjuknak éreznék, így nagyobb valószínűséggel megoldott a növények utógondozása. Az ajándékba kapott csemetékkel kicsit más a helyzet, ebben az esetben – és erre jó példa a Borbála lakótelepi fásítás – kommunikálnunk kell a lakókkal, de legalább azok képviselőivel. Ez irányban tettünk kezdeményező lépéseket.
Lesz-e idén máshol faültetés? Ha nem, lesz-e akció, amiben a BEBTE, illetve a Szemétirtók részt vesznek?
– A mostani faültetésnél látjuk, hogy sok mindenben magunkra maradtunk. Amíg nem tisztázódnak a szerepek, feladatok és természetesen a korábban elképzelt ültetések anyagi háttere sem áll garantáltan rendelkezésre, nem tervezünk további fásítást. Mi megmutattuk, hogy egy kis összefogással sok mindent el lehet érni, szeretnénk, ha más is követné példánkat, hiszen azzal saját magukkal és környezetükkel is jót tennének. A faültetés nem egyszeri munka, nem elég elültetni a csemetéket, de évekig folyamatosan gondozni is kell, különben az egész munka kárba vész. Szemétszedési akciók tervben vannak idén, de a jelenlegi vírushelyzet miatt ezek meghirdetésével még várunk.
Korábbi cikk:
Legutóbbi cikkek
