– Egy évszázados hagyományhoz ragaszkodunk mereven a digitális ipari forradalom idején, vagy ennél többről van szó? – tette fel a kérdést köszöntőjében a kamara elnöke. Dr. Szerencsés László elmondta, az automatizálás megkönnyíti a nehéz körülmények között dolgozók munkáját, de a gépek sohasem oldják meg azokat a helyzeteket, ahol a kétkezi szakmát gyakorló embernek önállóan kell felelős döntést hoznia.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara öt éve kiemelten támogatja a mesterré válást, ennek is köszönhető, hogy az országban ez idő alatt nálunk adták át a legtöbb mesterlevelet, összesen 684 embernek. Megyénkben 2019-ben 76 jelölt tett sikeres mestervizsgát, tíz szakma képviseletében, 31 hiányszakmát képviselő jelölt képzését a kamara közvetlenül támogatta – ismertette Dr. Szerencsés László.
Dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője elmondta, a kamara segítségével, a szakmai szervezetek bevonásával sikerült a gazdaságot lendületbe hozni, így jut az embereknek szolgáltatásokra, a mesterembereknek lesz munkájuk és tudnak fejleszteni.
– Ha a magyar gazdaság állapotát egy szóval jellemezhetném, azt mondanám, hogy visszaszereztük az önbecsülésünket és ez nem múlik máson mint az egyéneken, akik hisznek magukban. Ebben a mester egy meghatározó szereplő, olyan támasza a magyar társadalomnak, mely alapja lehet a további sikereknek – így köszöntötte a kamara mesteravatójának résztvevőit Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte, egy közösség életét alapvetően határozzák meg azok az emberek, akik szakmájuk mesterei, mert példaképként lehet rájuk tekinteni.
A mesterek avatása után öt személynek aranykoszorús mester címet adományoztak. A cím adományozásához mesteri címmel kell rendelkezni, valamint legalább 30 év tevőleges szakmai múltat kell igazolni. Az arany koszorús mesterek részére kitüntető jelvényt, oklevelet és emlékplakettet adtak át.
Az adományozó testület döntése szerint Aranykoszorús Mester címet vehetett át Jámbor Lajos, kisbéri villanyszerelő mester, Khéner Gyula, lábatlani villanyszerelő mester, Kovács Vilmosné, tatabányai fodrász mester, Tóth János, tatabányai fogtechnikus mester és Pálinkás József, esztergomi autószerelő mester.
A mesteravatón Esztergom városát Heckel Zoltán képviselte, a pohárköszöntőt Horváth-Szeder Gábor, a járási hivatal vezetője tartotta.
Kovács Károly, fő ceremónia-mester az oklevelek átadása előtt felelevenítette, hogy az első magyarországi céhet 1307-ben a kassai szűcsök alapították, az utolsóként pedig a nyergesújfalui molnárok céhét szüntették meg 1922-ben.
Megyénkben először 1999-ben rendeztek hasonló mesteravatót, amikor a mostanihoz hasonlóan a mészáros céh 1775-ben készült ládája előtt tettek esküt és az ifjú mesterek az asztalosok céhének kupájából, illetve a cipészek céhének serlegéből ittak társpoharat az őket vizsgáztató látómesterekkel.
Aranykoszorús mesterek térségünkben:
Khéner Gyula, lábatlani villanyszerelő mester
Khéner Gyula 1977-ben tette le a villanyszerelő szakmunkás vizsgát, ezt követően két évet dolgozott karbantartó villanyszerelőként a Lábatlani papírgyárban. 1988-tól főállású kisiparosként tevékenykedett, a mestervizsgát 1989-ben tette le és még abban az évben megalapították a Megawatt Kft-t, mely ma családi vállalkozásként működik, 82 alkalmazottal. Cégük részt vállal a szakképzésben, folyamatosan 10-12 tanulónak biztosítják a gyakorlati képzést. A Megawatt Kft működésének 30 éve során meghatározóvá vált a hazai villamos kivitelezői piacon.
Pálinkás József, esztergomi autószerelő mester
Pálinkás József 1965-ben tette le az autószerelő szakmunkásvizsgát, majd Pilis Állami Erdőgazdaságban kezdett dolgozni. Katonai szolgálata alatt is gyakorolhatta szakmáját, műhelyparancsnokként, 12 ember munkájáéért volt felelős. Az erdőgazdaságban több elismerést kapott, majd 1983-ban megszerezte az autószerelői mesterlevelet. A rendszerváltozás után fiával céget alapítottak, mely Pálinkás és Fia néven a mai napig működik.
