Éppen kerek 100 éve indult először a Dorog labdarúgó csapata a szervezett magyar bajnokságban és azóta folyamatosan, megszakítás nélkül szerepel a Magyar Labdarúgó Szövetség által organizált Nemzeti Labdarúgó Bajnokság küzdelmeiben. A központi szervezet általi különböző irányzott átállások és átszervezések miatt a jelenleg kezdődő bajnoki résztvétel immár a 106. bajnoki évadja lesz a Dorogi FC 105 éves történetének. Ennek megfelelően a 2019. augusztus 4-én rajtoló bajnoki küzdelem rendhagyó évfordulós bajnoki évad is egyben egyesületünk életében. A sorsolás is úgy hozta, hogy a bajnoki nyitófordulóra a Vasas FC-t, egy szintén igazán patinás klubot rendeltetett ellenfelül, akikkel igen gazdag bajnoki múltra tekintenek vissza küzdelmeink. A mostani idényt is beleszámítva, a dorogiak az eddigi 106 évad során 24 alkalommal az NB I-ben, 48-szor az NB II-ben, 32-szer az NB III-ban, míg két ízben a negyedosztályban szerepeltek. A bajnokságban való teljes évszázadnyi versengés önmagában is igen kiemelkedő fegyvertény, azonban ezt sikerült igazán sikeres és eredményes tartalommal megtölteni. Ennek is köszönhető, hogy a Dorog a magyar labdarúgó csapatok örök ranglistáján jelenleg is a huszadik helyet foglalja el – Szabó Gyula cikke.
A labdarúgó bajnokságot koordináló szervezet, a Magyar Labdarúgó Szövetség és vele együtt a Magyar Labdarúgó Bajnokság is mindössze 13 éves volt, amikor a dorogi klub megalakult. Az 1914-ben alkult Dorogi Atlétikai és Futball klub így a régebben alapítotott egyesületek közé tartozik, amely mielőbb szeretett volna bekapcsolódni a honi futball vérkeringésébe és az első adandó alkalommal részt venni a bajnoki küzdelmekben. Ehhez bizonyos követelmény- és feltételrendszernek meg kellett felelni, amely szigorú volt, tehát nem vettek be akárkit a bajnokságba. A frissen alakult csapatoknak megfelelő háttér mellett bemutatkozó mérkőzéseket kellett játszania. Dorogon minden adott volt ahhoz, hogy akár már az 1914-15-ös évadban elindulhasson, azonban az I. világháború történései és annak kedvezőtlen kihatásai miatt erre csak 1919-ben kerülhetett sor. Ennek ellénere is igen sikeresnek mondható, hogy a klub fennállásának 5. évében megkapta az engedelyét és a méltó besorolást a hivatalos bajnoki rendszerbe, így az 1919-20-as évadban újoncként rajthoz állhatott. A legelső osztálybesorolás alapján a Pestvidéki kerület Váci alosztályba került, ahol többek között három váci csapat is csoporttársa volt, mint a Váci AC, a Váci SE és a Váci Vasas SC. Valmennyien igen jó erőt képviseltek, akárcsak az Alagi SC, amely a Dunakeszi SE jogelődje és nem tévesztendő össze a Dunakeszi Magyarsággal, a későbbi Dunakeszi Vasutassal. Alag Duna-menti ősi település, amely 1950-ig önálló volt, ekkor azonban Dunakeszihez csatolták. A csoport további tagjai voltak a Nagytétényi MTE a Dunaharaszti MTK, a Csepeli MSE, és két szomszédvári egyesület is, nevezetesen a Tokodi SC és az Esztergomi TK. A dorogiak a 6. helyen végeztek, amely igazán örömtelinek bizonyult és reményteljes folytatásra is okot adott. Érdemes néhány gondolat erejéig szót ejteni a legelső bajnoki idénnyel kapcsolatban arról, hogy egykori ellenfeleink közül mára csak a Nagytétény (jelenleg a 6. osztályban szerepel), a Dunaharaszti (az NB III. tagja), valamint a Váci SE léteznek. Ezzel a Váccal jelenleg is egy bajnokságban szerepel a Dorog! Nem nehéz kitalálni ebből, hogy a jelenlegi NB II-es bajnoki mezőnyből az azóta számos névváltozatáson átesett Vác FC a legősibb ellenfelünk. A klub 15 évvel idősebb a doroginál, ám a bajnokságban csak 7 évvel több a bajnoki tapasztalatuk, ugyanis a kezdetekben nem rendelkeztek nem hogy labdarúgó szakosztállyal, de még focicsapattal sem. A többi váci egyesület idővel megszűnt, így a Váci AC 1948-ban, míg a Váci Vasas 1958-ban. Mindkét szomszéd település csapata is már régen a múlté. Sőt, a Tokodi SC-nek ez volt az első, egyben utolsó bajnoki szereplése. Az esztergomiak – akik 1913-ban alakultak – sem sokkal tovább maradtak állva, ők 1920-ban beleolvadtak az Esztergomi MOVE SC-be, de csak öt évvel később tudtak elindulni a bajnokságban. Ennek ellennére mégis jelentős a dorogi sporttörténet szempontjából, ugyanis a Dorog legelső hivatalos mérkőzését az Esztergomi TK ellen játszotta 1914-ben, ahol magabiztosan 2-0-ra nyertek a mieink. Az Esztergomi TK 1932-ben újra alakult, de ezúttal is csak tiszavirág életűnek bizonyult a talponmaradásuk, míg Esztergom másik említett csapata 1946-ban dobta be végleg a törölközőt és tűnt el a honi klubok palettájáról.
A dorogi egyesület viszont fényes jövő előtt állt és 1923-ban, bajnoki szereplésének 4. évében megszületett az első bajnoki címe is. Innentől kezdve kifejezetten komoly tényezővé váltak a magyar labdarúgás másodosztályában, ahol 1926 és 1929 között páratlan sorozattal rukkoltak elő. Előbb bajnoki bronzérmet nyertek, majd egymást követő három évben is bajnokok lettek. Mint csapat is egy nagyon rokonszenves, egyedi stílusú, remek közösség, soraiban pedig nagyszerű játékosok sora nevelkedett. 1944-re már az NB I kapuját döngették. Az első osztályú álmokat ugyan a II. világháború némileg késleltette, de már senki és semmi sem tudott a csapat útjába állni és 1945-ben első ízben jutott a legmagasabb osztályba, ahol két éves rövid megszakítást leszámítva 1966-ig kibérelt helye volt. A száz esztendő 105 bajnoki évadja során 12 alkalommal nyert bajnoki címet, továbbá ötszörös bajnoki ezüstérmes és 12-szeres bronzérmes. Amennyiben leosztjuk ezt az eddigi részvételre, arányaiban 3 és fél évente jut egy bajnoki érem. Ezen felül háromszor nyerték a Középmagyarország bajnoka címet és ötször a Vidék legjobbja címet, valamint a Bajnokok bajnoka címet és négy alkalommal a Fair Play díjat. A valaha elért legjobb bajnoki helyezés az NB I. 4. helye, mégpedig pontazonossággal a 3. Újpest és egy pont különbséggel a 2. helyezett MTK mögött. Két bajnoki évadban – 1922-23 és 1945 – veretlenek maradtak, sőt az 1922-23-as bajnokságban egyetlen döntetlen volt csak, máskülönben majdhogynem 100%-os teljesítménnyel lettek bajnokok.
A száz év során gyakorlatilag minden valamire való hazai csapattal megmérkőzött már. Sikereinek jelentősségét emeli, hogy a legkimagaslóbb szereplései a magyar labdarúgás legdiscsőségesebb korszakára esett. Az egy évszázad alatt 42 vezetőedzője volt a csapatnak, köztük Buzánszky Jenő bizonyult a legsikeresebbnek, egyben a leghosszabb időszak is hozzá fűződik. Mellette további hosszabb időszakot magáénak tudható, egyben sikeres edzők Nagy Sándor, Mézner István, Ivanics Tibor és Honti József voltak. Nagy vezetésével az első három bajnoki címet szerezte a csapat, Méznerrel kétszer, míg Hontival egyszer, Ivanics edzővel pedig feljutottak az NB I-be. A 42 edző közül 16 edző egykor a Dorog labdarúgója is volt és további 27 egykori labdarúgónk, akik pályaedzők és/vagy utánpótlás edzők lettek a későbbiek során a dorogi klubnál. A játékosállományból több száz labdarúgó ölthette magára a Dorog mezét. Ilku István a rekorder 404 bajnoki meccsel, valamint 1952 és 1968 közötti időszakban biztos pontja és alapembere volt a csapatnak, míg Molnár József a legtöbb bajnoki gól szerzője, aki 232 mérkőzésén ért el 153 gólt. Felsorolni is sok volna a kiemelkedő játékosokat, azonban a 12 bajnoki cím megszerzésben szerepelt labdarúgókat az edzőkkel együtt felidézem.
1922-23: Bán, Bárdos, Déva, Drexler, Frayt, Holló, Horváth, Kartenacker, Kálos, Kertész, Kovács, Klotz, Molnár, Sárai, Stolla, Szilas, Szloboda, Szollár, Tonnhauser, Varga. Edző: Nagy Sándor.
1926-27: Bán, Bárdos, Berényi, Czanik, Glatzner, Gullogi, Frayt, Horváth, Höfflinger, Klausz, Klotz, Körmendi, Kövesdy, Reizinger, Szedlacsek, Szloboda, Urbán, Varga. Edző: Nagy Sándor.
1927-28: Bán, Bárdos, Berényi, Glatzner, Gullogi, Frayt, Horváth I, Horváth II., Höfflinger, Klausz, Klotz, Körmendi, Kövesdy, Reizinger, Szedlacsek, Szloboda, Urbán, Varga. Edző: Nagy Sándor.
1928-29: Bán, Bárdos, Berényi, Glatzner, Gullogi, Frayt, Horváth I, Horváth II., Höfflinger, Klausz, Klotz, Körmendi, Kövesdy, Krempf, Lichner, Reizinger, Szedlacsek, Szloboda, Urbán, Varga, Vass. Edző: Solymár Károly.
1931-32: Bán, Bárdos, Berényi, Czéh, Fekete, Glatzner, Höfflinger, Koppányi, Lichtner, Nerulda, Pechlov, Prohászka, Szakaczer, Szedlacsek, Szeidl, Szüle, Varga. Edző: Solymár Károly.
1938-39: Bencze, Budavári, Csermák, Dunai, Gárdos, Gregorovics, Gyarmati, Gyömbér, Klausz, Kövecses, Lampert, Nagy, Nagyfejő, Perl, Pfluger, Pick, Prohászka, Turai, Vázsonyi. Edző: Mézner István.
1943-44: Bartos, Baumann, Bánsági, Bányai, Csermák, Csizmadia, Dunai, Farkas, Grosics, Janetka, Meszes, Mocsnik, Klausz, Pfluger, Sebők, Spielmann, Takács, Tóth, Turai, Uitz, Vázsonyi I., Vázsonyi II. Edző: Mézner István.
1945: Aubéli József, Barak József, Bánfalvi György, Csermák János, Csizmadia István, Dunai János, Farkas Imre, Garai József, Grosics Gyula, Hevesi Sándor, Horváth István, Janetka József, Kertész László, Kinczel László, Klausz József, Lampert Mátyás, Marosi Ottó, Meszes Lajos, Pfluger Dezső, Rozgonyi Miklós, Sági Gyula, Turai Lajos, Uitz József, Vázsonyi János. Edző: Bárdos Sándor.
1948-49: Aubéli József, Bakonyi István, Bankó Zsigmond, Bartos Dezső, Buzánszky Jenő, Csermák János, Csizmadia István, Farkas Imre, Horváth István, Keszeli Károly, Kinczel László, Klausz József, Laczkó István, Magyar József, Meszes Lajos, Molnár József, Perjési Ferenc, Pfluger Dezső, Pozsonyi Ignác, Szilágyi Mihály. Edző: Wéber Lajos.
1970-71: Aspirány Ferenc, Bartalos József, Berecz József, Bredán Viktor, Csóri László, Gabala Ferenc, Halmágyi Péter, Horváth István, Horváth Péter, Kiss Rudolf, Peszeki Jenő, Pusztai Ede, Rátvai István, Soós László, Takács Tibor, Tóth Gyula, Virág Pál. Edző: Hári László.
1996-97: Altrichter Tamás, Bajor Tibor, Belányi István, Bodó László, Bohner Zoltán, Borsos Zsolt, Brandhuber Barna, Czifferi Tamás, Faragó Szabolcs, Harmat József, Haselbach Zsolt, Horváth Gellért, Kneiszel Krisztián, Marczinkó Zoltán, Mezei János, Mucha Bálint, Sabján István, Simon László, Szépvölgyi Zoltán, Takács Gábor, Toronyi Imre, Vanicsek Zoltán. Edző: Honti József.
2012-13: Ambrus Tamás, Bakos Bence, Bedő Béla, Bula Benjamin, Grósz Gergely, Faragó Szabolcs, Frank Tamás, Fürjes Ádám, Hauser Dániel, Janetka Zoltán, Kinyik Ádám, Kopányi Ádám, Lajer Gábor, Máj Gábor, Papes Ferenc, Sándor Péter, Schultz Levente, Sebestyén Dávid, Skita Tamás, Szabó Pál, Tóth Ádám, Tóth Zoltán, Vigh Ádám. Edző: Miskei Attila.
Természetesen és törvényszerűen a dorogi csapat történetében is voltak kevésbé sikeres időszakok, hullámvölgyek, azonban szerencsére nem ezek jellemezték az elmúlt egy évszázadot. Kiemelten csak két-három ilyen kudarcos periódust említhetünk. 1966-ig mondhatni valódi sikertörténet volt az egyesület szereplése, ám 1966-ban az NB I-ből való kiesés a korábbiakhoz képest feltétlenül kudarcnak számított. Ráadásul még ez a törés is meglehetősen nehezen ment végbe, ugyanis a dorogiak osztályozó játszását követően voltak kénytelenek búcsúzni a legjobbak mezőnyéből és mindez csak nüanszokon múlott. Az osztályozót négy csapat egymás elleni semleges pályákon lejátszott körmérkőzése döntötte el. Először az Ózdot 3-2-re verték a mieink, majd a Haladás elleni 1-1-es dötetlent követően egyetelen pont is elég lett volna az NB I-es tagság biztosításához a Komló ellen. Talán már mindenki el is könyvelte a dorogi szemszögből igen kedvező gólnélküli döntetlent, amikor a mecsekiek 5 perccel a lefújás előtt, egy kapu előtti kavarodást követően betaláltak és nyertek 1-0-ra. Az igazi pofon viszont a folytatásban csattant, amikor egy évre rá a NB I/B-ből is kiesett a csapat. Igaz, ez is roppant szerencsétlenül következett be. Ha csak egy ponttal többet szerzetek volna, nem hogy ki sem esnek, de a 18-as mezőnyben a 13. helyen végeztek volna. 1971-re viszont már újfent a másodvonalba verekedték vissza magukat és jött két NB I-es évad is. 1977-ben viszont végleg elbúcsúztak az első osztálytól, de stabil másodosztályú csapatként szerepeltek 6 éven át úgy, hogy közben az 1981-82-es évadban feljutási esélyei voltak, s végül dobogón végeztek. A második hullámvölgy éppen ezt követően következett, miután 1983-ban kiestek és 5 éven keresztül a harmadosztályba kényszerültek. Ezúttal sem ment egyszerűen a búcsú és a mai napig is vitatéma az akkori zárófurdulón történtek. A Dorog biztosan verte odahaza a Debreceni Kinizsit 4-1-re, míg a nagy ellenlábas Ganz Mávag a már biztos feljutó Szegedi EOL otthonában lépett pályára. A papírformának megfelelően vezettek is a Tisza-parti hazaiak 2-0-ra, ám náluk még majdnem negyedóra hátra volt a találkozóból, amikor Dorogon már befejeződött a meccs. A vége 2-2 lett Szegeden és ezzel a Ganz Mávag maradt az NB II-ben. A hosszúra nyúlt harmadosztályú tagságot követően voltak még NB I-es feljutási lehetőségek is, miután sikerült visszajutni a másodosztályban és ott megerősödve a legjobbak egyikévé válni. Egyértelműen a klub anyagi problémái okozták a harmadik igazán komoly törést, amely egyben a dorogi labdarúgás mélypontja is lett. Komolyabb támogatók híján a klub maga mondott le 2002-ben a másodosztályú, egy évvel később pedig a harmadosztályú tagságáról, kérve magát az alacsonyabb osztályba történő besorolásra. A negyedosztályban így két évet volt önkéntes számüzetésben a csapat. 2011 nyarán megintcsak a megyei szint határáról aztán elindult felfelé ismét a gárda és innen már egyenes út vezetetett előbb a három évvel ezelőtti NB II-es feljutáshoz, majd a másodosztályban való megkapaszkodáshoz.
A 2019-2020-as bajnoki évad rajtja
Csapatunk bizakodva és optimistán készült a soronkövetkező szezonra. A szakmai stáb és a vezetőség terén egyetlen változás történt, nevezetesen a vezetőedzői poszton. A tavasz folyamán felmentett Miskei Attila után, két év elteltével ismét Németh Szabolcs dirigálja a labdarúgó csapatunkat.
A jelenlegi játékos keretünk a következő: Albert Ádám, Barna Gergő, Beke Péter, Berkó Ádám, Borsos Vilmos, Csillag Dárius, Délczeg Gergely, Dlusztus András, Forró Gyula, Földi Botond, Fürjes Ádám, Izsó Bence, Kitl Miklós, Lencsés Balázs, Lénárth Tamás, Mészáros Áron, Mursits Roland, Nagyházi Dávid, Németh Ádám, Papp Máté, Sitku Illés, Takács Péter, Ungvári Máté, Vajda Gellért, Városi Viktor és Vigh Ádám.
Ebben az évadban sem változik a lebonyolítási és kiírási rendszer, így változatlanul egy csoportos, húsz csapatból áll az NB II mezőnye, amely a következő: Ajka, Balmazújvásos, Békéscsaba, Budafok, Budaörs, Csákvár, Dorog, Gyirmót, Győri ETO, Kazincbarcika, MTK, Nyíregyháza, Siófok, Soroksár, Szeged, Szolnok, Szombathelyi Haladás, Tiszakécske, Vasas, Vác. A legfrissebb hírek szerint viszont a Szövetség visszavonta a másodoszályú liszenszet a Balmazújvárostól, így a szabályok értelmében nem indulhatnak a bajnokságban. A mezőnyt szemegeztve könnyen megállapítható, hogy a jelenlegi másodosztályban több az egykor az első osztályban szerepelt igazi és erős gyökerekkel rendelkező csapat, mint magában az NB I-ben. A huszas mezőnyből csak öt olyan egyesület van (Ajka, Budaörs, Csákvár, Kazincbarcika, Soroksár), amely nem volt soha NB I-es, illetve hatodikként a szegediek határesetet képeznek, ugyanis valójában azon egykori szegedi csapatok, amelyek megfordultak a bajnokság legfelsőbb házában, azok közül egy sem vegyíthető ezzel a Szegeddel, noha a klub azon fáradozik, hogy a régi dicső elődök eredményeit hivatalosan magáénak vallhassa. Bizonyos szempontból hasonló helyzet merülhetne fel a Soroksár esetében is, azonban a jelenlegi Soroksár SC semmilyen formában nem jogutódja a legendás és patinás Soroksári AC csapatának, amely 1968-ban megszűnt. Egyetlen közös pont, hogy a jelenlegi csapat az egykori klub pályáját használja.
A vasárnapi sporttörténeti bajnoki nyitófordulóban a Vasas csapatát fogadjuk. A dorogiaknak ez lesz a 2835. bajnoki mérkőzésük, míg a Vasas ellen pedig az 53. tétmérkőzése. Az eddigi 52 találkozón 8 dorogi győzelem, 10 döntetlen és 34 vereség született, 58:121-es gólaránnyal. A Vasas elleni hazai mérlegünk: 24 mérkőzésen, 7 győzelem, 4 döntetlen, 13 vereség, 30:43-as gólarány. A két csapat egyás elleni mérkőzéseinek részletes mérlege megtekinthető itt>>
Legutóbb idén április 7-én, Dorogon csaptak össze, ahol 2-1-re nyert a Vasas. Az angyalföldiek nem tudtak élből visszajutni az NB I-be, így immár második egymást követő évadban szerepelnek a dorogiakkal egy csoportban. A két gárda között nem mutatkozott jelentősebb különbség a lejátszott két bajnoki alapján. Nagyjából azonos erőt képviletek. Az őszi mérkőzés 1-1-re végződött idegenben és a tavaszi visszavágó is minden valószínűség szerint hasonló eredménnyel zárult volna, ha a második félidő derekán, 1-1-es állásnál egy meglehetősen véleményes 11-est nem kapnak a vendégek, amelyet értékesítve tudtak csak győzni. Érdekesség, hogy a tavaly még a dorogiak sorait erősítő Szedlár Zoltán a nyári időszakban a Vasashoz igazolt, így ezúttal ellenfélként tér vissza Dorogra (ajánlott cikk>>). Az Angyalföldi különítmény ezúttal is az egyik feljutásra esélyes csapat és ennek jegyében is készülődtek az új évadra.
A Dorogi FC neve és múltja kötelez. A jelenlegi keret mintegy harmada már 6-8 éve együtt van. A csapatnál eltöltött évek alapján Vigh Ádám számít az abszolút veteránnak, aki már 2006-ban is a Dorog játékosa volt. Néhány éves külföldi légióskodást követően pedig 2012 tavasza óta folyamatosan tagja a csapatnak és ez a kerek tizedik bajnoki évadja Dorogon, túl a kétszázadik bajnoki meccsén. A csapat legutóbbi három éremnyerésének is részese volt: 2012-ben ezüstérmes, 2013-ban bajnok, míg 2016-ban bronzérmes, egyben másodosztályú feljutó. Továbbá eddig 72 góljával is hozzájárult a sikerekhez. Életévei alapján pedig egy igazi rangidőssel, Sitku Illéssel is büszkélkedhet az egyesület, aki minden bizonnyal magyar rekorder is, hiszen túl a negyedik X-en, még mindig aktív játékos és bármikor bevethető. Ezen felül pedig Illés a Dorogon töltött évei alapján is a tartós magot erősíti, ugyanis 2014 év eleje óta dorogi labdarúgó és immár a hetedik bajnoki évadját jegyzi a csapatunkban, ahol eddig 136 mérkőzésen lépett pályára és 32 alkalommal szerzett gólt. Az említett két játékos mellett a csapat gerincét alkotó további öt labdarúgó gyakorlatilag 2013 óta együtt játszik a Dorog-színeiben. Tőlük a megszokott lelkes hozzá állás és küzdeni tudás minimum elvárható, akárcsak az elmúlt néhány szezonban érkezőktől. Az újjonan igazolt csapattagokat szeretettel köszöntjük 105 esztendős egyesületünk csapatában, egyben a nagy dorogi sportcsaládban! Legyenek büszkék valamennyien arra, hogy a Dorog játékosai, érezzék jól magukat köreinkben és tegyenek meg mindent az edzéseken és a mérkőzéseken, valamint a pályán kívül is, hogy a Dorogi FC címeréhez és a klub színeihez méltó módon tudásukat, ambiciójukat maximálisan kamatoztassák e nagyszerű közösségért! Nem csak egy patinás, hatalmas múltú, nagynevű csapatnak lehetnek tagjai, de egyben az egyik legsportszerűbb szellemű közösségnek is.
Legutóbbi cikkek
