Egyetlen napirendi pontot tárgyaltak az augusztus 3-i rendkívüli esztergomi testületi ülésen: Romanek Etelka polgármester megvétózta a testület korábbi, a kovácsi templom romjainak betemetésére vonatkozó határozatát. Az új döntés szerint a régészeti maradványok minimális tereprendezést követően mégis látogathatóak lesznek.
A Kovácsi templomrom azért került ismét a testület elé, mivel Romanek Etelka polgármester megvétózta az ezzel kapcsolatban korábban hozott, a leletek visszatemetését támogató képviselő-testületi határozatot. Azzal indokolta döntését, hogy az Árpád-kori, egyedülálló templomrom és a körülötte található több mint félezer sír bemutatása kiemelten fontos.
A templom egy része a vasúti töltés alatt fekszik, így a templom teljes feltárására jelenleg nincs mód, tekintettel arra, hogy az uniós támogatással megvalósult vasútfelújítás keretén belül újjáépített vasútvonalat megbontani a következő öt évben nem lehetséges, viszont a jelenlegi állapot konzerválására még van lehetőség.
Romanek Etelka polgármester arra tett javaslatot, hogy készüljön egy örökségvédelmi struktúra terv, azon belül pedig egy olyan megoldás, amely lehetővé teszi a jelenleg feltárt leletek bemutatását a nagyközönség számára a mostani állapotukban mindaddig, amíg nem sikerül forrást találni az emlékhely teljeskörű rekonstruálására.
A javaslat alapján az állagmegóvás keretén belül a terület rendbetétele, parkosítás, a feltárt falak megerősítése, információs táblák és egy, a templomról készített prezentációt a helyszínen bemutató kronoszkóp kihelyezése történt volna.
A polgármesteri javaslat szerint az átmeneti megoldás becsült összköltsége mintegy 15-20 millió forint lett volna.
Az ásatást vezető Balassa Bálint Múzeum részéről Dr. Tari Edit és Dr. Horváth István mutatta be egy prezentáció keretén belül az országszerte páratlan leleteket, valamint ismertette a régészek álláspontját a kiemelten védett régészeti lelőhely megóvásával kapcsolatban.
Dr. Horváth István mindemellett hangsúlyozta, hogy a templomromok megőrzése, bemutathatóvá tétele azért is indokolt, mivel ezek a leletek egyöntetűen bizonyítják Esztergom államalapításkori elsőségét.
A Kovácsi templomrom körül található sírkertben a Szent István korabeli pénzverők és vésnökök sírjai mellett több, Szent István korabeli pénzérmét is találtak.
Dr. Zsembery Ákos PhD okleveles építész, az Esztergomi Tervtanács tagja elmondta: Esztergom számos olyan épített örökséggel rendelkezik, amelyek nem kerültek bemutatásra, ugyanakkor a Kovácsi templom esetében törekedni kell arra, hogy legalább a lehetősége megmaradjon annak, hogy a későbbiekben bemutatható legyen a terület. Ehhez pedig már az is elegendő, ha egyelőre a visszatemetés helyett a jelenlegi állapot megőrzése, területrendezés mellett dönt a képviselő-testület.
A képviselő-testület végül több módosító javaslattal úgy határozott, hogy a korábbi döntéssel szemben, a romok visszatemetése helyett a templommaradványok konzerválását támogatja, azaz a feltárt falak megtekinthetőek maradnak, de kronoszkóp nem kerül kihelyezésre, a munkálatokra az önkormányzat maximum egymillió forintos keretösszeget biztosít.
A terület további sorsáról azt követően döntenek, hogy a megadott határidőig, november 30-ig elkészül az örökségvédelmi strukturális terv. Utóbbi összegezné az ismert esztergomi régészeti emlékeket, részletesen bemutatná azokat, és lehetőséget adna arra, hogy a szakemberek kidolgozzák ezek bemutatásának, megmentésének feltételeit.
Forrás: esztergom.hu
Fotó: magyarmuzeumok.hu
