A magyarországi kényszermunkáról rendeztek konferenciát Csolnokon

A kommunizmus bűneire való emlékezés fontosságáról beszélt az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Csolnokon, a magyarországi kényszermunkáról rendezett konferencián – írja az MTI.

A Komárom-Esztergom megyei településen rendezett fórumon Völner Pál kifejtette: a nácizmus bűneit senki sem vitatja napjainkban, azonban a baloldali diktatúrák bűneit elnézőbben kezelik; továbbra is létezik a kettős mérce a két diktatúra tömeges jogsértéseiről. „A mai konferencia célja, hogy fenntartsuk az emlékezetet” – tette hozzá.

Az államtitkár, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, bizonyított tény, hogy a kommunista kormány fizikai munkára kényszerítette az embereket Magyarországon. Embertelen körülmények között sanyargatta saját állampolgárait, az embereket eszközként használta a rendszer fenntartásához, például az ötéves terv megvalósításához.

Völner Pál szólt arról is, hogy az országban kilencvennél több munkatábort állítottak fel. Kezdetben ítélet nélkül vitték el az embereket, majd 1953-tól 600 ezer per nyomán, futószalagon gyártott ítéletekkel 300 ezer embert nyilvánítottak bűnösnek.

Kitért arra is, hogy az első Recskről Nyugatra szökött rab beszámolóját kétkedés fogadta, a nyugati világ nem hitte el, hogy a második világháború után újra létezhetnek munkatáborok.

Kolonics Péterné (független) polgármester emlékeztetett arra, hogy Csolnokon működött az utolsó „magyar Gulág”, ide gyűjtötték össze a megszűnt rabtáborok ezernél több lakóját.

1956. október 24-én az éjszaka dolgozó elítéltek leszálltak a bányába és közölték, hogy addig nem térnek vissza a felszínre, amíg a rabok sorsát nem rendezik. A 203 sztrájkoló négy napig tartott ki a föld alatt, közben a föld felett is részben az elítéltek kezébe került az irányítás, illetve a politikai helyzet enyhülése miatt a bánya világnézetük miatt elítélt foglyait szabadon bocsátották.

A konferencián a csolnoki felkelés egyik szervezője, Ernst Ervin emlékezett vissza a történtekre, aki Rabtábor a meddőhányón címmel 2015-ben könyvben is közzétette emlékeit.

Forrás: MTI
Fotó: Völner Pál Facebook oldala