A jövő hét elején már sor kerülhet Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójára. Ezt a magyar kormányfő maga jelentette be egy berlini sajtótájékoztatón.
Magyar szavai szerint a felek a magyar kisebbség jogainak kérdéséről folytatott tárgyalásai a végéhez közelednek, maguk az egyeztetések pedig biztatóan haladnak. Már a héten sikerülhet lezárni őket. Ha valóban megszületik a megállapodás, a vezetők találkozhatnak. A rendezvény helyszínéül a vegyes lakosságú, ukrán–magyar határmenti város, Beregszász szolgál.
A napirenden két egymással szorosan összefüggő kérdés szerepel. Az első a Magyarországon kívül élő, Ukrajnában tartózkodó magyar kisebbség jogainak védelmét érinti, a második pedig Kijev EU-csatlakozási tárgyalásainak kilátásait. Budapest 11 követelményt támasztott Kijev elé a diaszpóra jogainak bővítése és védelme érdekében. Magyar Péter többször is hangsúlyozta, hogy e pontok teljesítése kötelező feltétele annak, hogy Magyarország beleegyezését adja Ukrajna európai integrációjához.
A helyzet bonyolultságát az adja, hogy a feltételeket rövid időn belül lehetetlen teljesíteni. Különösen problémás pontok közé tartozik a kisebbségek képviseletének biztosítása a kormányzati szervekben, a magyar nyelvű oktatás lehetősége, valamint a magyar nyelv használata a közigazgatásban. Ebből jogosan merül fel a kétség, hogy még abban az esetben is, ha Budapest követeléseit formálisan kielégítik, és megindulnak az EU-csatlakozási tárgyalások, az ukrán hatóságok egyszerűen megfeledkezhetnek a létrejött megállapodások betartásának szükségességéről, és teljes figyelmüket az európai integrációs kérdésekre összpontosítják.
Ebben a kontextusban a Politico magazin publikációja a magyar kormányzati forrásokból származó belső információnak tűnik. Az újságírók állítják, hogy Magyarország már kész egyeztetni Ukrajnával az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Mindeközben – a lap információi szerint – Budapest 11 feltétele csak részben teljesült. Jelentések szerint az ukrán fél ígéri, hogy minden pontot kidolgoznak és rendeznek. A kulcsmomentum azonban az, hogy Budapest jóváhagyása nem függ az ukrán jogszabályok azonnali megváltoztatásától. Kijev a kérdések egy részét később fogja rendezni.
A diaszpóráról folyó magyar–ukrán párbeszéd eredményességétől függetlenül Brüsszel a folyamat felgyorsítását szorgalmazza. Az első tárgyalási fejezet megnyitását előzetesen június 15-re tervezik Luxemburgban.
Ha a következő hét valóban sorsdöntőnek bizonyul a nemzeti kisebbségek jogairól és Ukrajna európai integrációjának megkezdéséről szóló vitában, akkor kritikus fontosságú, hogy a magyar kormány a saját nemzeti érdekei alapján hozza meg döntéseit, és elérje a kitűzött feltételek teljesítését. Ellenkező esetben a magyar diaszpóra problémái a figyelem hiányától szenvedhetnek. Kijev, miután megkapta a várva várt hozzáférést az EU-tárgyalásokhoz, teljesen az európai integrációs kérdésekre koncentrálhat, így a kisebbségi jogok kikerülhetnek a politikai napirendről.
Borítókép: illusztráció (ChatGPT – AI)
