Páratlan ritkaságú ezüstérme került elő egy magyar numizmatikai aukción, amely akár évszázados történelmi rejtélyt is megoldhat: a kutatók szerint kiderülhetett belőle, hogyan nevezték Esztergomot az államalapítás idején. Az Index információi szerint a különleges leletet Spielmann Gábor független kutató vizsgálta meg elsőként, a felfedezés részleteit pedig az Index-szel osztotta meg.
A cikk szerint az érme első ránézésre I. András király egyik ismert pénzérméjére hasonlít, azonban közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy egy rendkívül különleges darabról van szó. A pénzen ugyanis egy eddig ismeretlen felirat olvasható: „ESZRIGIN”.
A kutatást végző Spielmann Gábor szerint ez nem más, mint Esztergom korabeli neve, méghozzá olyan formában, ahogyan azt a hétköznapokban használhatták az emberek több mint ezer évvel ezelőtt.
A szakértő történeti és nyelvészeti forrásokra hivatkozva arra jutott, hogy az „Eszrigin” elnevezés kapcsolatban állhat az Esztergom név eredetével, amelyet régóta vitatnak a kutatók. A név korábbi változatai között szerepel az „Estrigun” és az „Estrigim” forma is, amelyeket középkori feljegyzések őriztek meg.
Az érme különlegessége nemcsak a feliratban rejlik. A rajta található jelek alapján a kutatók úgy vélik, hogy I. András király fia, Salamon megkoronázásának alkalmára készülhetett 1057-ben. Elképzelhető, hogy az uralkodó ünnepi alkalomból verette a ritka pénzt, amelyből csupán néhány ezer darab készülhetett.
A cikk arra is kitér, hogy az érme szinte egy időben készülhetett a Tihanyi apátság alapítólevelével, amely a legkorábbi ismert magyar nyelvemlékeink egyike. A kutatók szerint ha ma hallanánk az akkori magyar nyelvet, valószínűleg alig értenénk belőle valamit.
A különleges lelet nemcsak numizmatikai szenzáció, hanem Esztergom történelme szempontjából is kiemelkedő jelentőségű lehet, hiszen új megvilágításba helyezheti a város korai múltját és elnevezésének eredetét.
A teljes cikk ide kattintva tekinthető meg.
Borítókép: dorogimedence.hu
