2025 novemberében tervásatást végeztek a Nagysáp–Gedáshegyen, amelynek során egy elfeledett középkori templom maradványait sikerült azonosítani. A kutatás az „Esztergom vármegye középkori sáncvárainak kutatása” című tudományos projekt keretében zajlott.
A munkát a MNM Balassa Bálint Múzeuma vezette, együttműködésben a Nemzeti Régészeti Intézet és a PPKE BTK Régészettudományi Intézete szakembereivel.
Templom állt a Gedáshegyen
A korábbi régészeti topográfiai adatok (MRT) alapján a Gedáshegyen a középkorban földvár, majd később templom állt, amely egészen a 19. század második feléig létezett. A vár egykori jelenlétére a felszínen is megfigyelhető kerítő árok, valamint a középkori Sáp falu köznemesi birtokosai utaltak.
A lelőhelyen végzett geofizikai mérések több, a földben húzódó anomáliát mutattak ki, ezek hitelesítése érdekében került sor a tervásatásra. A roncsolásmentes kutatások során a régészek a középkori templom újkorban átépített alapozásának egy részét azonosították.
Szent Márton-templom és temetkezések
Az ásatás eredményei alapján megállapítható, hogy a hegyen egykor Szent Márton tiszteletére szentelt templom állt. Az épületet egy keskeny árok vette körül, amely méretei alapján nem szolgált védelmi célt. A feltételezett középkori várra vonatkozóan ugyanakkor nem kerültek elő régészeti leletek vagy objektumok.
A templomot az újkorban tovább használták: átépítések nyomai, valamint későbbi temetkezések is előkerültek a környezetéből. A templomtól északra egy négyzetes alaprajzú épület alapozását is sikerült meghatározni, amelynek betöltéséből nagy mennyiségű emberi csontszilánk került elő. A szakemberek szerint nem kizárt, hogy egy osszárium, vagyis csontkamra lokalizálása történt meg.
Újrahasznosított építőanyagok
A feltárás során az is kiderült, hogy a templomot egy tűzvész pusztíthatta el, ezt követően pedig elbontották. A régészek feltételezése szerint az építőanyagokat nagy valószínűséggel újrahasznosították, és a környék, illetve a mai település templomainak építéséhez használták fel.
Hallgatók is részt vettek a munkában
A kutatásban Merczi Mónika, Torda Márton, Hegyesi Csilla, Jámbor Keve és Sámson Tamás régészek mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészhallgatói, Koncsos Levente és Révész Bálint is közreműködtek.
Fotók, forrás: MNM Balassa Bálint Múzeuma Facebook-oldal
