Október elsejéig összesen 154 lakóépület gyulladt ki, kilenc ingatlannal kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Három ember vesztette életét otthon jellegű létesítményekben: januárban Oroszlányon, augusztusban Tatabányán, szeptemberben pedig Kisbéren. A lakóházakban keletkezett tüzeknek húsz sérültje volt, ez a szám 2024 első kilenc hónapjában még 11 fő volt.
Az ingatlanokban pusztító tüzek eloltása összességében több mint 67 órát vett igénybe, a munkálatok során összesen 308 tűzoltógépjárművet alkalmaztak. Az első háromnegyed évben összesen 2.237 négyzetméternyi épített terület égett le.
A 154 tűzzel érintett lakóház közül egyikben sem volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek életeket és anyagi javakat mentenek meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzik. Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy a házból épségben kimenekülni és értesíteni a tűzoltókat.
A vármegyei lakóépület-tüzek legtöbbje a konyhában és a kéményben keletkezett, a nappaliból 11 tűzeset indult ki. A beazonosítható tűzkeletkezési okok az országos átlaghoz hasonlóan jellemzően elektromos problémára (főként kábelek, vezetékek túlterhelése, rövidzárlat), nyílt láng használatára, a kémény nem megfelelő műszaki állapotára, vagy főző-, pirító, sütő berendezések használatára, meghibásodására voltak visszavezethetőek.
Három halálos áldozatot követelt a vármegyében otthon jellegű létesítményben keletkezett tűzeset: január 15-én hajnalban Oroszlányban, egy társasház pincéjében keletkezett tűz; augusztus 15-én Tatabányán egy társasházi lakás nappalijában; szeptember 21-én pedig Kisbér külterületén, az Újszőlő dűlőben gyulladt ki egy épület. A legtöbb sérültet egy január 9-i nyergesújfalui tűzeset után kellett kórházba szállítani, ahol egy társasház első emeleti egyik lakásában keletkezett tűz a nappaliban, ahol egy kanapé gyulladt ki. Az eset kapcsán hat embert szállítottak kórházba.
A legtöbb tűzoltó február 16-án egy banai tűznél avatkozott be, ahol egy családi ház kazánházként használt melléképületében keletkezett tűz. A lángok megfékezésén több mint két órán át összesen 17 tűzoltó dolgozott 6 járművel. Az oltáshoz 17 ezer liter vizet használtak fel.
A katasztrófavédelem 13 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, két helyen felmerült a szándékos tűzokozás gyanúja. Tíz épület esetében gázpalackok nehezítették az oltási munkálatokat.
A lakástüzek mielőbbi észlelése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba és a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni. Olyan füstérzékelők is beszerezhetőek már, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére.
Az év első kilenc hónapjában szén-monoxid miatt tizenkétszer riasztották a vármegye tűzoltóit. Három személy szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt láng ég és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző- és vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni.
Forrás: Katasztrófavédelem
Borítókép: illusztráció (freepik.com)
